Bélrendszerünk jelzi, ha gond van

A szorulás, székrekedés


Szerző: Hámor Éva
2008. október 29. | Forrás:  HáziPatika.com

Gyomor-bélrendszerünk a maga módján leképezi testünk-lelkünk történéseit. Azonnal kifejeződik, ha megváltozik napi életritmusunk, ha túl sokat, vagy keveset eszünk vagy iszunk, ha sokk ér bennünket, vagy ha ténylegesen megbetegszünk.

Az emésztés egyénenként változó folyamat, amely során szervezetünk az elfogyasztott ételt felhasználható tápanyagokká bontja.

A székrekedésnek tulajdonképpen egy tünet, amelynek oka lehet betegség, szervi károsodás, gyógyszer-mellékhatás, testi- és pszichés tényezők (idősebb életkor, testmozgás hiánya, kiszáradás, nem megfelelő étrend, stressz, székelési inger figyelmen kívül hagyása, stb.). A székrekedés gyakori probléma, főleg a nők körében. Nemcsak a személyes jó közérzetet befolyásolja, hanem olyan járulékos tüneteket is okoz, mint a renyhe bélműködés, puffadás, görcs, fejfájás és fáradtság.

Milyen az egészséges gyakoriság?

Régebben úgy gondolták, hogy a napi egy széklet az egészség feltétele. A modern orvoslás azonban bebizonyította, hogy ez nem így van.

  
 

Bélrendszerünk elárulhatja, milyen betegségben szenvedünk

 
Az hogy mit fogadunk el normálisnak tág határok között mozog, A székletürítés normál gyakorisága még egészséges emberek körében is változó. A naponta többszöri (háromszori) székletürítés vagy a napi egyszeri ugyanúgy normális, mint a heti háromszori. Gyakorisága sok mindentől függ. Például függ az étkezésünktől, a napi mozgásmennyiségtől, leterheltségünktől, a bennünket ért stresszhatásoktól stb. A naponkénti egyszeri székletürítés nem feltétlen garanciája a megfelelő bélműködésnek. A székrekedés diagnózisát akkor állítjuk fel, ha nincs bélmozgás három vagy több napig, és ez a rendellenesség több mint 3 hónapon át tart.

Mikor beszélhetünk székrekedésről?

Már a székrekedés meghatározása is problémás: mivel az érintettek nagy része már magát az erőlködést is székrekedésnek tekinti. Ebből is látható, hogy a székrekedésben szenvedők a szorulást a széklettel kapcsolatos egyéni elégedetlenségük alapján fogalmazzák meg. Székrekedésről beszélnek, ha erőlködnek, ha kemény a székletük, ha nehezen tudnak székletet üríteni, ha az egyes székelési kísérletek eredménytelenek, vagy ha úgy érzik, részben, vagy nem teljesen tudnak székletet üríteni.

Ugyanakkor orvosi értelemben a legfőbb kritérium, hogy a megelőző egy évben legalább 12 héten át a következő tünetekből kettő vagy több teljesüljön:

  • heti három alkalomnál kevesebbszer van spontán székletürítés,
  • a székletürítés több mint egynegyedében erőlködni kell a kiürítéshez,
  • a székletürítés több mint egynegyedében kemény székletet ürít a beteg,
  • a székletürítések több mint egynegyedében elégtelen kiürítés érzete marad fenn,
  • a székletürítések egynegyedében a széklet elakadását érzi a páciens a végbél valamely szakaszán,
  • ujjal vagy kézzel kell segíteni a széklet távozását a székletürítések több, mint egynegyedében,
  • heti három alkalomnál kevesebbszer van spontán széklet, hashajtó nélkül nincs laza széklet.
A fenti feltételek fennállásakor gyanakodhatunk, hogy székrekedésünk van. Székrekedéshez vezethet a bélmozgások zavara, a székletürítési reflex gyengülése, változások a bél vagy a környező szervek szerkezetében, amelyek akadályozhatják a bélben a béltartalom továbbhaladását a végbél felé. A székrekedéssel együtt járó tünetek igen változatosak lehetnek és nagymértékben függnek a háttérben meghúzódó betegségtől.

