A magasvérnyomás betegség nem gyógyszeres kezelése
Sokáig élt a tévhit, hogy a korral természetszerűleg nő a vérnyomás, és bizonyos magasságig épp ezért nem is kell tenni ellene. A szakemberek ez ma már másképp látják.
Határozzuk meg először mit nevezünk magas vérnyomásnak!
Magyar Hipertónia Társaság szakmai állásfoglalását is figyelembe véve hipertóniáról beszélünk, ha a vérnyomás nyugalomban 3 különböző (legalább egyhetes időközzel mért) értéke meghaladja 140/90 Hgmm értéket.Milyen vérnyomás érték elérése a cél?
A magas vérnyomásos (hypertoniás) beteget azért kell kezelni, hogy szervi szövődmények (az agy, szív vagy a vese erein létrejövő károsodások) ne alakuljanak ki. A legújabb tanulmányok szerint ezt az értéket fiatal korban 130/80 Hgmm-re, idősebb korban pedig legalább a normális érték felső határáig 140/90 Hgmm-ig kell csökkenteni.Mik a kezelés lehetőségei?
A lehetséges kezeléseket két csoportra szoktuk osztani, a nem gyógyszeres kezelésre, valamint az egyre nagyobb számban rendelkezésre álló és egyre hatásosabb gyógyszeres kezelésre, de tudnunk kell, hogy a gyógyszeres kezelés lehetőségei ellenére sem szabad lemondani a nem gyógyszeres kezelésről a gyógyszeres kezelés lehetőségei ellenére sem szabad lemondani. Egyrészt azért, mert ezt a gyógyszeres kezelés sem pótolja, hiszen ezek az egészséges életmódnak is fontos pillérei. A magas vérnyomás betegség oka legtöbbször nem derül ki, ugyanakkor jól ismerjük azokat az életmódban rejlő kockázati tényezőket, amelyek e betegség kialakulásához vezetnek. Elfogadott tény, hogy az elhízás, az alkoholfogyasztás, a nagy mennyiségű konyhasó bevitele, a fizikai aktivitás hiánya külön-külön tényezőként is, de legtöbbször együttes jelenlétükkel tehetők felelőssé a magas vérnyomás kialakulásában. Az életmód kedvező irányú megváltoztatása, az ún. nem gyógyszeres kezelés, a vérnyomást az esetek egy részében önmagában is képes normalizálni. Hatása különösen fontos a magas-normális és a határértékkel jellemezhető hipertónia esetében. A gyógyszeres kezelésre szoruló hipertóniában megfelelő életmód-változtatással a hipertónia szövődményeinek kockázata jelentősen csökkenthető és a gyógyszeradagok is mérsékelhetőek.A dohányzás
A dohányzás a magas vérnyomás betegségnek nem kockázati tényezője. Sőt, a dohányosok vérnyomás átlaga a velük egykorú nem dohányzók vérnyomásátlagával összehasonlítva alacsonyabb is. Ez azonban csak a vérnyomásra igaz, a kockázatra nem. A magas vérnyomás okozta kockázatot a dohányzás megsokszorozza, ezért a dohányzásról történő leszoktatás megemelkedett vérnyomás esetén a dohányzás abbahagyásától számítva szinte azonnal számottevő kockázatcsökkenéssel jár.Az elhízás
A magyarországi felmérések szerint a felnőtt lakosság kb. 60%-át érinti. Az elhízás és a magas vérnyomás közötti összefüggés jól ismert. Már a gyermekkori elhízás is hajlamosít a magas vérnyomás kialakulására, ezért a gyermekek és serdülők testsúlyának normalizálása különösen fontos. A testsúly csökkenése csökkentette a koleszterin-, húgysav- és vércukorszintet is, és természetesen csökkenti a szívre háruló megterhelést is. Ennek csökkentése a keringési elégtelenség, koszorúsér betegség és hirtelen halál kockázatát kedvező irányba változtatja. Az elhízás mértékét és veszélyeit két mutató segítségével határozhatjuk meg. Az egyik az ún. testtömeg-index (BMI, a testsúly kg-ban megadott értéke osztva a méterben megadott testmagasság négyzetével).A hétköznapi gyakorlatban 25-ös index esetében már túlsúlyról, 30-as felett elhízásról beszélünk. Az elmúlt évek ismeretei alapján két alapvető elhízási típust különböztetünk meg: a gyakorlatban csak alma és körte néven emlegetett elhízástípusokat. Az alma alkatú elhízásról kiderült, hogy az esetek jelentős részében hipertóniával, inzulin-rezisztenciával és zsíranyagcsere-zavarral társulva a koszorúér betegség komplex kockázati tényezőjeként önálló tünetegyüttest (szindrómát) alkot. A szindrómát metabolikus szindrómának, X-szindrómának, halálos négyesnek nevezzük. A szindrómát létrehozó anyagcsere-elváltozások elindító tényezője az elhízás. A megfelelő táplálkozással, rendszeres mozgással nemcsak a vérnyomás, de az anyagcsere-függő kockázati tényezők is kedvezően befolyásolhatóak.
