Borban az igazság


Szerző: Dr. Boros Szilvia
2007. július 7. | Forrás:  HáziPatika.com

Amióta az ember felfedezte a gyümölcs erjesztését, azóta a bor nemcsak egyszerűen egy szokványos ital a vacsorához, hanem vendégváráskor, ünnepeken vagy vallási rituálékon elmaradhatatlan komponens.

Hippocrates Kr. előtt az 5. században farmakonnak, azaz gyógyszernek nevezte. Mértékletes fogyasztása mellett jelentősen csökken a vérkoleszterin-szint, az erek rugalmassága nő, és az utazók hasmenéses tünetei is csökkenek. Említést kell tennünk az ún. francia paradoxonról, amely szerint a francia konyha meglehetősen bővelkedik zsírban, főleg koleszterinben (pl. sajtok, libamáj, kacsasült), mégis jóval kevesebb kardiovaszkuláris haláleset történik (az USA-ban 2,5-szer több). A válasz a franciák jó minőségű, rendszeres és mértékletes vörösbor fogyasztásában keresendő. A bor gátolja a káros LDL-koleszterin érfalhoz tapadását és a vérlemezkék összecsapzódását. Hogyan fejti ki a szervezetben a kettős védelmet? Úgy, hogy egy erős flavonoidot, a quercetint tartalmazza, amelynek hatása jóval meghaladja az antioxidáns E-vitamin védelmét. A fehérbor -bármilyen jó minőségű is legyen- kevésbé védi az erek falát az LDL-koleszterin lerakódástól, a vérlemez összecsapzódást pedig egyáltalán nem befolyásolja. Az ok a bor előállításában rejlik, ugyanis minél hosszabb ideig tartják a mustot alkohollal együtt, annál gazdagabb lesz flavonoidban.

Hogyan lesz a friss szőlőből bor?

A bor a szőlőből származó must vagy cefre alkoholos erjesztésével előállított szeszes ital.
A borkészítés a szőlő szüretelésével kezdődik, ezt követi a zúzás és a bogyózás, amikor is a szőlő cefrévé alakul. A cefréből a must kb. 60-70%-a kifolyik, míg a maradékot sajtolással préselik ki. A must az erjesztés során alakul át borrá. Ez az élesztőgomba fajok révén megy végbe, amelynek során a must cukortartalma etil-alkohollá és szén-dioxiddá alakul át.
Időtartama mintegy négy-tíz nap. A vörösborokat héjon erjesztéssel készítik: a mustot nem választják el a cefrétől, hanem együtt erjesztik vele, ugyanis ennek során a vörös szőlő színanyagai szabaddá válnak. Rajtuk kívül cseranyag és egyéb aromaanyag is bekerül a vörösborokba; ezek együttesen adják e borok jellegzetes ízét, zamatát, kedvező étrendi hatását. Vörösborokat újabban melegítéses eljárással is készítenek.

A vörös- és a fehérborok közötti átmenetet képeznek a rozéborok. Kevesebb színanyagot tartalmazó szőlőből, rövidebb ideig tartó héjon erjesztéssel készülnek, így zamatuk a fehérborra emlékeztet.

A szőlőfajtától, a borvidéktől, az évjárattól, a kezelési eljárásoktól, valamint a tárolási körülményektől függ a bor harmóniájának kialakítása.
A bort próbálják minden olyan szennyező anyagtól megszabadítani, amely később kicsapódva zavarosodást okozhat, ezeket stabilizáló műveleteknek nevezzük.

A borok összetétele

A víz mellett legnagyobb mennyiségben etil-alkoholt tartalmaznak, de megtalálható bennük a metil-, a propil-, a butil- és az amil-alkohol, és egyéb összetevők, továbbá a glicerin is. A fruktóz és a glükóz van jelen a cukrok közül.

Ez alapján megkülönböztetünk:
  • száraz (4 g/l-nél kevesebb),
  • félszáraz (4-12 g/l),
  • félédes (15-50 g/l),
  • édes (50 g/l felett) borokat.
  • A borokban előforduló szerves savak: borkősav, almasav, citromsav, tejsav, borostyánkősav, ecetsav, vajsav és hangysav.
  • Kis mennyiségben előfordulhatnak még illósavak, többnyire baktériumtevékenység következményeképpen.
  • A borok illat- és zamatanyagait különböző aldehidek, észterek, acetátok, ketonok és zsírsavak alkotják.
  • Megtalálhatók még nitrogéntartalmú anyagok, ásványi sók, vitaminok, enzimek, fenolos vegyületek is.

A borok típusai

Megkülönböztetünk:
  • asztali borokat (asztali fehér, kadarka, siller stb.),
  • minőségi borokat, amelyek a híres hazai borvidékek határozott táj- és fajtajellegű borai (somlói furmint, soproni kékfrankos, egri bikavér, tokaji furmint stb.)
  • különleges minőségű borokat, amelyek a tőkén teljesen beérett, túlérett szőlőből származnak, s a borvidékre, a termőhelyre, a telepítésre engedélyezett szőlőfajtára, valamint meghatározott készítési módra jellemző illat-, íz- és zamatanyagúak. Ilyen borok például a tokaji borkülönlegességek: a szamorodni, az aszú és az aszúesszencia.
  • A likőrborokat mesterségesen állítják elő; borpárlattal alakítanak ki nagyobb alkoholtartalmat, s az alapanyag sűrített vagy töményített must. Idetartoznak a csemege-, az ürmös-, a fűszerezett és a sherry jellegű borok.
Szénsavas borokkal is találkozhatunk, amely kategórián belül négy csoportot különíthetünk el:
  • A pezsgő szénsavtartalma a borban levő, illetve a hozzáadott cukor zárt rendszerben való erjedése közben képződik.
  • A habzóbor hasonlít a pezsgőhöz, de a bort mesterségesen telítik szénsavval.
  • A gyöngyöző borok alapanyaga fiatal, könnyű bor, amelybe széndioxidot adagolnak.
  • Az üdítő jellegű borok kis alkoholtartalmúak és széndioxiddal dúsítottak.
1 dl jó minőségű vörösbor tápanyag, vitamin és ásványi anyag tartalma:

Energia 68 kcal
Rost -
Nátrium 4 mg
Kálium 93 mg
Kalcium -
Magnézium 8,3 mg
Vas 0,7 mg
Króm 1 microg
Cink 0,13 mg
Foszfor 28 mg
B1-vitamin n.a.
B2-vitamin 20 microg
B6-vitamin 20 microg
E-vitamin -
C-vitamin -
Folsav n.a.
Fehérje:zsír:szénhidrát 17:11:72

Szerzők:Forrás:Megjelent:
Dr. Boros Szilvia, Antal EmeseHáziPatika.com2007. július 7.


Egészség témájú olvasnivalók a weben

Cikkajánló

Témakör: Ügyintéző

6 kérdés - e-bankolás: nyugodt nyaralás?

Annak is érdemes elgondolkodnia banki ügyei internetes intézésén mint lehetőségen, aki különben programnak tekinti a csekkfeladást vagy a várakozást a bankfiókban. Még egy nyugdíjas sem időmilliomos...

tovább

Praktikák:

Gyógynövénytár

Gyógynövénytár
tovább

Tippek:

A láb normál hőmérséklete 30 °C körül van. Hogy ezt hidegben is jobban megőrizhesse, elősegíthetjük lábfürdőkkel. A rozmaring- és levendulaolajos lábvíz fokozza a vérkeringést, és kellemes illatú!

Kapcsolódó cikkeink

Szponzorált hirdetések