Jellemző tünetek

Nagyon kemény, száraz, kis mennyiségű széklet valamint olyan érzés, hogy a végbél nem ürült ki teljesen, a székrekedésben szenvedő betegek többségénél megtalálható. Időnként a betegek teltségérzésről és fájdalomról panaszkodnak, amely akkor csökken, amikor a széklet vagy a gázok távoznak. A hasi feszülés is zavaró tünet, ezt a bélbaktériumok által termelt gázok felszaporodása okozza. A gáz nem tud távozni, mivel a vastagbelet elzárja a széklet.

Néhány betegnél szorulásos hasmenés alakul ki, amely akkor jön létre, ha a bélműködés már hosszabb ideje leállt; ekkor a széklet végül is feloldódik a bélfal által az irritáció következtében kiválasztott nyálkában. A székrekedéses betegeknél jelentkezhet étvágycsökkenés és hányinger, előfordul fejfájás, általános ingerlékenység, rossz hangulat és alvászavar is. A hosszan tartó székrekedés bőrelváltozásokat is okozhat: a bőr sápadt, gyakran sárgás árnyalatú, petyhüdt lesz, elveszti rugalmasságát.

Az időskori székrekedés

Idősebbeknél a székrekedés két és félszer gyakoribb, mint fiataloknál. A bélperisztaltika károsodik és a székürítésben részt vevő hasizmok gyengülnek.

Az időseknél a gyógyszerszedéshez kapcsolódó székrekedés is gyakori. Időseknél sokkal gyakrabban alakulnak ki kemény székletrögök, mint fiataloknál, s ez a bélben fekélyek kialakulásához vagy teljes elzáródáshoz vezet.

Hosszú távon

Nem érdemes megvárni, hogy a heveny székrekedés krónikus szorulássá alakuljon, mert ez a végbél és végbélnyílás különböző betegségeihez vezethet (pl. vastagbélgyulladás, aranyér, a végbélnyílás berepedése stb.). A kőkemény széklet a bélben sebeket és fekélyeket okozhat, extrém esetekben teljes bélelzáródás alakul ki, amely miatt sebészeti beavatkozásra van szükség.

A székrekedés megelőzése

Heveny fertőző megbetegedéseknél, súlyos szívbetegeknél, valamint ágyhoz kötött betegeknél a szorulás megelőzésében fontos szerepe van az elegendő folyadékbevitelnek, gyümölcsök, zöldségpépek, kompótok, gyümölcslevek és savanyított tejtermékek fogyasztásának, az ágynyugalom lehetőség szerinti lerövidítésének. A természetes székürítési reflexek elvesztésével járó szorulás néha már gyermekkorban jelentkezik. A gyermekek megtanítása a határozott időben történő székürítésre fontos a habituális (szokásos) szorulás kialakulásának megelőzésében, amelyet az ingerek hiánya vált ki. Fontos lehet az is, hogy a székürítési ingert ne nyomják el a gyerekek. A mindennap azonos időben történő székürítés (reggel vagy étkezés után) valamint a fizikai aktivitás, elsősorban a mozgás, a reggeli torna, séta, a vízi sportok szintén fontosak a szorulás megelőzésében.

Szerző:Forrás:Megjelent:
Hámor ÉvaHáziPatika.com2008. október 29.


Egészség témájú olvasnivalók a weben

Cikkajánló

Témakör: Egészség

Szépkorúak, százévesek

A kutatók szerint az emberek életideje akár 115-120 év is lehetne. Kevesen vannak azonban olyan szerencsések, akik megközelítik ezt, átlépik századik életévüket. Néhányukat felkerestem, hátha elleshetek valamit a titkaikból.

tovább

Tesztajánló

Asztma-kontroll teszt

Ön asztmás, és szeretné tudni, milyen mértékben van kézben tartva a betegsége? Tesztünk segítségével ezt könnyen megtudhatja!

Praktikák:

Étrendminták

Étrendminták
tovább

Kapcsolódó cikkeink

Szponzorált hirdetések