Alkohol
A magyar lakosság körében nyolcszáz-ezer és 1 millió közé becsülik a nagyivók, illetőleg alkoholisták számát. Ennek a becslésnek a helyességét az a sajnálatos tény támasztja alá, hogy a középkorú férfilakosság körében az elmúlt 20 év alatt tízszeresére növekedett az alkoholos májzsugor (májcirrózis) okozta halandóság. Így felzárkózott a középkorú férfilakosság halandóságát meghatározó szív- és érrendszeri betegségek, illetve a tüdőrák mellé harmadik vezető halálokként. Az alkohol, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a magas vérnyomás kockázata érdekes összefüggést mutat. A mértékletes alkoholfogyasztás a nemzetközi gyakorlatban férfiak számára napi 20 g, nőknek napi 10 g alkohol fogyasztást tartaná elfogadhatónak, mely alkoholmennyiség napi két deci vörösborral, egy pohár sörrel vagy kevesebb mint fél deci égetett szesszel egyenértékű. Ennél nagyobb mennyiségű alkohol fogyasztása jelentősen emeli a vérnyomást, növeli a testsúlyt, az anyagcserére gyakorolt hatása pedig növeli a kardiovaszkuláris kockázatot.A konyhasó
A mai kutatások eredménye egyértelműen bizonyítja, hogy normális vegyes táplálkozás mellett az embernek nincs szüksége külön hozzáadott konyhasóra. A nemzetközi ajánlások a napi konyhasó-szükségletet 2 grammban adják meg. A magyar lakosság konyhasó-bevitele 10 gramm fölött van. Különösen fontos a sófogyasztás csökkentése a hipertóniások számára abban az esetben is, ha egyidejűleg vízhajtó gyógyszert is szednek. A konyhasó mellett a kálium- és magnéziumfogyasztás is hat a vérnyomásra, méghozzá kedvezően. Főzéshez lehetőleg nátriumszegény sót használjunk, melyben a sokkal egészségesebb kálium-kloridból van több. Amennyiben valaki folyamatosan kevesebb konyhasót fogyaszt, előbb-utóbb az alacsonyabb sótartalmú ételt is elég sósnak fogja érezni.A mozgásszegény életmód
A napi fizikai aktivitás két részből tevődik össze, a munkából és a szabadidős tevékenységből. A fejlett nyugati társadalmakban a technikai fejlődés a napi mozgás szempontjából egyértelműen kedvezőtlen mellékhatású. A munka fizikai igénybevétele igen rövid időn belül lecsökkent, ugyanakkor nem nőtt a szabadidős fizikai aktivitás. A fizikai aktivitás dinamikus tréning formájában hozzásegít ahhoz, hogy jó legyen a közérzetünk, erőnlétünk megmaradjon és segít a testsúly normalizálásában. A szabadidős testmozgásnak és az erőnlétmegőrző-programnak a magyar ember hétköznapjainak is minél előbb éppúgy részévé kellene válnia, mint ahogy ez a fejlett országok lakosságára már jellemző. A rendszeresen nehéz testi munkát végzők számára kiemelkedő fontossága van a nehéz fizikai munkát ellensúlyozó, szabadidőben végzett, dinamikus terhelésnek. Összességében elmondható, hogy a rendszeres tréningprogramban résztvevő hipertóniások vérnyomásátlaga kb. 10-20 Hgmm-rel csökkent.
Fűben-fában orvosság
A fokhagymáról elmondható, hogy a népi tapasztalásnak megfelelően sikerült kimutatni, hogy kb. 6-8 %-al csökkenti a vérnyomást és a szív és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát is. A fokhagyma-kapszula fogyasztása is hatásos, bár így az íze nem "élvezhető". Biztosan hatásos teát én magam nem ismerek, de a nem izgató hatású, azaz csekély tein-tartalmú teák között lehetnek hatásosak!