A magasvérnyomás betegség nem gyógyszeres kezelése


Szerző: Dr. Hanyecz Vince
2001. február 5. | Forrás:  HáziPatika.com

Sokáig élt a tévhit, hogy a korral természetszerűleg nő a vérnyomás, és bizonyos magasságig épp ezért nem is kell tenni ellene. A szakemberek ez ma már másképp látják.

Határozzuk meg először mit nevezünk magas vérnyomásnak!

Magyar Hipertónia Társaság szakmai állásfoglalását is figyelembe véve hipertóniáról beszélünk, ha a vérnyomás nyugalomban 3 különböző (legalább egyhetes időközzel mért) értéke meghaladja 140/90 Hgmm értéket.

Milyen vérnyomás érték elérése a cél?

A magas vérnyomásos (hypertoniás) beteget azért kell kezelni, hogy szervi szövődmények (az agy, szív vagy a vese erein létrejövő károsodások) ne alakuljanak ki. A legújabb tanulmányok szerint ezt az értéket fiatal korban 130/80 Hgmm-re, idősebb korban pedig legalább a normális érték felső határáig 140/90 Hgmm-ig kell csökkenteni.

Mik a kezelés lehetőségei?

A lehetséges kezeléseket két csoportra szoktuk osztani, a nem gyógyszeres kezelésre, valamint az egyre nagyobb számban rendelkezésre álló és egyre hatásosabb gyógyszeres kezelésre, de tudnunk kell, hogy a gyógyszeres kezelés lehetőségei ellenére sem szabad lemondani a nem gyógyszeres kezelésről a gyógyszeres kezelés lehetőségei ellenére sem szabad lemondani. Egyrészt azért, mert ezt a gyógyszeres kezelés sem pótolja, hiszen ezek az egészséges életmódnak is fontos pillérei. A magas vérnyomás betegség oka legtöbbször nem derül ki, ugyanakkor jól ismerjük azokat az életmódban rejlő kockázati tényezőket, amelyek e betegség kialakulásához vezetnek. Elfogadott tény, hogy az elhízás, az alkoholfogyasztás, a nagy mennyiségű konyhasó bevitele, a fizikai aktivitás hiánya külön-külön tényezőként is, de legtöbbször együttes jelenlétükkel tehetők felelőssé a magas vérnyomás kialakulásában. Az életmód kedvező irányú megváltoztatása, az ún. nem gyógyszeres kezelés, a vérnyomást az esetek egy részében önmagában is képes normalizálni. Hatása különösen fontos a magas-normális és a határértékkel jellemezhető hipertónia esetében. A gyógyszeres kezelésre szoruló hipertóniában megfelelő életmód-változtatással a hipertónia szövődményeinek kockázata jelentősen csökkenthető és a gyógyszeradagok is mérsékelhetőek.

A dohányzás

A dohányzás a magas vérnyomás betegségnek nem kockázati tényezője. Sőt, a dohányosok vérnyomás átlaga a velük egykorú nem dohányzók vérnyomásátlagával összehasonlítva alacsonyabb is. Ez azonban csak a vérnyomásra igaz, a kockázatra nem. A magas vérnyomás okozta kockázatot a dohányzás megsokszorozza, ezért a dohányzásról történő leszoktatás megemelkedett vérnyomás esetén a dohányzás abbahagyásától számítva szinte azonnal számottevő kockázatcsökkenéssel jár.

Az elhízás

A magyarországi felmérések szerint a felnőtt lakosság kb. 60%-át érinti. Az elhízás és a magas vérnyomás közötti összefüggés jól ismert. Már a gyermekkori elhízás is hajlamosít a magas vérnyomás kialakulására, ezért a gyermekek és serdülők testsúlyának normalizálása különösen fontos. A testsúly csökkenése csökkentette a koleszterin-, húgysav- és vércukorszintet is, és természetesen csökkenti a szívre háruló megterhelést is. Ennek csökkentése a keringési elégtelenség, koszorúsér betegség és hirtelen halál kockázatát kedvező irányba változtatja. Az elhízás mértékét és veszélyeit két mutató segítségével határozhatjuk meg. Az egyik az ún. testtömeg-index (BMI, a testsúly kg-ban megadott értéke osztva a méterben megadott testmagasság négyzetével).

A hétköznapi gyakorlatban 25-ös index esetében már túlsúlyról, 30-as felett elhízásról beszélünk. Az elmúlt évek ismeretei alapján két alapvető elhízási típust különböztetünk meg: a gyakorlatban csak alma és körte néven emlegetett elhízástípusokat. Az alma alkatú elhízásról kiderült, hogy az esetek jelentős részében hipertóniával, inzulin-rezisztenciával és zsíranyagcsere-zavarral társulva a koszorúér betegség komplex kockázati tényezőjeként önálló tünetegyüttest (szindrómát) alkot. A szindrómát metabolikus szindrómának, X-szindrómának, halálos négyesnek nevezzük. A szindrómát létrehozó anyagcsere-elváltozások elindító tényezője az elhízás. A megfelelő táplálkozással, rendszeres mozgással nemcsak a vérnyomás, de az anyagcsere-függő kockázati tényezők is kedvezően befolyásolhatóak.
Kézenfekvő, hogy aki kevesebbet, több zöldséget és gyümölcsöt eszik, az kevesebb konyhasót is fogyaszt. Sajnálatos módon Magyarországon a kenyér és szinte minden más alapvető élelmiszer, így a sajtok, felvágottak, konzervek is nagyon sósak. Az ilyen termékek fogyasztásával a napi sóbevitel minden külön sózás nélkül is meghaladja az ajánlott mennyiséget. Remélhetőleg a gyorsan javuló élelmiszerkínálat részeként megjelennek majd a magyar üzletekben is a sószegény termékek. A konyhasót lehet helyettesíteni más fűszerekkel, illetve ajánlott a nátriumszegény só használata.

