A koleszterin kockázatai


Szerző: Máriáss Márta
2007. július 7. | Forrás:  HáziPatika.com

Magas koleszterinszint vagy hiperkoleszterinémia? Betegség vagy "csupán" egyetlen rizikófaktor? Évek óta nem hagynak vele minket békén. Ez már gyanús. Valóban akkora a jelentősége a koleszterinnek? "Alig ettem zsírt, mégis nőtt a szintje." Mi az igazság?

Az az igazság, hogy...

a magas koleszterinszint "csak" egy a veszélyeztető tényezők közül a túlsúly, a mozgáshiány, a dohányzás, a magas vérnyomás, cukorbetegség, a gyógyszer-mellékhatások, a stressz, az egyéb környezeti tényezők, valamint az öröklött tulajdonságok mellett. Csakhogy ezen tényezők nagyon is összefüggnek, és hatásuk nem összeadódik, hanem hatványozódik, így korántsem elhanyagolhatók. S mint rövidesen látni fogjuk, az érelmeszesedés kialakulásában kulcsszerepe van a tartósan magas koleszterinszintnek.

A tartósan fennálló magas vérzsírszint valóban jelentősen megnöveli az érelmeszesedés, szaknyelven ateroszklerózis kockázatát, amelynek folyományai az agyvérzés, a szívinfarktus, az érszűkületes láb egyre súlyosabb fájdalmai és egyéb súlyos, halálos vagy riasztó következményekkel járó betegségek sora. Tény azonban az is, hogy a dolog nem olyan egyszerű, hogy ha kevesebb zsírt, ezen belül koleszterint eszünk, akkor automatikusan kevesebb lesz belőle a vérszérumban, azaz az említett betegségek simán elkerülhetők. A vérünkben keringő koleszterinnek csupán nagyjából egyharmada származik a felvett táplálékból, kétharmada "saját gyártmány", sejtjeinkben készül. Érthető, miért van szükség saját termelésre, ha meggondoljuk, mi mindenhez kell koleszterin: a sejthártyák felépítéséhez, az emésztéshez szükséges epesavak-képzéséhez, a csontépítésben fontos D-vitamin gyártásához, nemi hormonjaink (tesztoszteron, ösztrogének) készítéséhez. Naponta mintegy két gramm koleszterint készítenek sejteink.

Hogyan alakul ki magas koleszterinszint?

Anélkül, hogy belemélyednénk a zsíranyagcsere bonyolult szabályozásába, lényegében három okot kell említenünk: a genetikailag öröklődő zsíranyagcserezavarokat, az egyéb szervek - a pajzsmirigy, máj és vese - megbetegedéseit, végül a helytelen, túl zsíros táplálkozást.

A három ok közül egyértelműen a helytelen táplálkozás a leggyakoribb. Koleszterint csupán az állati táplálékkal veszünk fel, így az állati eredetű zsírok arányának csökkentése lehet a megoldás azoknál, akiknél valóban csak ezen múlik.

Ha a rendesen betartott diéta ellenére sem csökken a koleszterinszint, akkor a fő ok vagy valamilyen egyéb máj-, vese-, pajzsmirigybetegségben, gyógyszer-mellékhatásban vagy pedig a genetikailag öröklött anyagcserezavarokban keresendő. Ekkor is fontos a koleszterin-bevitel csökkentése, ami azonban önmagában nem elég, ilyenkor orvosi kezelésre, gyógyszeres segítségre is szükség van.

Az öröklött hiperkoleszterinémiára az LDL-koleszterin szintjének megemelkedése jellemző. 100-nál is több gén hibája okozhatja, de minden formában közös, hogy a májsejtek LDL-receptorai, melyekkel a vérből fel tudnák venni az LDL-koleszterint, hibás. Így a fölös koleszterin ahelyett, hogy a májban lebomlana, lassan lerakódik az erek falában.
Az örökletes hiperkoleszterinémia dominánsan öröklődik, így valamennyi gyereknek továbbadódik.
Heterozigóta formában minden 500. embertársunk kapta meg ezt a rendellenességet, a súlyosabb, már 15 éves kor előtt szívinfarktust okozó homozigóta forma szerencsére sokkal ritkább. A sok gén együttes hatása úgynevezett poligénes hiperkoleszterinémiát okoz, ez csak mérsékelten emeli a koleszterin-szintet, de a helyzetet tovább rontja valamennyi ismert rizikófaktor.
Az összes hiperkoleszterinémiának mintegy 70%-a írható a poligénes fajta rovására.

