A demencia kivizsgálása


Szerző: Dr. Nagy Tamás Gergely
2007. október 17. | Forrás:  HáziPatika.com

A szellemi leépülés különböző fajtáit orvosi nyelven demenciának (elbutulásnak) nevezzük. Lássuk, miről is van szó, és hogyan történik kivizsgálása.

Mi az a demencia ?

A demencia lényege a kognitív működéseknek, a mentális képességeknek, az életünk során már megtanult ismereteknek és jártasságoknak - fokozatos vagy hirtelen - elvesztése az agy betegsége illetve károsodása miatt. A demencia során megváltozik a személyiség, és a beteg önálló életvitelét korlátozza vagy lehetetlenné teszi. A szellemi képesség csökkenését mindig az egyén megelőző tudásszintjéhez, iskolázottságához és ismereteihez kell viszonyítani. Az elbutulástól meg kell különböztetni a mentális retardációt, amely a szellemi fejlődés ütemének jelentős elmaradását jelenti gyermekkorban az átlagoshoz képest, továbbá a gyengeelméjűséget (imbecilitás, debilitás, oligofrénia), amely a szellemi képességek veleszületetten alacsonyabb szintje.
Az agy mintegy 200 milliárd idegsejtből áll, amelyek bonyolult kapcsolatban állnak egymással. A demencia oka az, hogy a szellemi működések szempontjából fontos agyi területeken az idegsejtek - különböző betegségek miatt - kórosan átalakulnak, elpusztulnak vagy megszakad a köztük lévő kapcsolat. Mivel a különböző szellemi képességek az idegsejtek csoportjainak, az agy különböző területeinek épségéhez kötődnek, az, hogy kialakul-e elbutulás, attól függ, hogy mely idegsejtek közül melyek lesznek betegek. Szellemi leépülés, a demencia bármely életkorban előfordulhat ugyan, mégis jellemzően az idős kor betegsége. Számítások szerint Magyarországon a 65 év felettiek 10 százaléka, mintegy 200 000 személy demens. Közülük az Alzheimer betegség a leggyakrabban előforduló demencia-fajta, a demens betegek mintegy 60 százaléka szenved ebben a betegségben. A maradék 40 százalék túlnyomó többsége szív- és érrendszeri betegségére visszavezethető ún. vaszkuláris demenciában szenved, azonban többek között idegrendszeri fertőző betegségek, agydaganat, hidrokephalosz, máj- és vesebetegség, pajzsmirigy alulműködés (hypothyreosis), B12- és folsav hiány, alkoholizmus, elektrolit zavar, fejtrauma is szerepelhet a demencia előidézőjeként.

Az időskori feledékenység és a demencia közötti különbség

A tanult ismeretek és képességek elvesztése, a demencia a közkeletű felfogással szemben nem része a normális (egészséges/fiziológiás) öregedésnek. Bár előfordulhat, hogy idősebb korban az adott személy új dolgokat kevésbé hajlandó megtanulni, feledékenyebbé válik - ez az úgynevezett jóindulatú/ benignus időskori feledékenység. Azonban ezek a memóriaproblémák nem tekinthetők betegségnek, mivel nem túl fontos dolgokra vonatkoznak. Az időszakos feledékenység nem akadályozza meg az egészséges időst abban, hogy személyes dolgait, például pénzügyeit, bevásárlását intézze, tudja, hogy melyik évszak van éppen, nem téved el ismerős helyeken, a személyeket felismeri, jól számol, a napi eseményekben tájékozott, szóban és írásban jól fejezi ki magát, a különböző háztartási vagy egyéb eszközöket helyesen használja, vagyis képes a korábbiakhoz hasonlóan önállóan intézni a napi ügyeit.
A szellemi leépülés, a demencia mindig tünetcsoport, aminek az okát keresni kell. A demencia számos betegség fő- vagy melléktünete lehet, ami közös bennük, az az, hogy ezek a betegségek az agy sejtjeinek működését károsítják. Több mint 50 lehetséges kórokot kell a differenciáldiagnosztika során mérlegelni. Fontos feladat lehet a demencia elkülönítése a depresszió által okozott úgynevezett ál-demenciától. A depresszió fő tünetei (szorongás, szellemi teljesítménycsökkenés, reménytelenség, nagyfokú meglassúbbodás, érdeklődés hiánya, elhanyagoltság) olyanok, amelyek demencia benyomását keltik, sőt még az intelligencia-teszt vizsgálatok is téves információt adhatnak ilyen betegeknél. A szellemi hanyatlás okainak megállapítása neurológus vagy pszichiáter szakorvosok feladata. A panaszok, az orvosi vizsgálat, a laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján a demenciát nagy biztonsággal szakrendelőben diagnosztizálni lehet, kórházi kivizsgálásra ritkán van szükség.

