Emlékezet - és a memóriatesztek


Szerző: Csík Andor
2013. április 25. | Forrás:  HáziPatika.com

Az emlékezet talán az egyik leghétköznapibbnak tűnő pszichológiai folyamat, megismerése mégis fontos mindannyiunk számára. A memória felosztása és mérése választ adhat arra, hogy miként emlékezünk, és mekkorák az egyéni különbségek.

A pszichológia kialakulásának első napjaitól kezdve élénk érdeklődés mutatkozott a memória működésének és kapacitásának megismerésére. Ebbinghaus az 1800-as évek végén kezdte kutatásait a témában. Célja az volt, hogy kísérleteivel feltárja a tanulás és felejtés általános szabályszerűségeit. Munkájában értelmetlen szótagok memorizálását vizsgálta, de ezt a módszert több kritika is érte.
Sir Frederic Bartlett ezért később az emlékezetkutatás hangsúlyát az értelemmel bíró történetek memorizálására helyezte. A modern emlékezetfogalom kialakulásában, ami nem más, mint a múltbéli tanult vagy átélt események felidézése, ezek a szerzők hatalmas szerepet játszottak.

Az emlékezet, kutatásaik nyomán, alapvetően felosztható rövid- és hosszútávú részre. Ezek külön-külön is foglalkoztatták a kutatókat.

A rövidtávú memóriában az információ csupán néhány másodpercig van jelen. Terjedelmét 5-9 egység között határozták meg. Ez azt jelenti, hogy átlagosan hét, egymástól független számot, betűt, szót vagyunk képesek a rövidtávú memóriánkban tárolni.

A hosszútávú memória jellemzői kevésbé feltártak, tekintettel vizsgálatának nehézségeire. Terjedelme nagyságban és időben tulajdonképpen végtelen, vagy legalábbis nehezen behatárolható. Számos felosztása közül a leggyakrabban használt szerint megkülönböztetik az életeseményekre, a fogalmakra és a mozgásos készségekre való emlékezést. Az életeseményekre történő visszaemlékezésre példa, ha a tavalyi nyaralást idézzük fel, a fogalmakra, hogy tudjuk, mit jelent egy bizonyos szó, míg a mozgásos készségekre, hogy sosem felejtünk el biciklizni, ha egyszer megtanultunk.
Az emlékezet mérése a rövidtávú memória újabb modelljéhez is köthető. Eszerint a hallott és látott információ feldolgozása külön történik. Például egy könyv olvasása közben az olvasott szavak megjegyzése és annak tudása, hogy hol tartunk éppen a könyv lapján, külön rendszereket terhel.

A hallott vagy olvasott információ megtartásának képességét az úgynevezett digit-span eljárással ellenőrizhetjük. Az eljárás lényege, hogy a személy egyre több tagból álló számsort hall. Addig folytatódik mindez, amíg hiba nélkül fel tudja idézni a számokat. Az így mérhető kapacitás átlaga a már korábban említett 5-9 egység.

A vizuális információ megjegyzésének képességét minta-felismerési feladattal vizsgálhatjuk. Ebben a feladatban egyre növekvő nagyságú négyzethálót mutatnak be a személynek. A háló egyes elemei üresek vagy telítettek. A személy feladata, hogy az először látott ábrát megjegyezze, majd az azután mutatott ábrával képzeletben összevesse, és a különbséget felfedezze. Ahogy a négyzetháló mérete növekszik, a feladat egyre nehezebbé válik, míg végül a hibázás elkerülhetetlenné válik. A vizuális memória terjedelmét az mutatja, hogy a személy milyen nagyságú ábrát volt képes hiba nélkül felidézni.

A memóriát még számos módszerrel mérhetjük, mint például a Bender-teszttel, melyben geometriai formák lemásolása, később pedig felidézése a feladat. Ennek alkalmazása nemcsak a memória terhelhetőségét, hanem organikus károsodást is kimutatja, például egy súlyos agyvérzés után. A memóriatesztek alkalmazása ennek megfelelően széleskörűen elterjedt, a klinikai gyakorlattól a kiválasztásig használatosak.

Szerzők:Forrás:Megjelent:
Csík Andor, Tauzin Tibor Miklós, pszichológusHáziPatika.com2013. április 25.


Egészség témájú olvasnivalók a weben

Cikkajánló

Témakör: Egészség

Felfekvés

A felfekvés (latinul: decubitus) igen nagy fájdalommal járó szövetkárosodás, amely jellemzően hosszasan ágyban fekvő, keveset vagy alig mozgó betegeknél alakul ki. Hogyan előzhető meg és mit tehetünk, ha már kialakult?

tovább

Praktikák:

Étrendminták

Étrendminták
tovább

Tippek:

A láb normál hőmérséklete 30 °C körül van. Hogy ezt hidegben is jobban megőrizhesse, elősegíthetjük lábfürdőkkel. A rozmaring- és levendulaolajos lábvíz fokozza a vérkeringést, és kellemes illatú!

Kapcsolódó cikkeink

Szponzorált hirdetések