Figyeljünk a szívünkre

Fizikai terhelést beteg, operált szívvel kizárólag csak orvosi felügyelet mellett lehet végezni. Ha az orvos elmondja, hogy mit szabad, és lehet sportolni, akkor is érdemes bizonyos időnként ellenőriztetni, megvizsgáltatni a szívünket.
Komolyan kell venni például a különböző szívritmus-zavarokat. A sportorvosnál rutinvizsgálatnak számít a kardiológiai EKG vizsgálat. Az EKG görbén felfedezett "hosszú QT", vagyis a szívkamra hosszú megnyúlása egyeseknél gondot okozhat, másoknál viszont semmi egészségügyi problémát nem jelent. A kamra-fibrilláció szintén veszélyes lehet. Ilyenkor nem szabályos a szívműködés, a kamra nem ernyed el, csak "remeg", és nincs vértovábbító funkciója.
Az echokardiográfia, vagyis az ultrahangos szívvizsgálat tartalmazza a szív méreteit, a billentyűk helyzetét és az áramlási paramétereket. Ezekből nagyszerűen lehet következtetni a szívfunkciókra. A koszorúerek hálózatát sajnos csak katéterrel lehet vizsgálni, de indokolt esetben ezt is bevetik a szakemberek. Nem egyszer fordult már elő, hogy élsportolókat tiltottak el a sporttevékenységtől.
Természetesen a stresszes, feszült, zaklatott életmód, a nem kipihenten történő túlzott fizikai igénybevétel, mind extra terhelést és ingert jelent a szervezetnek.

Betegségek, melyek mellett nem végezhető mozgásprogram

Ha egy negyven év feletti fizikailag inaktív személy rászánja magát a rendszeres testmozgásra, akkor minden esetben érdemes elvégezni egy komplex szűrővizsgálatot, amelynek része az EKG és belgyógyászati vizsgálat. Gyakran a kapott eltérések (pl. magasvérnyomás, vércukor) indokolttá teszik a terheléses vizsgálat elvégzését, amelynek során a szakemberek képet kapnak a terhelhetőség mértékéről (A Magyar Sportorvos Társaság minden esetben javasolja a 40 év felettiek terheléses vizsgálatát). A kapott eredmények ismeretében lehet biztonsággal edzést, fitneszprogramot tervezni.
Számos olyan szív-érrendszeri és egyéb betegség ismert, amelyek ellenjavallttá teszik a testedzést. Ezek a következők:

• akut miokardiális infarktus utáni állapot,
• instabil, vagy nyugalmi angina pectoris,
• veszélyeztető arrithmiák,
• szívelégtelenség,
• aorta stenosis közepes vagy súlyos foka,
• pulmonalis hypertensio,
• a myocardium betegségei,
• jelentős szívnagyobbodás,
• trombosis lezajlása után két hónapig,
• embolizáció,
• fertőző betegségek,
• kezeletlen anyagcsere-betegségek,
• mérgezések,
• rosszindulatú daganatok,
• máj és vese dekompenzált betegségei,
• bizonyos gyógyszerek szedése: digitalis, diuretikum, szedatívum, stb.

Mozogjon, hogy ne legyen beteg!

A WHO definíciója szerint az egészség nem a betegségek hiányát jelenti, hanem a testi, lelki és szociális jóllét állapotát. A lelki egészség nem más, mint hatékony valóságészlelés, önismeret, önértékelés és a szeretetteljes kapcsolatok kialakításának képessége és az alkotóképesség. Melyek azok a faktorok, amelyek a lelki egészséget veszélyeztetik? A természeti katasztrófák, társadalmi és szociális változások, traumatikus események és a stressz. A stresszhelyzet kialakulására számos élettani változás alakul ki, mivel a szimpatikus idegrendszer aktivitása fokozódik. A szív szaporábban ver, a vérnyomás, a légzésszám nő, az izomfeszülés mértéke nő. Csökken az étvágy és a száj kiszárad. Az élettani változások mellett számos lelki reakcióval is jellemezhető a stresszállapot, amelyek a következők lehetnek: szorongás, harag és agresszió, fásultság és depresszió stb.
A stressz kezelésében nagy szerep hárul a testmozgásra, de nem elhanyagolható a regenerációs módszerek széles skálájának alkalmazása, vagy egyéb pszichoterápiás módszer sem. Ha nem tudjuk a stresszoldást megoldani, akkor hosszútávon komoly testi betegségek is kialakulhatnak belőle. Ezt elkerülvén érdemes életmódunkba "becsempészni" a mozgás örömét