Alkonyodik

Az időskor pszichiátriai betegségei


Szerző: Hajós Anett, pszichológus
2007. július 7. | Forrás:  HáziPatika.com

A pszichés rendellenességek egy része kifejezetten az időskorhoz kapcsolódik. A zavarok gyakran az életkor sajátos nyomásainak következtében alakulnak ki, másszor egyéni traumatikus élmények, vagy biológiai rendellenességek húzódnak meg mögöttük.

Az élet kései szakasza éppúgy tartogat sajátos traumatikus élményeket és biológiai változásokat, mint a korábbi életévek. A pszichés betegségek egy része is az öregkor beálltával vagy közeledtével jelenik meg.
Az időskor határát nem lehet egyértelműen meghúzni. Ha azt mondjuk, 65 éves kor a határ, az lehet túl mechanikus és elvágólagos. Ha a külső biológiai jegyeket vagy pszichés tulajdonságokat vesszük figyelembe (például azt mondjuk: idős, aki annak érzi magát), az nagyon viszonylagos.

Egy azonban bizonyos: az évek számának szaporodásával egyre több fizikai, pszichológiai és szociokulturális változásnak kell elébe néznünk. Kellemetlen dolog, hogy szervezetünk folyamatos elhasználódása következtében jobban ki vagyunk téve bizonyos betegségeknek és sérüléseknek, mint fiatalabb korunkban, és egyre valószínűbb, hogy súlyos lelki stressz ér bennünket. Minél idősebb valaki, annál valószínűbb a hozzá közel álló személyek (házastársak, barátok, felnőtt gyerek) elveszítésének lehetősége, és a nyugdíjaztatással sokszor az élet értelme is megkérdőjeleződik. Az emberek egy részénél ezek az időskori stresszek pszichés zavarok forrásai lehetnek.

A hosszú élet a test harmonikus működésének leromlását, krónikus betegségek kialakulását vonja maga után, és bármilyen furcsa is, a költözködésekkel magunk mögött hagyott dolgok, vagy a kedvenc háziállatoktól való elválás is mind nyomot hagynak bennünk.
A közismert változások és stresszek ellenére nem szükségszerű az idős emberek rohamos testi és lelki leromlása, hiszen mindig vannak, akik a nehéz helyzetekből megerősödve kerülnek ki, nagyobb önismerettel és bölcsebben.

Az időseket sújtja

Az időskor pszichés problémái két csoportra oszthatók. Az egyikbe azok a rendellenességek tartoznak, amelyek bárkinél, bármilyen korban jelentkezhetnek, idős embereket sújtva azonban szorosan kapcsolódnak az öregedés folyamatához. Ilyenek a hangulatzavarok, a szorongás és a különféle szerek (alkohol, gyógyszerek) nem megfelelő használatából adódó zavarok. Ide sorolhatjuk a pszichózisokat is (a tudati működések és a magatartás-vezérlés súlyos zavara, amelyet a szociális valósággal való kapcsolat elvesztése vagy jelentős károsodása jellemez). A másik csoportot a jellegzetesen időskori betegségek alkotják, például a delírium és a demencia.

Hangulatzavarok - szorongásos zavarok

A depresszió az idős emberek leggyakrabban előforduló pszichés problémája, különösen friss traumákat - házastárs elveszítése, súlyos testi betegség - átélt egyéneknél és demenciától szenvedőknél gyakori. Az időskorúak legalább 20 százaléka veszélyeztetett, közülük is elsősorban a nők.

Az időskori depresszió, amellett, hogy súlyos pszichés stresszt okoz, fokozza a testi megbetegedések kialakulásának valószínűségét is. A depressziós hipertóniában szenvedő idős embereket például háromszor olyan gyakran éri stroke, mint a hasonló fizikai állapotban lévő nem depressziósokat, továbbá a depressziós időseknek meglévő betegségekből is - szívrohamból, combnyaktörésből, tüdőgyulladásból és más fertőzésekből - jóval hosszadalmasabb a felépülésük.

Az idősek ugyanolyan jól reagálnak a depresszió pszichoterápiás és gyógyszeres kezelésére, illetve a kettő kombinációjára, mint a fiatalabbak. Vannak ugyanakkor problémák a gyógyszerek hatékony és biztonságos alkalmazásánál, mert lebontásuk és felszívódásuk biológiai mechanizmusai az élet késői szakaszában megváltoznak.

