Unoka születik

A nagyszülői szerepek és azok jelentősége

1. / 2 oldal


Szerző: Dr. László Klára, szociológus
2007. július 7. | Forrás:  HáziPatika.com

Talán el lehet az érkező unokát képzelni. De egyet nem lehet máskor és másként, csak az unoka születése pillanatától kezdve érezni a határtalan szeretetet és örömet, amely végül is megteremti a nagyszülőt.

Családi életciklusok

A családszociológiai irányzatok egyike a fejlődésszempontú megközelítés. Az elmélet kidolgozása Reuben Hill és munkatársai nevéhez fűződik. Alapgondolatuk, hogy a család nem változatlan, azonos jellemzőkkel bíró rendszer, hanem a mindenkori demográfiai változásoknak megfelelően egymás után következő fázisok működése alapján írható le. Ilyen demográfiai történések a gyermekszülés, a gyermekek növekedése, a szülők öregedése. Ezeket a demográfiailag meghatározott szakaszokat családi életciklusoknak nevezik. A családi életciklus nyolc szakaszát különböztetik meg. Ezek a következők: az újonnan házas pár családja, a csecsemős család, a bölcsődés-óvodás korú gyermekes család, a serdülő gyermekes család, a felnövekedett gyermeket kibocsátó család, a magukra maradt, de még aktív szülők családja és végül az inaktív, öreg házaspár családja.

Mit mond a szerepelmélet?

A köznyelvben, ha a szerepről gondolkodunk, elsősorban a színházi szerep, a tettetett, "megjátszott" viselkedés jut eszünkbe. A tudományos megközelítés mást mond. A szerepek olyan viselkedési formák, melyek beépülnek személyiségünkbe, ugyanakkor csak akkor van jelentőségük, ha a másikra, a másokra vonatkoztatott cselekvés alapján értelmezzük. A szerepviselkedés ugyanis egyszerre az egyén sajátja, ugyanakkor a kisebb nagyobb közösségbe, végső soron a társadalom egészébe való bekapcsolódás módja. A szerep - Pilinszky János szép kifejezésével élve - híd a magány és a találkozás között.

Családon belüli szerepek

Sokféle szerepfelosztást ismerünk. Ezek közül az egyik, a Banton, amerikai szociálpszichológus által kidolgozott rendszer azt veszi alapul, hogy mennyire átfogóak a különféle szerepek az egyén élete szempontjából. Az egész életen át betöltött szerepeket, melyek az egyén minden más szerepére is kihatnak, pervaziv szerepeknek nevezi, ezek a nemi és életkori, vagy generációs szerepek. Másik csoport a családon belüli, a családi munkamegosztásban elfoglalt szerepek, melyek érinthetik a szűkebb és tágabb családot, rokonságot. A legfontosabbak a szülő, házastárs, nagyszülő, gyermek, testvér szerepek szűkebben, valamint a tágabb rokonsági szerepek, mint például unokatestvérek, sógorok, sógornők, nagybácsik, nagynénik. A családi szerepek nem függetlenek a családi életciklusoktól, időlegesek, vagyis nem átfogóak az egyén egész élete szempontjából, de esélyünk van rá, hogy előbb, vagy utóbb sor kerül betöltésükre, vagyis kénytelenek vagyunk tudomásul venni, hogy a családunk történetében bekövetkező változásoknak megfelelően új szerepbe léptünk. Házaspárból szülőkké válunk, testvérünk születik, s magunk is testvérré leszünk, majd gyermekből szülővé válunk, nagyszülők leszünk, s gyermekeink gyermekei pedig unokáink lesznek. A nagyszülői szerep tehát egyszerre nemi, generációs és családi szerep. Vessünk most egy pillantást arra az időszakra, mikor unoka születik, vagyis elérkezik a nagyszülői szerepek ideje.

Hogyan illeszkedik a nagyszülővé válás a családi életciklusokba?

A családterápiás irodalomban a családi életciklusok egyik szakaszát az "üres fészek" időszakának nevezik. Ekkor a felnőtt gyerekek a párválasztás korszakába lépnek, már stabil párkapcsolatra törekszenek. Kialakul elképzelésük saját jövőjükről, jövendő családjukról. Lassabban, vagy gyorsabban, de elszakadnak szüleiktől, ami legtöbbször együtt jár az elköltözéssel, majd a családalapítással. Az egyedül maradó, idősödő párnak sokszor újra kell definiálnia párkapcsolatát, házasságát és ezzel egy időben betölteni az elköltözött gyerekek keltette űrt. Az üres fészek újratöltése, átrendezése következik. Nehéz életszakasz. Könnyebben zajlik ez az idő, ha még aktív korú a pár, ha még sűrű társadalmi kapcsolataik léteznek, és persze, ha még párról beszélhetünk. Amikor a pár inaktív nyugdíjas korba lép, egyre idősebbé válik, megkezdődik a reszocializáció, a család késői korszaka. Csendesebb élet, befelé fordulás, visszatekintés az életre, a veszteségek elgyászolása, melyek közül a legnehezebb, párjuk elvesztése és ennek feldolgozása is bekövetkezik. Mindhárom felsorolt életszakaszban bekövetkezhet a nagyszülővé válás, és az ezt követően a nagyszülői szerep gyakorlása.

1. / 2 oldal

A cikk folytatódik

előző oldal

1. oldal2. oldal

teljes cikk megjelenítése

Szerző:Forrás:Megjelent:
Dr. László Klára, szociológusHáziPatika.com2007. július 7.


Egészség témájú olvasnivalók a weben

Cikkajánló

Témakör: Mozgás

A szervek alkalmazkodása a fizikai aktivitáshoz

Ha fittek és üdék szeretnénk maradni, akkor ne tespedjünk otthon a fotelben, mert ahogy a régi TV-torna is sugallta: "egy kicsi mozgás mindenkinek kell". S hogy miért is? Mert fizikai, pszichés egyensúlyt biztosít, túl azon, hogy karbantartja...

tovább

Tesztajánló

Asztma-kontroll teszt

Ön asztmás, és szeretné tudni, milyen mértékben van kézben tartva a betegsége? Tesztünk segítségével ezt könnyen megtudhatja!

Kapcsolódó cikkeink

Szponzorált hirdetések