Az erekció biológiája

Így működik a férfi test


Szerző: Máriáss Márta
2005. március 7. | Frissítve: 2014. august 19. | Forrás:  HáziPatika.com

Az erekcióhoz szükséges biokémiai láncreakció felfedezésével lehetőség nyílt a merevedési zavarok gyógyszeres kezelésére. A rafinált megoldás megértéséhez pillantsunk be a szövetek mélyén zajló folyamatokba.

Izgalmas feltételek

Az erekció az idegi, pszichés, hormonális és érrendszeri működések bonyolult összjátéka nyomán jön létre. Bármilyen erekciós zavar esetében valamennyi közreműködő tényezőt meg kell vizsgálni, a gyógyításnak is sokféle útja lehet.
Az erekcióhoz külső és szervezeten belüli, belső feltételeknek is teljesülnie kell. Aligha kell elmondani, hogy a társ, az alkalmas idő és hangulat mennyire szükségesek két ember együttlétéhez, amikor is a képek, illatok, hangok, a bőrt érő ingerek együtt képesek szexuális izgalmat létrehozni.

A nyugalmi állapottól az izgalomig

Amikor nincs erekció, akkor a hímvessző barlangos testjének üregeiben található simaizom-sejtek összehúzódott állapotban vannak, és nem engedik, hogy a beáramló vér megduzzassza a barlangos testet. A beáramlott vér a vénákon keresztül akadálytalanul távozik is a szervből. Elernyedt állapotban tehát a hímvesszőbe csak a szövetek ellátására szükséges mennyiségű artériás vér jut.

A szexuálisan izgató ingerek a paraszimpatikus idegrendszeren keresztül váltják ki az erekciót. Ekkor a húgycső két oldalán párhuzamosan elhelyezkedő barlangos testek közepén futó artériák megnyílásával a vér a barlangos test úgynevezett szinuszaiba ömlik. Az artériás nyomás a nyugalmi állapot tízszeresére szökik föl. Hogyan lehetséges ez?

A szövetek vegykonyhája

Az idegi impulzus a barlangos test szinuszainak és a péniszartériák sima-izomsejtjeihez érkezik. Az elektromos jel itt kémiai jellé alakul, ami nem más, mint a nitrogén-monoxid. Ez diffúzióval a simaizom-sejtekbe jutva indítja be azt a biokémiai láncreakciót, amelynek eredményeképpen a simaizom-sejtek elernyednek.

Biokémiai ismeretek nélkül a molekulanevek nem mondanak ugyan sokat, mégis némi betekintést nyerhetünk a biológiai szabályozás furfangos és bonyolult útjaiba, ha minden talányos név mögé elképzelünk egy-egy viszonylag nagy molekulát, és legalább nagyjából megpróbáljuk követni ezt a láncreakciót. A nitrogén-monoxid (NO) hatására az izomsejtek gaunilát-cikláz (GTP) enzimet bocsátanak ki magukból, ami a GMP-t (guanozin-monofoszfátot) egy gyűrűs változattá, ciklikus GMP-vé alakítja. Ez a cGMP az úgynevezett protein-kináz G enzimet sarkallja munkára, azaz aktiválja, ez pedig sejten belül olyan fehérjékre hat, amik a sima-izomsejtek elernyedését váltják ki.

A cGMP molekula központi szerepet játszik az erekció erősségében. Minél több van belőle, annál erősebb a merevedés. A cGMP molekula mennyiségét a foszfodiészteráz 5 (PDE5) nevű enzim szabályozza, pontosabban inaktívvá teszi. Ha ezt az enzimet sikerült működésében gátolni, akkor több működőképes cGMP marad akcióban, akkor is, ha amúgy kevés van belőle. Ezen alapszik egyébként az erektilis diszfunkció legkorszerűbb gyógyszeres terápiája. A gyógyszerek hatóanyaga a PDE5-inhibítor, azaz foszfodiészteráz gátló.

  1. herezacskó
  2. herék
  3. mellékherék
  4. a heréktől jövő ondózsinór
  5. ondóhólyag
  6. az ondózsinór és az ondóhólyag kivezetésének közös szakasza
  7. prosztata (dülmirigy)
  8. húgycső
  9. barlangos test
  10. makk
  11. fityma
  12. húgyhólyag
  13. végbél
  14. szeméremcsont

Trükkös merevítő szerkezet

A molekulák szintjéről térjünk most vissza oda, hogy mi történik a hímvesszőben a szövetekkel és az érhálózattal. Ott tartottunk, hogy a két csőszerű üreg, a barlangos test (latinul corpus cavernosum) megtelik vérrel. A vénák pedig a kötőszövetes toknak szorulva beszűkülnek, és ezáltal a vér beszorul a barlangos testekbe, onnan nem tud elfolyni és a pénisz merev marad. A barlangos test erekciókor negyvenszer annyi vért tud felvenni, mint amennyi ernyedt állapotban csörgedezik benne.
A húgycső körüli barlangos test sűrű vénahálózatán keresztül azonban gyorsabban el tud vezetődni a vér, ami azért szükséges, hogy a sperma a húgycsövön keresztül ki tudjon jutni magömléskor.

Túl a csúcson

Az erekció csúcspontja, a magömlés (ejakuláció) után a szexuális izgalom és vele az artériás vér péniszbe áramlása is alábbhagy. Az elernyedés a szimpatikus idegrendszer jelére következik be. Ekkor lép akcióba a PDE5 nevű enzim, ami lebontja a cGMP-t. A simaizmok így lassan összehúzódnak, a barlangos testből a vénákon keresztül kipréselődik a többletvér, végül a hímvessző elernyed.

A bonyolult folyamatot viszonylag egyszerűen is karban lehet tartani, méghozzá megfelelően kiegyensúlyozott táplálkozással. Ha értékes ennivalókat, köztük fehérjéket és gyümölcsöket fogyasztunk, az azokból származó különböző aminosavakból és vitaminokból a férfi szervezete elegendő nitrogénmonoxidhoz jut. Így remélheti, hogy nem lesz szüksége különböző potencianövelő szerekre. A másik férfias tevékenység, amit jó szívvel ajánlhatunk, az a sport!

Szerző:Forrás:Megjelent:
Máriáss MártaHáziPatika.com2005. március 7.


Egészség témájú olvasnivalók a weben

Cikkajánló

Témakör: Ügyintéző

6 kérdés - e-bankolás: nyugodt nyaralás?

Annak is érdemes elgondolkodnia banki ügyei internetes intézésén mint lehetőségen, aki különben programnak tekinti a csekkfeladást vagy a várakozást a bankfiókban. Még egy nyugdíjas sem időmilliomos...

tovább

Praktikák:

VitaminABC

VitaminABC
tovább

Tippek:

A láb normál hőmérséklete 30 °C körül van. Hogy ezt hidegben is jobban megőrizhesse, elősegíthetjük lábfürdőkkel. A rozmaring- és levendulaolajos lábvíz fokozza a vérkeringést, és kellemes illatú!

Tesztajánló

Asztma-kontroll teszt

Ön asztmás, és szeretné tudni, milyen mértékben van kézben tartva a betegsége? Tesztünk segítségével ezt könnyen megtudhatja!

Kapcsolódó cikkeink

Szponzorált hirdetések