Alkohol

A magyar lakosság körében nyolcszáz-ezer és 1 millió közé becsülik a nagyivók, illetőleg alkoholisták számát. Ennek a becslésnek a helyességét az a sajnálatos tény támasztja alá, hogy a középkorú férfilakosság körében az elmúlt 20 év alatt tízszeresére növekedett az alkoholos májzsugor (májcirrózis) okozta halandóság. Így felzárkózott a középkorú férfilakosság halandóságát meghatározó szív- és érrendszeri betegségek, illetve a tüdőrák mellé harmadik vezető halálokként. Az alkohol, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a magas vérnyomás kockázata érdekes összefüggést mutat. A mértékletes alkoholfogyasztás a nemzetközi gyakorlatban férfiak számára napi 20 g, nőknek napi 10 g alkohol fogyasztást tartaná elfogadhatónak, mely alkoholmennyiség napi két deci vörösborral, egy pohár sörrel vagy kevesebb mint fél deci égetett szesszel egyenértékű. Ennél nagyobb mennyiségű alkohol fogyasztása jelentősen emeli a vérnyomást, növeli a testsúlyt, az anyagcserére gyakorolt hatása pedig növeli a kardiovaszkuláris kockázatot.

A konyhasó

A mai kutatások eredménye egyértelműen bizonyítja, hogy normális vegyes táplálkozás mellett az embernek nincs szüksége külön hozzáadott konyhasóra. A nemzetközi ajánlások a napi konyhasó-szükségletet 2 grammban adják meg. A magyar lakosság konyhasó-bevitele 10 gramm fölött van. Különösen fontos a sófogyasztás csökkentése a hipertóniások számára abban az esetben is, ha egyidejűleg vízhajtó gyógyszert is szednek. A konyhasó mellett a kálium- és magnéziumfogyasztás is hat a vérnyomásra, méghozzá kedvezően. Főzéshez lehetőleg nátriumszegény sót használjunk, melyben a sokkal egészségesebb kálium-kloridból van több. Amennyiben valaki folyamatosan kevesebb konyhasót fogyaszt, előbb-utóbb az alacsonyabb sótartalmú ételt is elég sósnak fogja érezni.

A mozgásszegény életmód
A napi fizikai aktivitás két részből tevődik össze, a munkából és a szabadidős tevékenységből. A fejlett nyugati társadalmakban a technikai fejlődés a napi mozgás szempontjából egyértelműen kedvezőtlen mellékhatású. A munka fizikai igénybevétele igen rövid időn belül lecsökkent, ugyanakkor nem nőtt a szabadidős fizikai aktivitás. A fizikai aktivitás dinamikus tréning formájában hozzásegít ahhoz, hogy jó legyen a közérzetünk, erőnlétünk megmaradjon és segít a testsúly normalizálásában. A szabadidős testmozgásnak és az erőnlétmegőrző-programnak a magyar ember hétköznapjainak is minél előbb éppúgy részévé kellene válnia, mint ahogy ez a fejlett országok lakosságára már jellemző. A rendszeresen nehéz testi munkát végzők számára kiemelkedő fontossága van a nehéz fizikai munkát ellensúlyozó, szabadidőben végzett, dinamikus terhelésnek. Összességében elmondható, hogy a rendszeres tréningprogramban résztvevő hipertóniások vérnyomásátlaga kb. 10-20 Hgmm-rel csökkent.
Általánosságban elmondható, hogy könnyű terheléssel kell kezdeni és fokozatosan kell emelni a terhelés intenzitását. Az iszkémiás szívbetegség (koszorúér-megbetegedés) esetében is hasznos a rendszeres, orvos által előírt, ellenőrzött tréningprogram.

Fűben-fában orvosság
A fokhagymáról elmondható, hogy a népi tapasztalásnak megfelelően sikerült kimutatni, hogy kb. 6-8 %-al csökkenti a vérnyomást és a szív és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát is. A fokhagyma-kapszula fogyasztása is hatásos, bár így az íze nem "élvezhető". Biztosan hatásos teát én magam nem ismerek, de a nem izgató hatású, azaz csekély tein-tartalmú teák között lehetnek hatásosak!

Összefoglalva:

A magas vérnyomás nem gyógyszeres kezelése tehát összességében nem különbözik az egészséges életmód kialakításától, mely mindenki számára ajánlott. Szükség esetén gyógyszer szedése is javasolt, ma már kényelmesen, napi egyszer szedhető hosszú hatású készítmények segítik az optimális gyógyszeres kezelést.

Szerző:Forrás:Megjelent:
Dr. Hanyecz VinceHáziPatika.com2001. február 5.


Egészség témájú olvasnivalók a weben

Cikkajánló

Témakör: Csontritkulás

10 dolog, ami miatt csontjainak segítségre lehet szüksége!

A csontritkulásnál döntő a korai felismerés, ezért nem árt, ha Ön is tudja, mire érdemes figyelnie, íme 10 dolog, ami miatt csontjainak segítségre lehet szüksége!

tovább

Praktikák:

Mozgássorok

Mozgássorok
tovább

Tippek:

Nyugodtabban alszunk, ha nincs túl meleg a hálószobában. Érdemes ezt a helyiséget egy kicsit kevésbé fűteni. Az ideális alvási hőmérséklet 16-18 C körül van. A programozható fűtéssel a felkelés idejére csinálhatunk picit melegebbet.

Kapcsolódó cikkeink

Szponzorált hirdetések