Erzsike néni titka


Szerző: Kiss Éva
2007. július 7. | Forrás:  HáziPatika.com

Igen, a legendák köztünk élnek! Sőt, megszólaltathatók, kifaggathatók! Megtudhatjuk tőlük, mi az a plusz, mi az a hajtóerő, ami például háromszoros olimpikonná tehet egy tornászlányt, és mi a titka, hogy ma, 83 éves korában is energiát sugároz magából?

Idősen is fiatalon

Köteles Erzsébet 1924-ben született, így "papíron" ma már a 83. évében jár. De ha valaki egy megtört nénit képzelne maga elé, törékenyen, görnyedt vállal, sötét ruhában, nos, nagyot tévedne! Erzsike néni ma is energikus, friss, mozgékony, tetőtől talpig igazi nő, csinos, világos nyári ruhában jár, és láthatóan csak nehezebben mozgó férje kedvéért lassít a léptein. Gyógypedikűrösénél találkoztunk, aki egyben volt olimpikon tornászként sporttársa, tanítványa, hosszú ideje kedves barátja az idős házaspárnak.

Volt egyszer egy kislány...

Erzsike tornával való kapcsolata tízévesen kezdődött. Nem túl szerencsés körülmények között, mivel elütötte nyáron egy villamos, így csak három hónapnyi késéssel kezdhette meg az első polgárit. A cingár kislány keze-lába még be volt kötözve a balesetben szerzett sérülések miatt, de összeszorított foggal, zokszó nélkül végigdolgozta az első tornaórát, kitartónak, szívósnak és hajlékonynak bizonyult. Olyannyira, hogy testnevelő tanárja felfigyelt rá, és onnantól kezdve négy éven át minden lehetséges alkalommal, például rendszeresen a nagyszünetekben tanította a torna alapjaira. A Lajos utcai polgári tanárnője, a nagyhangú, szigorú Vali néni, Herbig Rudolfné egyben a Nemzeti Tornaegylet vezető edzője volt, és jó szeme a tehetség felismeréséhez. Így történhetett, hogy neveltje, Erzsike 16 évesen már a tornászválogatott tagja lett.

Egy élet a sport jegyében

Köteles Erzsébet sportpályafutása párját ritkítja: 18 éven át volt a női tornászválogatott tagja, három olimpián vett részt, és egyre fényesebb érmekkel tért haza. 1948-ban a londoni olimpián és 1952-ben, a helsinki olimpián az összetett csapatversenyben ezüstérmes lett, 1956-ban a melbourne-i olimpia bajnoka kéziszercsapatban, ezüstérmes összetettben, közben 1954-ben Rómában világbajnok kéziszercsapatban, második összetettben. A többi főiskolai, országos és világversenyen elért szép eredményeit felsorolni is nehéz lenne. Mindeközben élte az életét, tanult, férjhez ment, két gyermeket szült, úgy, hogy még a szülés, szoptatás időszakában sem hagyott ki teljes évadot.
Szeretett volna indulni az 1960-as olimpián is, de a felkészülés során, egy akkoriban nagyon újszerű, repülés elemmel nehezített korlátgyakorlat tanulása közben 1958-ban olyan sérülést szenvedett, hogy le kellett mondani a negyedik olimpiai részvételről. A versenyzés abbahagyása után testnevelő tanárként, pontozóbíróként, tanfolyamvezetőként továbbra is "testközelben" maradt, és máig is nagy érdeklődéssel és némi aggodalommal figyeli az időközben jócskán átalakult tornasportot. (Ez az aggodalom annak szól, hogy az utóbbi évtizedekben nemcsak a szabályok, a szerek módosultak, hanem az egész sportág jellege megváltozott: míg a női torna aranykorában a nőiesség, a szépség, a harmónia sportja volt ez, mára túlteng benne a dinamizmus, az erő, a kockázatos akrobatika.)
Testnevelő tanárként is a versenyzésben megszokott szívóssággal, ugyanakkor a "csapattársaira", tanítványaira ráhangolódva dolgozott. Így lehetséges, hogy a saját olimpiai sikereihez mérhető örömmel emlékszik például arra a kislányra, akinek az ő segítségével sikerült leküzdenie a magasugrástól való fóbiás félelmét, léciszonyát.
- Szeretni, tisztelni, elfogadni kell a körülöttünk levőket, segíteni, hogy a képességeikhez, egyéniségükhöz illően kihozhassák magukból a legjobbat, legyenek azok családtagok, sporttársak, tanítványok, munkatársak - foglalta össze. A XI. kerületi testnevelő tanárok munkaközösségének vezetője volt évtizedekig, a kerület díszpolgárává választotta. Szívügye az egészséges életmód, a testedzés, amelyhez minden életkorban elengedhetetlennek tartja az úszást. - Életem egyik legnagyobb sikerének azt tekintem, amikor sikerült elérnünk, hogy a testnevelés tantárgy részeként bevezessék a kötelező úszásoktatást" - emlékezett vissza a tanári pályafutására.