A szorongás is gyakran előforduló időskori zavar. Az agorafóbia (olyan helyzetektől való félelem, ahonnan az elmenekülés nehéz), a különféle fóbiák (klausztrofóbia, állatfóbia) és a pánikbetegség az idős lakosságnál egyaránt előforduló betegségek. Könnyen lehet azonban, hogy az ismert esetek száma jóval alatta marad a tényleges előfordulásoknak, mert a betegek, s gyakran maguk az orvosok is, hajlamosak a szorongás szívdobogással és verejtékezéssel járó tüneteit az általános egészségi állapot számlájára írni. A szorongásos zavarokkal küszködő időseket gyakran részesítik pszichoterápiában, de nem kizárt szorongásoldó gyógyszerek alkalmazása sem. A gyógyszerekkel hatékonyságuk ellenére óvatosan kell bánni, mert 60 év felett az emberek szervezete másképpen reagál rájuk, mint fiatal korban.

Szer eredetű rendellenességek

Az alkohol túlzott mértékű fogyasztása és az egyéb szerhasználatok is gondot okoznak időskorban, bár a 60. életév után előfordulásuk - bizonyára a hanyatló egészségi állapotnak és a szűkösebb anyagi forrásoknak betudhatóan - valamennyire csökkenni látszik.

Kétféle alkoholfogyasztót különböztethetünk meg. Az ivást korán kezdő iszákosok hosszú éveken át, gyakran 20-as, 30-as éveiktől birkóznak az alkohollal; a későn kezdő típusnál ugyanakkor az ivászat többnyire csak 50-60 éves korban, leginkább az öregedés folyamatával együtt járó nyomasztó stresszek enyhítésekor - például nyugdíjba menetelkor vagy a házastárs halálakor - kezdődik. Az idős emberek alkoholizmusát és egyéb függőségeit a "fiatalokéhoz" hasonló módon gyógyítják.

A szer eredetű problémák másik leggyakoribb formája a gyógyszerek nem szándékos, helytelen alkalmazása. Az időskorúak kétszer annyi receptet kapnak az orvostól, mint a fiatalok, és legtöbbjük legalább két- vagy többféle gyógyszert is szed naponta. A gyógyszerek összevissza szedésének kockázata tehát meglehetősen magas; megakadályozása érdekében az első és legfontosabb dolog lenne, hogy az orvosok, a nővérek és a gyógyszerészek egészen pontosan magyarázzák el időskorú betegeiknek az egyes orvosságok hatását és szedésük pontos ritmusát, és kössék betegeik lelkére, hogy a nem kívánt mellékhatásokat azonnal jelentsék nekik. De hol van erre idő és lehetőség a magyar egészségügy valóságában?

Időskori pszichózisok

A pszichózis a súlyos érzelmi-, gondolkodási-, viselkedési- és személyiségzavarok átfogó csoportja, amely a kívülálló számára megmagyarázhatatlan, "abnormális" élményekkel és viselkedésmódokkal jár. A betegség az objektív tények és a szubjektív élmények megkülönböztetésére való részleges vagy teljes képtelenséggel jár. Csökken a társadalmi alkalmazkodás, a kommunikációra való képesség. Végső esetekben a személyiség teljes szétesésével jár. Az érintettet a zavar belátásának hiánya is jellemzi.

Pszichotikus állapotban a beteg ön- és közveszélyes lehet, ezért indokolt lehet ilyenkor a kényszerbeutalás és kényszerkezelés. Pszichotikus állapot bekövetkezhet az agy és az idegrendszer működését károsító betegségekben (pl. az ún. pszichoorganikus szindrómák), de a leggyakoribb forma a skizofréniában előálló pszichotikus állapot.

Az időskori pszichózisok előfordulási gyakoriságát nem lehet pontosan megadni. Alapvető gond az, hogy a határt sokszor nehéz meghúzni a mentális hanyatláshoz társuló pszichózisok felé. A betegségkezdet általában lappangó. A zárkózott, egyedül élő személy időnként bizarr magatartása feltűnhet: zaklathatja a szomszédokat, elhanyagolja önmagát, alaptalannak látszó feljelentéseket tesz, esetleg váratlanul öngyilkosságot kísérel meg. Vizsgálatuk során fény derülhet terebélyes paranoid eszmerendszerükre; általában összeesküvéseket sejtenek, félnek a mérgezéstől, hipnotizálástól, megöléstől. Előfordulhat, hogy hallucinációik is vannak. Hangulatuk ezeknek a pszichés élményeknek megfelelő: izgatottság, félelem vagy depresszió lehet jelen. A kórházi beutalás - akár kényszerjelleggel is - sokszor nem kerülhető el.