Hogyan meszesednek el az erek?

A koleszterin szállítható molekulakomplexei közül a HDL és az LDL fontosak az érelmeszesedés kialakulásában. Nem csupán az a kérdés, hogy sok-e vagy kevés a szérium-koleszterin, hanem az összkoleszterin egyes alkotóinak aránya és azok jelenléte, anyagcseréje a különböző szervekben.
Ha aránytalanul sok LDL-koleszterin kering a vérben, a májsejtek nem képesek megbírkózni felvételük és lebontásuk feladatával vagy fordítva, azért kering sok "rossz" koleszterin a vérben, mert a májsejtek LDL-receptorai hibásak. Az is megtörténhet, - ez a helyzet stressz hatására - hogy módosult LDL-koleszterin képződik, amit eltérő voltuk miatt nem ismernek föl a receptorok. Így vagy úgy, a májsejteken kívül rekedt koleszterint az érfal falósejtjei próbálják meg eltávolítani. A habos sejtek az érbelhártya párnaszerű kiemelkedését, "kásadaganatát" okozzák. Ha ez hirtelen hatásra, mondjuk vérnyomás-emelkedésre sérül, vérlemezkék csapódnak ki, és vérrög, trombózis, infarktus keletkezhet.
A HDL-koleszterin magas aránya ezért kedvező, mert ezekben a már lerakódott koleszterin szállítódik vissza az érfalból a májba.
Ha az érfalba került zsírok idővel kalciumot is megkötöttek, meszes plakkok, érelmeszesedés keletkezik, aminek következtében az erek veszítenek rugalmasságukból, és még sérülékenyebbekké válnak, a magas vérnyomás hatására könnyen elpattannak.

Számos baj forrása

A szívinfarktus és trombózis kialakulásának kockázata a vér koleszterinszintjének emelkedésével hatványozottan fokozódik. Amennyiben a szérum-koleszterinszint 6,5 mmol/l fölé emelkedik, a szívinfarktus bekövetkezésének esélye a kétszeresére nő. A LDL-koleszterin határértéke a vérben 3,4-4,1 mmol/l. E határérték fölött ugrásszerűen nő az érelmeszesedés és csökken az erek rugalmassága. Azok között, akiknél a felső érték 20%-kal magasabb, kétszer annyian kapnak szívinfarktust. A koleszterinszint 1%-os csökkenése 2%-kal, 10%-os csökkenése pedig 20%-kal csökkenti a megbetegedés esélyét.

Az arterioszklerózis fő rizikófaktora a magas LDL-koleszterinszint, következésképp leginkább ezt kell csökkenteni, míg a HDL, amely a máj felé szállítja a fölös vérzsírokat, érvédő hatású, tehát ebből több kellene.
A trigliceridek normál értéke 1,7-2,3 mmol/l között van. Emelkedésével növekszik a vérben a rögök (trombusok) kialakulásának veszélye.

Tennivalók

Először is időnként ellenőriztetni kell a koleszterinszintet, emelkedett szérum-koleszterin érték esetén pedig nyomára kell bukkanni az oknak. Ehhez mindenképpen orvoshoz kell fordulni, és elengedhetetlen a koleszterinszegény táplálkozás, a koleszterin-bevitel csökkentése.
Az orvos szükség esetén gyógyszeres kezelést javasol, de mindenki magának is orvosa lesz, ha sikerül úgy megváltoztatnia életmódját, hogy nem csak a súlyos betegségek veszélyét hárítja el, még élvezetessé is tudja tenni az életmódreformot.

Szerző:Forrás:Megjelent:
Máriáss MártaHáziPatika.com2007. július 7.


Egészség témájú olvasnivalók a weben

Cikkajánló

Témakör: Táplálkozás

Étrendi tanácsok időseknek

Bár "az öregség nem betegség" mondás igaz, de azért nem árt figyelembe venni az időskorban bekövetkező élettani változásokat, amikor egészséges és tápláló étrendet szeretnénk kialakítani idős családtagjainknak vagy magunknak.

tovább

Tippek:

A kipirosodott, kicserepesedett bőrt ne kozmetikai krémekkel, hanem gyógyszertárban kapható zsíros, glicerines kenőcsökkel kenje! Nagyon jó az egyszerű vazelin is, és olcsóbb a legújabb kozmetikai csodáknál!

Kapcsolódó cikkeink

Szponzorált hirdetések