Nem titok

Amikor a hosszú élet, a tartós jó egészség "titkáról" kérdeztem, annak a tanárembernek a felelősségérzetével válaszolt, aki tudja, hogy komolyan kell venni a kicsit közhelyszerű kérdést is, hiszen válaszával, példájával használhat másoknak is. - Tudomásul kell venni, hogy semmi nincs munka, felkészülés, háttér nélkül - kezdte. - Nekem ez volt egész életemben az ars poeticám, sportolóként, családanyaként, pedagógusként. Ki kell tűzni egy célt, ami fontos nekünk (persze olyat, ami emberi mértékkel mérve, kellő elhatározással elérhető), nagyon kell akarni s hinni benne, hogy sikerülni fog, aztán kitartóan tevékenykedni érte, és meg is lesz az eredmény. Így van ez az egészséggel is: tenni kell érte! Az odafigyelés és a testedzés sokat segíthet. De hasonlóképpen, mint a sportban, egészségünk karbantartásában is fel kell ismerni a hibákat, meg kell tudni állni, javítani, csak utána továbbmenni, újrakezdeni. Ha van valami baj, legjobb az első jelekre felfigyelni, hamar elejét venni, nem szabad megvárni, amíg elfajul, amikor már nagy baj lesz belőle.
Lehet, nekem a gének is segítettek - tette hozzá mosolyogva - édesapám Székelyudvarhelyről származott, tőle örököltem én is a székely kitartást, a makacs buldog természetet, a "nem adom fel" morálját. Ugyanezzel a szívóssággal őrzöm az egészségemet is. Nyolcvanon túl persze mindig akad valami, olykor elkél a kézi masszírozó, a gyógylámpa segítsége is, de a reggelenkénti 8-10 perces torna és a rendszeres úszás mindeddig hatékony "megalapozásnak", egészségőrzőnek bizonyult.

Egy kicsi torna mindenkinek...

Ismét bebizonyosodott, hogy az igazi pedagógusból nem hal ki a nevelői véna a nyugdíjazással. Erzsike néni interjú közben természetesen csalhatatlan szemmel látta e sorok íróján a civilizációs életmód minden egészségromboló jelét, a karikás szemektől a stresszgörcsbe merevedett vállizmokon át a túlsúlyig. Nem állhatta meg hát, hogy kellő tapintattal ne ossza meg saját módszerét testének karbantartására, amelyet jó szívvel ajánl mindenkinek. Ez a kis gyakorlatsor bármely napszakban elvégezhető lenne, csupán azért ajánlja mégis inkább reggel, felkelés előtt az ágyban elvégezni, mert bölcsen tudja, hogy rohanó életünkbe máskor még nehezebben férne bele. Könnyen megjegyezhető: annyi az egész, hogy tetőtől talpig minden nagyobb izmot néhányszor megmozgassunk, kinyújtóztassunk, megfeszítés után elernyesszünk, különös tekintettel azokra, amelyet napközben egyoldalúan szoktunk terhelni. Legyen benne egy kis fejbillentés, nyakfordítás jobbra-balra, vállkörzés, karnyújtás-fordítás az ellenkező irányba, a forgók (csukló, térd, boka) megmozgatása, fenékizom, hasizom megfeszítése, elernyesztése, stb. Ez a kis felkelés előtti gimnasztika reggelenként alkalmas arra, hogy átmozgassa az antagonisztikus izmokat, beolajozza a forgókat, beindítsa, élénkítse a keringést.
Tanárnőnek tisztelettel jelentem: kipróbáltam. A kis izomnyújtó torna tényleg csak nyolc perc, és üdítően segít elkezdeni a napot.

Szerző:Forrás:Megjelent:
Kiss ÉvaHáziPatika.com2007. július 7.


Egészség témájú olvasnivalók a weben

Cikkajánló

Témakör: Egészség

Szembetegek gondozása

Megszámlálhatatlanul sok szembeteg él és dolgozik köztünk úgy, hogy a mindennapjait elkísérő betegségéről csak akkor szerzünk tudomást, ha elmondja nekünk. Hogyan segíthetünk nekik a mindennapokban?

tovább

50plusz.hu Fórum

Tesztajánló

Asztma-kontroll teszt

Ön asztmás, és szeretné tudni, milyen mértékben van kézben tartva a betegsége? Tesztünk segítségével ezt könnyen megtudhatja!

Kapcsolódó cikkeink

Szponzorált hirdetések