Szívzűrök: mi az az angina pectoris?

Amikor ráülnek a mellkasunkra

1. / 2 oldal


Szerző: dr. Somogyi Mária
2013. december 4. | Forrás:  HáziPatika.com

Az angina pectoris klinikai tünetegyüttes, melyet a szívizomzat vérellátási elégtelensége vált ki. Hátterében szinte mindig koszorúér-megbetegedés áll. Férfiaknál négyszer gyakoribb, de a női változókor után a nemi különbségek eltűnnek.

Sajnálatos módon Magyarországon vezető helyen állnak a szív- és érrendszeri megbetegedések és halálozás. Ennek jelentős részéért a szívkoszorúér-megbetegedés tehető felelőssé, amely bármelyik életkorban jelentkezhet, de a 31 és 70 éves kor közötti populációban minden ezredik ember érintett lehet.

Mik azok a koszorúerek?

A szív a vérkeringés központi szerve, izmos falú kettős tömlő, amely percenként hatvan-nyolcvanszor összehúzódik, így tartja fenn a vérkeringést.
Ennek a férfiökölnyi izmos szervnek egyetlen, de nem nélkülözhető funkciója a vér pumpálása, és ez igen energiaigényes folyamat. Mint minden szervnek, a szívnek is a megfelelő működéshez oxigénre és energiára van szüksége, amelyet számára a saját vérellátó rendszere biztosít. A szívet ellátó artériákat koszorúereknek nevezzük. Ez az artériákból és vénákból álló rendszer látja el a szívizomzatot oxigénben gazdag vérrel, és szállítja az oxigénben szegény vért vissza a jobb pitvarba. A bal kamrát az aortából (főütőérből) eredő bal koszorúér látja el vérrel, amelynek első szakaszát főtörzsnek nevezzük. A főtörzs két további ágra oszlik: a bal kamra csúcsa felé fut a bal koszorúér leszálló része, míg a másik fontos ág "koszorúszerűen" futja körbe a bal szívfelet (ezt körbefutó - cirkumflexus - artériának hívják). A jobb szívfelet és a szív alsó falát ellátó jobb koszorúér szintén az aortából, de külön ered.
A megfelelő vérellátás csak akkor valósulhat meg, ha a szívet tápláló erek épek. A szív koszorúereinek betegsége miatt romlik a szívizom oxigénellátása, amely zavart okoz a szívizom működésében és ez mellkasi fájdalom képében jelentkezik.

Angina pectoris

Jó tudni!

Nem minden mellkasi fájdalom angina pectoris, és esetenként a szívizomban komoly vérellátási zavar léphet fel anélkül, hogy fájdalmat éreznénk. Az ún. instabil anginában nincs összefüggés a terhelés és az angina létrejötte között. A legváratlanabb pillanatban előfordulhat. A fájdalom általában fokozódik, hosszabb ideig tart, egyre kisebb fizikai aktivitás képes kiváltani, sőt nyugalomban is jelentkezhet, tünetei sokkal tarkábbak, és rohamonként változnak. Ebben a formában nagy a veszélye a szívizominfarktus kialakulásának, ezért ez sürgős kórházi kezelést tesz szükségessé.

A szívizom vérellátási zavara a legtöbb esetben mellkasi fájdalmat okoz, ezt nevezzük angina pectorisnak. Az angina pectoris nemcsak fájdalom formájában mutatkozik meg. Lehet közönséges nyomásérzés, mintha a mellkasra egy nehéz súly nehezedne, mintha valaki ráült volna a mellkasra. A klasszikus megjelenési formája a bénító erejű, markoló jellegű szegycsont mögötti fájdalom, mely a vállakba, főként a bal karba, a bal kisujj irányába, máskor a hasba, állkapocsba, fogakba vagy a lapockák irányába sugárzik. Az angina pectoris tüneteit fizikai megterhelés - munka, hideg, dohányzás, kiadós étkezés - vagy stressz, érzelmi megterhelés stb. válthatja ki. A tünetek rövid ideig tartanak, a beteget hideg verejték lepi el, halálfélelmet érez. Gyakori, ritkán egyetlen tünet a roham alatti nehézlégzés. Az angina éjjel is előfordulhat olyan álmok hatására, melyek jelentősen növelik a pulzust és a vérnyomást.
A mindig hasonló tünetekkel járó és kiszámítható megterhelésre jelentkező anginát "stabil" angina pectorisnak nevezzük, és ez jobb kórlefolyást jelez.
A viszonylag ritka ún. Prinzmetal ("variáns") angina általában a koszorúerek görcse miatt következik be, tünetei nyugalomban jelentkeznek.

Okok

A tünetek hátterében - az esetek többségében - a koszorúerek szűkülete áll. A szűkületek általában érelmeszesedés (ateroszklerózis - az idők folyamán az erek falában felhalmozódó zsíros lerakódás) következtében alakulnak ki. A koszorúér-betegségre hajlamosító tényezők között vannak nem befolyásolható és befolyásolható rizikófaktorok. Nem befolyásolható az öröklött hajlam a betegség kialakulására, az életkor, és a nem (férfiak veszélyeztetettebbek, azonban a klimax után a nők hajlama nagyjából megközelíti a férfiakét). Vannak azonban olyan hajlamosító tényezők, melyek felismerése esetén annak jó irányba való korrigálásáért tehetünk magunk is. Ilyenek a zsíranyagcsere-zavarok (magas koleszterin, trigliceridszint), magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás, dohányzás, mozgáshiány. Ezen kívül néhány laboratóriumi eltérés is utalhat koszorúér-betegség kialakulására való hajlamra. A közhiedelemmel ellentétben a stressz nem független rizikófaktor. A betegség kialakulásában a stressz közvetett módon, a többi rizikófaktoron keresztül játszik szerepet, azaz a stresszben élő ember hajlamos az elhízásra, egészségtelen táplálkozásra, kevés mozgásra, dohányzásra és ilyenkor könnyebben alakul ki magasvérnyomás-betegség is.
A különböző rizikófaktorok együttes jelenléte nagymértékben emeli a koszorúér megbetegedés és az ateroszklerózis kialakulásának kockázatát.

1. / 2 oldal

A cikk folytatódik

előző oldal

1. oldal2. oldal

teljes cikk megjelenítése

Szerző:Forrás:Megjelent:
dr. Somogyi MáriaHáziPatika.com2013. december 4.


Egészség témájú olvasnivalók a weben

Cikkajánló

Témakör: Egészség

Befolyásolható szexuális potenciák

Jó lenne, ha erotikus vágyainkat, szexuális képességeinket, a gyönyör adását és fogadását nem befolyásolná idősebb korunkban sem a feszített munka, idegeskedéseink, stresszes óráink, fájdalmaink, örömeink, vagy egy szimpla közlekedési dugóval járó nyűg.

tovább

Tesztajánló

Asztma-kontroll teszt

Ön asztmás, és szeretné tudni, milyen mértékben van kézben tartva a betegsége? Tesztünk segítségével ezt könnyen megtudhatja!

Kapcsolódó cikkeink

Szponzorált hirdetések