A család mint védőernyő


Szerző: Dr. László Klára, szociológus
2007. július 7. | Forrás:  HáziPatika.com

Mióta 1936-ban Selye János, a Nature című folyóiratban közölte a stresszről kialakított elméletét, a fogalom szinte megállíthatatlan karriert járt be. Az eredeti megfogalmazás: a stressz az emberi szervezet valamiféle válasza az őt ért kihívásokra.

Mit tudunk a stresszről?

A fent említett válasz lehet pozitív és lehet negatív. Pozitív értelemben olyan készenléti állapotnak tekinthető, melynek következtében képesek vagyunk véghezvinni, teljesíteni mindennapi életünk feladatait. Olyan, feszültséggel teli állapotot jelent tehát, ami még nem káros a szervezetre, inkább segít az aktivizálásban. Ha valamennyire növekszik a szervezetben az adrenalin szintje, ez akár jótékonyan is hozzájárulhat a teljesítmény fokozásához. Erről azonban ritkán esik szó. A stresszről való gondolkodás egyértelműen arról a negatív feszültségről szól, amikor egyfajta egyensúlybomlás következik be mindennapi életünkben. Ennek a változásnak a hatására az emberi szervezet "együttműködési készsége" csődöt mond, a kihívásokra nem képes megfelelő választ adni és ez az egyensúlybomlás, ha tartósan fennáll, nem marad következmények nélkül. A legtöbb figyelmet éppen ezért a stressz tartós fennállására kell fordítanunk, mint az egészségünket leginkább veszélyeztető állapotra. Ugyanis a tartós stressz szervezetünk pszichológiai és testi állapotának egyensúlyát egyaránt veszélyezteti, így forrása lehet enyhébb és súlyosabb lelki és testi betegségeknek.

Mi okozza a stressz kialakulását?

Ha azt mondanánk, hogy az élet önmagában is lehet stressz-forrás, vagyis szinte minden lehet a stressz kiváltó oka, nem sokat tévednénk. De rögtön hozzá kell tennünk: ahhoz, hogy az élet természetes velejárói stressz-forrássá váljanak, illetve az egyénre megbetegítően hassanak két dolognak okvetlenül fenn kell állnia. Mi ez a két tényező? A környezet túlzott elvárásai és az egyén megküzdési képességeinek gyengesége.

Túláltalánosítás

A mindennapi szóhasználatban a stressz kifejezés használata rendkívül gyakorivá vált. Használjuk szinte mindenre, ami zavaróan hat ránk, ami feszültséget okoz, konfliktusos helyzeteinket is így minősítjük. "Állandóan stresszelek. "Ma stresszes napom volt." A másik jelenség, ami a túláltalánosításra utal az, hogy, lelki problémáinkért, testi zavarainkért minduntalan a stresszhelyzeteket tesszük felelőssé. Nézzük meg, hogyan jelenik meg ez a beszédszituációkban, életünk különböző színterein.

A társadalmi környezet, mint stresszforrás monológtöredékekben.
A munkahely
"Nem bírom már ezt a munkatempót. Nincs egy perc pihenőidőm. Reggeltől éjszakáig robotolok. Már jártányi erőm sincs. Egyre nagyobb teljesítményt várnak el tőlem. Rettenetes a főnököm. A munkatársaim nem segítenek. Mindenki közömbös körülöttem. Nem tudok megfelelni a követelményeknek. Soha nem jó, amit én csinálok."

Az iskola
"Nagyon félek a dolgozattól. Akármennyit tanulok, soha nem kapok jó jegyet. Mindenki jobb nálam. A vizsgáktól nagyon tartok. Képtelen vagyok ezt a rengeteg dolgot megtanulni. Szeretnék megfelelni a követelményeknek, de nem megy. Egyre romlik a teljesítményem. Meg fogok bukni."

Az utca
"Már megint nem jön a villamos. Végre feljutottam a buszra, de fél lábon állva sem férek el. Szörnyű ebben a csúcsforgalomban vezetni. Milyen lassan haladunk, nem fogok odaérni. Késésben vagyok. Telefonálni kellene, hogy nem érek oda. Órákig állunk, míg bejutok a munkahelyemre. Meddig kell még ezt a rossz levegőt szívni.

A bolt, az orvosi rendelő, a hivatalok "Nem bírom a sorban állást. Megint ordít a pénztárosnő. Elegem van a kioktató hangnemből. Már két órája várakozom, mikor kerül már rám a sor? A gyomrom egy csomóban van, úgy félek a vizsgálatoktól. Miért packáznak velem ebben a hivatalban?"

