Az alvás nem árt, a lóbőr húzható

Ha huzamosabb ideig keresztbe tesszük a lábunkat, utána a térdek magasságában kis piros folt jelenik meg, jelezve, a vérellátás egy darabig nem volt megfelelő. Ha alig fél órán át nem is testsúlynyi teher ennyit jelent, vajon nem okoz kárt, ha nagy nyomás hatására órákig akadályozott a vérellátás? Az egészséges, normál testsúlyú, azaz nem csont és bőr embernél akkor sem történik baj, ha netán fáradtan ledőlve szinte moccanás nélkül alussza végig az éjszakát. Rendszerint azonban nem ez a helyzet, mert éjszaka, alvás közben többször is mocorgunk, átfordulunk a másik oldalunkra. Többek között pontosan azért, hogy ne legyenek elnyomott testtájaink.
Ha azonban valaki kénytelen mozdulatlanul feküdni, a fekvő felület tartósan nagyobb nyomásnak kitett pontjain a kis erek huzamosabb ideig összenyomódnak, és nem tudják átereszteni a vért a hám és az alatta fekvő szövetek területére. Oxigénhiány lép fel, méreganyagok gyűlnek össze, ami miatt sejtek, teljes szövetrészek indulnak pusztulásnak.

Baj a felszín alatt

Hosszas fekvéssel járó, ágynyugalmat igénylő betegségek esetén fennáll a veszélye, hogy egyes testtájakon sebek, fekélyek jelennek meg. Főként olyan betegeknél kell vigyázni, akik nem, vagy csak nehezen mozognak, gyengék, tagjaik bénultak, gerinc- és medence-sérülés miatt kényszerülnek mozdulatlanságra, szklerózis multiplex, agyvérzés miatt mozdulnak nehezen, illetve kórosan soványak. Idősebb korban könnyebben kialakulnak, és nehezebben gyógyulnak a felfekvéses sebek, valójában azonban minden életkorban, akár gyerekkorban is előfordulhatnak. A sebek könnyebben alakulnak ki nedves, izzadt bőrön, cukorbetegségben vagy szívelégtelenségben szenvedőknél.

A sebek a legérzékenyebb testtájakon alakulnak ki, amelyek nincsenek izom- és zsírszövettel kipárnázva, s fekvéskor érintkeznek a fekvőhellyel, illetve rossz vérellátásúak: ezek először is a keresztcsonti tájék és a sarkak, valamint a bokák, a farpofák, a csípő és medencecsontok fölötti bőr, a könyök, a lapocka, de a fülcimpák is. A kisebesedett bőrfelszín alatt a szövetek, főként, ha egyébként sem egészséges az érrendszer, és nem kielégítő a vérellátás, viszonylag gyorsan roncsolódnak. Ráadásul, az ép felszín sokáig csalókán eltakarja a mélyen fekvő, nagyobb szöveti károkat.
E sebek, fekélyek neve felfekvés, nyomási fekély, orvosi szóval decubitus. A nyomáson kívül, dörzsölés, húzódás és különbözőképpen fellépő nyíróerők is szöveti sérülésekhez vezethetnek. Mozgáskor, mosdáskor, öltözéskor a bőr húzódik, a szövetek egymáshoz képest elmozdulnak, szakadnak, velük együtt a parányi erek is, így az oxigén- és tápanyagellátás nem lesz biztosított.

Nagy a baj?

A bőr először csak piros, de a nyomás megszűnése után is megmarad, enyhén gyulladt, majd viszket, ég, felhólyagosodik a bőr, és egyre erősebben fáj. Második stádiumba sorolják a felfekvést, ha már kis felszínen hiányzik a hám, a seb érinti az irharéteget, majd, ha a fekély mélyül a kötőszövet is sérül. A fekély idővel egészen a csonthártyáig hatoló sérüléseket rejthet. Ehhez mérten szörnyű fájdalmakat, kínokat okoz. A tünetek súlyossága attól függ, mennyire előrehaladott állapotú sebekről van szó. A legsúlyosabb stádiumban a fekély területén kiterjedt a szövetelhalás, a terület sötét színű, hideg és az idegvégződések pusztulása miatt akár már érzéketlen is lehet. Nem jó jel, ha emiatt enyhül a fájdalom. A szövetelhalás nem mindig gyógyul nyomtalanul, üregek, gödrök maradhatnak vissza. Mindezek után jó tudni, hogy gondos ápolással a folyamat visszafordítható, a seb viszonylag könnyen és szépen gyógyul.

Mit tegyünk?

Előzzük meg! Első lépésként a tartós nyomást kell valahogy kiküszöbölni. A vízágy volna az ideális fekvőhely, de a speciális decubitusz-matrac is jó. Enyhe esetben ez nem feltétlenül szükséges. Mindenesetre a fekhelyet a nyomási pontokat tehermentesítő eszközökkel, párnákkal, szivaccsal tegyük kényelmessé. A legegyszerűbb a puhára fújt gyerekúszógumi, melynek nyílását célszerű a keresztcsonti tájék alá helyezni, és selyemkendővel lefedni, hogy kellemes legyen ráfeküdni. A beteg feje ne legyen túl magasan, mert kedvezőtlenül oszlik el testsúlya.
A beteget, ha csak lehet, biztassuk mozgásra, fészkelődjék legalább negyedóránként. Ha erre képtelen, az ápolónak kell mozgatnia, háton fekvés helyett időnként oldalra forgatnia, legalább kétóránként. A már említett érzékeny helyek köré megfelelő, ék alakú párnákat, esetleg speciális segédeszközöket, alátéteket, matracokat elhelyezve kivédhető a terület nyomása, illetve megtámasztható a test oldalra fordítva. Így a testsúly a környező, kipárnázottabb testfelszíneken oszlik el. A beteg sokszor tiltakozik a mozgatás ellen, mert kényelmetlennek érzi, de tapintattal és trükkökkel - a kisrádió, televízió, általa gyakran használt tárgyak megfelelő elhelyezésével, elérhetőségével - rá lehet venni.