A demens beteg kivizsgálása

A páciens legtöbbször családorvosi beutalóval érkezik a szakrendelésre egyedül vagy hozzátartozója kíséretében.
Médiatár főoldal
videó

Alzheimer-kór első tünetei

Alzheimer-kór első tünetei
A páciens panaszai és tünetei alapján megállapítható, hogy1.) van-e olyan mértékű mentális hanyatlás, amely zavart okoz-e a beteg napi aktivitásában, más szóval a panaszok elérik-e a betegség szintjét, 2.) milyen súlyos a demencia, 3.) mik a valószínűsíthető kórokok. A kikérdezést követően kerül sor a páciens neurológiai és pszichiátriai szempontú részletes vizsgálatára, majd a célzott kiegészítő vizsgálatokra. Mivel belgyógyászati- és hiányállapot-betegségek is demenciát okozhatnak, ezért kizárásukra laborvizsgálat is történik.

A neurológiai vizsgálat részeként nagy jelentősége van a agykéreghez kötött (kortikális) működések tájékozódó vizsgálatának. A gondolkodás vizsgálata során vizsgáljuk többek között a fogalomalkotást, fogalomdifferenciálást, ezek megítélésére konkrét, illetve absztrakt fogalmak különbségét lehet kérdezni. Ilyen gyakorta alkalmazott kérdések: mi a leglényegesebb különbség egy gyermek és egy törpenövésű ember, létra és lépcső, vakmerőség és bátorság, kölcsön és ajándék között. A közmondás értelmezése során derülhet ki, hogy annak átvitt értelmét nem képes felfogni a páciens, hanem konkretizál. Az emlékezés vizsgálata régmúlt események vonatkozásában az iskolai, illetve általános ismeretekre, személyes élettörténeti adatokra vonatkozik. A friss megjegyző emlékezés számsorok, szavak, fogalmak megjegyzésével és bizonyos idő utáni felidézésével vizsgálható.
A pszichés működésekben vizsgáljuk egyebek mellett, hogy kielégítően működő érzékszervek mellett nincsenek-e észlelési zavarok, mint amilyen a hallucináció, amikor (külső) érzékszervre ható inger hiányában észlel a beteg valamit, amit valóságnak él meg. Vizsgáljuk a gondolkodás alaki és tartalmi épségét, valamint a hangulatzavar meglétét is.

A kb. 10 perc időigényű, 30 összpontszámú Mini-Mental Szűrőteszt fontos része a rutinszerű demencia vizsgálatnak. A Mini-Mental Szűrőtesztben a 24 pont alatti eredmény demenciát jelez: 15-24 pont között még enyhe, 10 pont alatt már súlyos a demencia foka. Ennek a vizsgálatnak a pontszámeredményeit nem szabad mechanikusan értelmezni, a pontszámok kizárólag a klinikai összkép kontextusában értékelhetőek. A vizsgálat okozta szorongás, a fáradtság, kialvatlanság, a depresszió jelentős pontszámcsökkenést eredményezhetnek, azonban ez ilyen esetekben nem az elbutulás miatt van. Másfelől a tesztben nyújtott magas, akár maximális pontszám sem zárja ki teljesen a demenciát magasan kvalifikált illetve születetten nagyon okos embereknél a betegség kezdeti szakaszában. A Mini-Mental vizsgálat rendszeres elvégzése mérhetővé teszi a demencia súlyosbodásának mértékét az idő előrehaladtával, a pontszámok összehasonlítása alapul szolgálhatnak arra is, hogy mikor milyen gyógyszert lehet ill. érdemes a betegnek adni.

