Az egészségpénztárakról jogász szemmel


Szerző: dr. Virók Melinda, jogász
2007. július 6. | Forrás:  HáziPatika.com

Ha a kötelezően előírtakon túl szeretnénk gondoskodni arról, hogy egészségünket minél tovább megőrizzük, illetve baleset vagy betegség esetén jövedelem-kiesésünket kívánjuk csökkenteni, a következő fejezetekben vázolt lehetőséget érdemes megismernünk.

Az önkéntes egészségpénztár természetes személyek elhatározásából, illetve a munkáltató kezdeményezésére munkavállalók által alapított, a függetlenség, a kölcsönösség, a szolidaritás és az önkéntesség elve alapján létrehozott pénztári szervezet. Az önkéntes egészségpénztár alapfeladata - a törvény alapján - az egészség védelmét szolgáló programok szervezése és finanszírozása, egészségügyi szolgáltatások megvásárlása. Ezek mellett az egészségpénztár egészségügyi célú önsegélyző feladatokat is elláthat.

Nyílt pénztár az a pénztár, amely a lehetséges pénztártagok körét nem korlátozza. Zárt pénztár az, amely szakmai vagy más szervezési elv alapján (pl. terület, ágazat, munkahely) a pénztár lehetséges tagjainak körét meghatározza.

A pénztártevékenységhez kapcsolódó gazdálkodási és felelősségi szabályokat és jogosultságokat törvény szabályozza.

A szolgáltatások köre

Az önsegélyező pénztárak által a pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozóik részére nyújtható szolgáltatások körét, melyek a következők:
  • munkanélküliek segélyezése;
  • keresőképtelenek segélyezése;
  • jogszabály által előírt szociális kötelezettségek alapján biztosított kiegészítő ellátás;
  • gyermeknevelési támogatás;
  • gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása;
  • ápolási segély;
  • temetési segély;
  • a pénztártag vagy közeli hozzátartozója halála esetén a hátramaradottak segélyezése.
Az önsegélyező pénztár szolgáltatásai - szolgáltatásonként egységesen - vagy meghatározott összegűek, vagy jövedelemarányosak lehetnek.

Az egészségpénztárak a pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozóik részére az alábbiakban felsorolt, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) által nem, vagy csak részben finanszírozott szolgáltatásokat nyújthatják:
  • bármilyen, a fent megjelölt rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő egészségügyi szolgáltatónál igénybe vett egészségügyi szolgáltatás, amely a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatást kiegészíti, vagy helyettesíti;
  • helyi önkormányzat által kiadott működési engedéllyel rendelkező szolgáltató által a pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére nyújtott otthoni gondozás;
  • a természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseiről szóló jogszabályban felsorolt, az ott meghatározott feltételeknek megfelelő szolgáltató által nyújtott szolgáltatások;
  • gyógytorna, gyógymasszázs, fizioterápiás kezelések igénybevétele;
  • gyógyfürdő, mozgásszervi betegeket ellátó nappali kórház, gyógyfürdőkórház, szanatórium, éghajlati gyógyintézet, klímagyógyintézet, gyógyvíz-ivócsarnok és gyógybarlang (barlangterápiás intézet) egészségügyi szolgáltatásainak, gyógyellátásainak igénybevétele;
  • rekreációs üdülés, gyógyüdülés, valamint egészségügyi üdülés; naptári évenként együttesen legfeljebb 160 ezer forint összegben, több szolgáltatásra jogosult személy által történő együttes igénybevétel esetén naptári évenként együttesen legfeljebb 240 ezer forint összegben;
  • közfürdők fürdőgyógyászati részlege által nyújtott gyógykezelések igénybevétele;
  • sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások, így pálya-, uszoda-, terem-, stb. foglalkozáson részvételre jogosító bérlet, (nem tekinthető a sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadásnak az utazás, a szállás, a sportruházat és az étkezés költsége);
  • aktív testmozgást segítő sporteszköz (ideértve a sporttevékenység során a testi épséget közvetlenül védő kiegészítő eszközöket is, mint kar-, könyök-, térd- és fejvédő) vásárlásának, illetve bérlésének támogatása naptári évenként legfeljebb 75 ezer forint összegben; több szolgáltatásra jogosult személy által történő együttes igénybevétel esetén naptári évenként együttesen legfeljebb 113 ezer forint összegben;
  • braille írással készült könyvek, magazinok árának a támogatása, valamint vak pénztártag, vagy pénztártag vak közeli hozzátartozója részére hangoskönyv és elektronikus könyv vásárlásának támogatása;
  • mozgáskorlátozott, vagy megváltozott egészségi állapotú személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának támogatása, lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatása, így különösen korlátok, kapaszkodók felszerelése, ajtók, kijárok, folyosók szélesítése, emelőeszközök beszerelése;
  • vakvezető kutyával összefüggésben felmerült költségek támogatása;
  • az alábbi, egészségügyi szolgáltató, vagy természetgyógyász által nyújtott szolgáltatások:
    1. szenvedélybetegségekről való leszoktatásra irányuló kezelések;
    2. méregtelenítő kúra;
    3. léböjt kúra;
    4. preventív kúra mozgásszervi panaszok megelőzésére;
    5. fogyókúra program.
Az egészségpénztár egészségügyi célú önsegélyező feladatának ellátása körében a pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozóik részére az alábbi szolgáltatásokat nyújthatja:
  • gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása;
  • pénztártag betegség miatt keresőképtelensége esetén a kieső jövedelmének teljes vagy részbeni pótlása;
  • a pénztártag vagy közeli hozzátartozója halála esetén a hátramaradottak segélyezése.


Az egészségpénztári tagság előnyei
  1. szűrési szolgáltatásokat vehetnek igénybe a tagok és közvetlen hozzátartozóik.
  2. az egészségpénztár a tervezhető egészségmegóváshoz, az egészség visszaállításához kapcsolódó események gazdaságos finanszírozását nyújtja.
  3. Az egyéni számlát a tag és a közeli hozzátartozói is használhatják.
  4. A tagok és közvetlen hozzátartozóik ellenőrzött minőségi szolgáltatást vehetnek igénybe.
  5. Az alapdíjon felüli eseti befizetés teljes egészében az egyéni számlára kerül.
  6. Az egészségpénztárba történő munkavállalói befizetés 30%-a levonható a személyi jövedelemadóból.
Források:
1993. évi XCVI. Törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról
263/2003. (XII. 24.) Korm. Rendelet Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak által finanszírozható szolgáltatásokról

Szerző:Forrás:Megjelent:
dr. Virók Melinda, jogászHáziPatika.com2007. július 6.


Egészség témájú olvasnivalók a weben

Cikkajánló

Témakör: Cukorbetegség

Cukorbetegség és más betegségek

Diabétesz mellitusban, különösen rossz anyagcsere-helyzet esetén, gyakrabban lépnek fel fertőzések. Ilyenkor jól kezelt betegnél is felborulhat a szénhidrát-háztartás. Kezelt betegekben az anyagcsere-kisiklás leggyakoribb oka valamilyen fertőzés.

tovább

Tippek:

Bár még nem teljesen tisztázott a hatásmechanizmus, az azonban biztos, hogy a fokhagyma vérnyomáscsökkentő. A megfelelő hatáshoz azonban napi 2 nyers gerezdet kell elfogyasztani! Időnként megéri, de az orvosi kezelést nem helyettesíti!

Kapcsolódó cikkeink

Szponzorált hirdetések