Delírium

A delírium olyan tudatzavarral együtt járó állapot, amelyben a személy elveszíti a külvilággal való kapcsolatát, koncentrációs nehézségei támadnak, megváltozik a tudatállapota, gondolkodása összefüggéstelen és irányíthatatlan lesz. A beteg összetéveszti a nappalt az éjszakával, s hiheti azt a kórházban fekve, hogy otthon van. A delíriumos zavarok drámai gyorsasággal, napok vagy órák alatt kifejlődhetnek, és az élmények félreértelmezését, illúziók, olykor hallucinációk megjelenését eredményezhetik.
Az ilyen típusú súlyos zavartság bármilyen életkorban előfordulhat, még gyerekeknél is, mégis időskorban a leggyakoribb. Az általános testi leromlással kórházba kerülő idős emberek 10 százalékánál figyelhetők meg a tünetei, további 15 százaléknál pedig a kórházi kezelés alatt jelentkezik.

A delírium oka lehet láz, súlyos táplálkozási elégtelenség, fejsérülés, neurológiai elváltozás, (műtéti) stressz, de valamilyen - illegális vagy receptre felírt szer következtében fellépő - mérgezés is. A delírium időskori előfordulásának magas gyakorisága valószínűleg annak tulajdonítható, hogy az átlagosnál jobban ki vannak téve ezeknek a veszélyeknek.

Amennyiben a szindróma gyors diagnózisa esetén a kiváltó okokat rövid határidőn belül rendezik, a folyamat teljes egészében visszafordítható. Kezelése elsősorban a fertőzések leküzdését, a gyógyszerszedés leállítását, és más gyógyszer beállítását jelenti. Az orvosok azonban sajnos gyakran nem ismerik fel a delíriumos állapotot.

Mentális hanyatlás

A demencia a memória hanyatlásával és valamilyen más egyéb kognitív romlással - például az absztrakt gondolkodás, az ítélőképesség vagy a beszéd képességének zavaraival - együtt járó súlyos tünet-együttes. Az életkor előrehaladtával majd mindenki tapasztal magán kisebb-nagyobb kognitív hanyatlást, de az embereknek csak kis része dementálódik. A szindróma megjelenése többnyire személyiség- és viselkedésváltozással jár együtt, a romlás viharos gyorsasággal halad előre. Állapotukra igen sokan szorongással, felhangoltsággal vagy depresszióval reagálnak. A demencia előfordulása szorosan összekapcsolódik a korral: a 65 éves emberek körében 1-2 százalékos, majd 80 éves korra több mint 15 százalékra ugrik. A demenciát - talán gyakori együttes előfordulásuk miatt - sokszor összetévesztik a delíriummal. A demenciának is lehetnek visszafordítható okai, amennyiben például orvosolható anyagcsere- vagy táplálkozási zavarról van szó. Olykor a megromlott látás vagy hallás egyszerű korrigálásával is jelentős kognitív javulást lehet elérni. Sajnos azonban a demenciák jó részét olyan, nehezen vagy egyáltalán nem kezelhető neurológiai problémák okozzák, mint az Alzheimer-kór vagy az agyérkatasztrófa (stroke).

Forrás:
Comer, R. J. (2000) A lélek betegségei. Pszichopatológia. Budapest: Osiris Kiadó.
Füredi J., Németh A., Tariska P. (2003) A pszichiátria rövidített kézikönyve. Budapest: Medicina Könyvkiadó.

Szerző:Forrás:Megjelent:
Hajós Anett, pszichológusHáziPatika.com2007. július 7.


Egészség témájú olvasnivalók a weben

Cikkajánló

Témakör: Cukorbetegség

Cukorbetegség és más betegségek

Diabétesz mellitusban, különösen rossz anyagcsere-helyzet esetén, gyakrabban lépnek fel fertőzések. Ilyenkor jól kezelt betegnél is felborulhat a szénhidrát-háztartás. Kezelt betegekben az anyagcsere-kisiklás leggyakoribb oka valamilyen fertőzés.

tovább

Tippek:

Bár még nem teljesen tisztázott a hatásmechanizmus, az azonban biztos, hogy a fokhagyma vérnyomáscsökkentő. A megfelelő hatáshoz azonban napi 2 nyers gerezdet kell elfogyasztani! Időnként megéri, de az orvosi kezelést nem helyettesíti!

Tesztajánló

Asztma-kontroll teszt

Ön asztmás, és szeretné tudni, milyen mértékben van kézben tartva a betegsége? Tesztünk segítségével ezt könnyen megtudhatja!

Kapcsolódó cikkeink

Szponzorált hirdetések