Informatív, 5 perc alatt elvégezhető az órarajzolás teszt. A páciens elé üres lapot teszünk, az orvos erre 30 cm átmérőjű kört rajzol, majd megkéri a pácienst, hogy képzelje el, hogy ez egy óra számlapja, rajzolja be körbe a számokat, majd a mutatókat, méghozzá úgy, hogy 3/4 3-at mutasson az óra. Értékelésnél három szempontot veszünk figyelembe 1.) helykitöltés 2.) számok sorrendje és elhelyezése 3.) mutatók elhelyezése. A vizsgálat nagyon érzékeny a korai Alzheimer demenciára.
Elterjedt vizsgálat a Hachinski-féle skála. A 12 fokozatú skálán kevesebb, mint 4 pont Alzheimer-demenciát, több mint 7 pont ér-eredetű (vaszkuláris) demenciát valószínűsít.

A korszerű képalkotó eljárásokkal, a számítógépes réteg-felvétellel (CT), ritkábban mágneses magrezonanciás rétegvizsgálattal (MRI) könnyen kimutathatók a friss vagy régebben elszenvedett ér-eredetű elváltozások, amelyek a vaszkuláris típusú demenciát okozzák. A medialis temporalis lebeny, a hippocampus sorvadása az Alzheimer típusú demencia korai jele. A képalkotó eljárások segítséget nyújtanak az agyfolyadék áramlászavara okozta agykamra-tágulat (hydrocephalus) és a daganat okozta demenciák felismerésében is. Bizonyos demencia fajták kizárására egyes esetekben EEG-vel (electroencephalographia) az agy elektromos tevékenységét is vizsgálni kell.

Nem része a rutin kivizsgálásnak, azonban szükségessé válhat a gerincfolyadék vizsgálata - liquor-vétel útján - olyan esetekben, amikor a szellemi hanyatlás okaként gyulladásos folyamat felmerül. Ritkán szükségessé válhat SPECT (egy foton emissziós komputertomográfia) vizsgálat is. A SPECT vizsgálat a CT- és MRI-vizsgálatoktól eltérően az agy vérellátását térképezi fel, nem pedig az agy szerkezetét. A regionális agyi áramlási zavar kimutatása bizonyos agyterületeken valószínűsítik a demencia-diagnózist.
TIPP

Szeretne többet tudni a témában? Nézze meg az Alzheimer-korról szóló rovatunkat!



A Mini-Mental Szűrőteszt eredményeinek pontosítására mentális teljesítménytesztek (pl. MAWI, Benton, Raven) és neuropszichológiai vizsgálatok elvégzésére is szükség lehet.

A demencia tünetegyüttes kivizsgálása, az elbutulás okának meghatározása azért fontos, mivel a különböző demencia fajtáknak más a lefolyása és kezelése, továbbá bizonyos esetekben a szellemi leépülést előidéző ok megszüntethető és a szellemi leépülés megfelelő kezeléssel visszafordítható, ezek az ún. gyógyítható demenciák.

Szerző:Forrás:Megjelent:
Dr. Nagy Tamás GergelyHáziPatika.com2007. október 17.


Egészség témájú olvasnivalók a weben

Cikkajánló

Témakör: Egészség

Szembetegek gondozása

Megszámlálhatatlanul sok szembeteg él és dolgozik köztünk úgy, hogy a mindennapjait elkísérő betegségéről csak akkor szerzünk tudomást, ha elmondja nekünk. Hogyan segíthetünk nekik a mindennapokban?

tovább

Praktikák:

Mozgássorok

Mozgássorok
tovább

50plusz.hu Fórum

Kapcsolódó cikkeink

Szponzorált hirdetések