A család
Ebben az írásunkban nem szólunk a családon belül kialakuló stressz-helyzetekről. Inkább azt próbáljuk bemutatni, mit tehet a család a mindennapok feszültségeinek oldásában. Tudjuk a szociológiai szakirodalomból, elsősorban Durkheim műveiből, hogy a jól működő család, mint egy védőernyő, biztonságot adó kis csoport veszi körül tagjait, s óvja meg a külvilág keltette stressztől és annak következményeitől. Elejét veszi nemcsak a pszichoszomatikus, vagyis lelki eredetű, de a szomatikus, vagyis testi betegségek kialakulásának is.

Mit tehet a család?

A család segítő ereje létezésének biztonságában van. Mit jelent ez? Jelenti, hogy mindennapi stresszeink közepette gondolhatunk egyszerűen arra, hogy létezik egy család, ami a miénk, ahol zajlik az élet, ahol ünnepek vannak, ahol a hétköznapok biztonságának folyamatossága elfeledteti a külvilág bosszantó tényeit.

A család segítő ereje érzelmi támasz nyújtásában van. Mit jelent ez? Jelenti, hogy a bosszantó, gyomorszorító helyzetekben gondolhatunk arra, hogy hazatérve, lesz, aki megérti, és együttérzően átéli a minket ért frusztrációkat, bosszantó történteket. De számíthatunk távollévő, nem velünk élő családtagjainkra is az érzelmi, lelki támogatásban.

A család segítő ereje az állandó kommunikáció fenntartásában van. Mit jelent ez? Jelenti azt, hogy családunkban mindig van kivel megbeszélnünk mik azok a stresszel teli pillanatok, órák, amiktől szenvedünk. Ha meghallgatásra találunk, ha kimondhatjuk, hogy mi bánt minket, talán kisebbítjük a terhet, csökkenthetjük az ártalmat. Ha a család kommunikációja folyamatos, mindig számíthatunk valakire, s így megosztható a gond.

A család segítő ereje folyamatos fizikai segítség biztosításában van. Mit jelent ez? Sokszor a stressz forrása egy banális félelem, valami fizikai nehézségtől, valahová eljutástól, fizikai gyengeségtől. A családi összefogás elejét veheti ezeknek a szorongásoknak. Az idős nagyszülők orvosi vizsgálatra kísérése nemcsak fizikai, hanem lelki segítséget is jelent.

A család segítő ereje a generációk kapcsolatában van. Ami stresszt jelent a fiataloknak, arra nem egyszer képes válaszolni, vagy éppen megoldást adni az idősebb generáció, sokszor egy élet tapasztalataira támaszkodva. S ami stresszt jelent az idősebb generációnak, szülőknek, nagyszülőknek arra tudnak "gyógyírt" a fiatalok, szavakkal is, de főleg tettekkel, vagyis azzal, hogy unokákkal, dédunokákkal ajándékozzák meg felmenőiket.

Epilógus

Sokszor halljuk, olvassuk sztároktól, híres emberektől - amikor életük titkairól faggatják őket - azt a választ, hogy sikereik egyik forrása biztos családi hátterükben rejlik. Ha elgondolkodunk a mindennapi stresszek által keltett feszültségekről, az állandó stressz okozta betegségekről, és feltesszük a kérdést, mi a védekezés forrása, mi a titka annak, hogy sok ember sikeresen birkózik meg mindezzel, sikeresen hárítja el a stressz negatív következményeit, a mi válaszunk is ugyanaz. A siker egyik forrása a biztos családi háttér.

Szerző:Forrás:Megjelent:
Dr. László Klára, szociológusHáziPatika.com2007. július 7.


Egészség témájú olvasnivalók a weben

Cikkajánló

Témakör: Cukorbetegség

Cukorbetegség és más betegségek

Diabétesz mellitusban, különösen rossz anyagcsere-helyzet esetén, gyakrabban lépnek fel fertőzések. Ilyenkor jól kezelt betegnél is felborulhat a szénhidrát-háztartás. Kezelt betegekben az anyagcsere-kisiklás leggyakoribb oka valamilyen fertőzés.

tovább

Tippek:

Bár még nem teljesen tisztázott a hatásmechanizmus, az azonban biztos, hogy a fokhagyma vérnyomáscsökkentő. A megfelelő hatáshoz azonban napi 2 nyers gerezdet kell elfogyasztani! Időnként megéri, de az orvosi kezelést nem helyettesíti!

Kapcsolódó cikkeink

Szponzorált hirdetések