A másik jól bevált módszer a masszázs, mellyel az ép bőr keringését frissíthetjük föl, a könnyen sebesedő helyeket nem szabad dörzsölni, inkább lágyan simítani. Szoktak alkalmazni sósborszeszes bedörzsölést is, mely helyi vérbőséget okoz, javítja a vérellátást, felfrissíti a szöveteket. Dörzsölés nem megfelelő szó, itt is inkább lágy masszázst képzeljünk el. Vigyázni kell, mert az alkohol szárítja a bőrt, ezért a közvetlenül veszélyeztetett helyeket jobb kihagyni, utána testápolót kell használni. Jól bevált a felfekvésre adható propoliszos, vitaminos vagy körömvirág-krémmel való bekenés is. Nyílt sebre ezek már nem adhatók.

Praktikus tanácsok gondos (bőr)ápoláshoz

Az ágyneműt gyakran kell cserélni: mindig fertőtlenített, vasalt legyen, és ráncmentesre igazítsuk el. Könnyebb, ha gumis lepedőt használunk.
A bőr rendszeres és helyes ápolása, tisztántartása elengedhetetlen ellenálló-képességének megőrzéséhez, emellett fertőtleníteni is kell. A legjobb a hideglangyos tiszta víz. A szennyezések, széklet eltávolítására bőrsemleges, folyékony, olajos, hidratáló lemosót használjunk, majd alapos öblítés után kíméletesen szárazra kell törölni a testet. Az érzékeny összefekvő bőrfelületek közé szórjunk kevés hintőport, vagy tegyünk gézlapot, a kisebesedésre hajlamos részeket gyógyszertárban kapható, bőrtípusnak megfelelő bőrápolóval krémezzük be. Nagyon zsíros krémeket, vazelint, babaolajat ne használjunk, mert eltömik a bőrpórusokat. A tisztálkodás során mindent a beteg végezzen, amit csak tud.

Vizelettartási nehézségek esetén külön figyelni kell, hogy az altest száraz legyen. Szakápolók ezért szoktak katéter mellett dönteni. Inkontinencia vagy a felfekvés váladékozása esetén a lepedő alá érdemes gumilepedőt tenni. Lehetőleg kicsit, csak a szükséges méretet, hogy a bőr szellőzését ne akadályozza. A sikeres gyógyulás feltétele a nyomásmentesítés, mozgatás és a bőr szakszerű ápolása mellett a megfelelő tápláltság. A felfekvéses betegek harmada alultáplált. Oda kell figyelni, eszik-e a beteg rendesen, elegendő és megfelelő ételt kap-e. A tápláló, vitaminban gazdag étrend gyógyít. Ha szükséges, kérjük orvos, dietetikus tanácsát. Felfekvés elleni orvosság, ha a beteg többször eheti kedvenc ételét, remélhetőleg van ilyen.

Sebesen rosszabbodhat...

Gyenge, nehezen mozgó betegeknél a leggondosabb ápolás mellett is megjelenhetnek sebek. Ilyenkor nem lehet megúszni a kezelést. A sebellátás, kötözés otthon is elvégezhető, de érdemes a szakápoló tanácsát kérni. Kérjük meg a kórházi nővért vagy egy házi ápolásban, résztvevő szakembert, hogy mutassa meg a trükköket, mozdulatokat, hogyan használjuk a seblemosó oldatot, gélt és kötszert, amit a háziorvos írhat fel. Az egyszerű házi sebellátás felfekvésre sajnos nem jó.
A kisebb, nehezen gyógyuló fekélyeket régen kamillateás öblítéssel kezelték, ma fertőtlenítő oldattal mossuk le; gyulladásgátló, regenerálódást segítő hatású. Amit nem szabad, a kisebesedést kozmetikumokkal kenni vagy sebhintőporral beszórni. Ez ugyanis beszárítja a sebet, és könnyebben sérül újra felszíne. A felfekvés szárazon nem, szakszerűen nedvesen tartva jobban gyógyul, ezért úgynevezett hirdokolloidos bekenést és nedves, úgynevezett hidroaktív fedőkötést tesznek rá. Áldásos, ha a betegszoba levegője inkább párás, semmint száraz.

Ha csak lehet, jöjjön a beteghez gyógytornász, aki megtanítja jól mozogni, ha másért nem, azért, hogy az őt ápolónak segítve kevésbé legyen igénybe véve bőre. A súlyos fekélyek, szövetelhalás kezelése már csak szakember kezébe való. Lehetőleg legyen valaki, aki naponta megnézi, megvizsgálja, szükséges-e az elfertőződés, szövetelhalás kezelésére szakápolói vagy orvosi segítség.

Költségcsökkentés

Mint minden, a felfekvés ápolása, kezelése is költségekkel jár. Mielőtt felkeressük a gyógyszertárat vagy az orvosi segédeszközök boltját, feltétlenül kérdezzük meg a háziorvost, mely szerek, eszközök írhatók fel kedvezményesen, mire jár támogatás, jogosult-e a beteg támogatott közgyógyellátásra.