Szívzűrök: mi az az angina pectoris?

Amikor ráülnek a mellkasunkra

1. / 2 oldal


Szerző: dr. Somogyi Mária
2013. december 4. | Forrás:  HáziPatika.com

Az angina pectoris klinikai tünetegyüttes, melyet a szívizomzat vérellátási elégtelensége vált ki. Hátterében szinte mindig koszorúér-megbetegedés áll. Férfiaknál négyszer gyakoribb, de a női változókor után a nemi különbségek eltűnnek.

Sajnálatos módon Magyarországon vezető helyen állnak a szív- és érrendszeri megbetegedések és halálozás. Ennek jelentős részéért a szívkoszorúér-megbetegedés tehető felelőssé, amely bármelyik életkorban jelentkezhet, de a 31 és 70 éves kor közötti populációban minden ezredik ember érintett lehet.

Mik azok a koszorúerek?

A szív a vérkeringés központi szerve, izmos falú kettős tömlő, amely percenként hatvan-nyolcvanszor összehúzódik, így tartja fenn a vérkeringést.
Ennek a férfiökölnyi izmos szervnek egyetlen, de nem nélkülözhető funkciója a vér pumpálása, és ez igen energiaigényes folyamat. Mint minden szervnek, a szívnek is a megfelelő működéshez oxigénre és energiára van szüksége, amelyet számára a saját vérellátó rendszere biztosít. A szívet ellátó artériákat koszorúereknek nevezzük. Ez az artériákból és vénákból álló rendszer látja el a szívizomzatot oxigénben gazdag vérrel, és szállítja az oxigénben szegény vért vissza a jobb pitvarba. A bal kamrát az aortából (főütőérből) eredő bal koszorúér látja el vérrel, amelynek első szakaszát főtörzsnek nevezzük. A főtörzs két további ágra oszlik: a bal kamra csúcsa felé fut a bal koszorúér leszálló része, míg a másik fontos ág "koszorúszerűen" futja körbe a bal szívfelet (ezt körbefutó - cirkumflexus - artériának hívják). A jobb szívfelet és a szív alsó falát ellátó jobb koszorúér szintén az aortából, de külön ered.
A megfelelő vérellátás csak akkor valósulhat meg, ha a szívet tápláló erek épek. A szív koszorúereinek betegsége miatt romlik a szívizom oxigénellátása, amely zavart okoz a szívizom működésében és ez mellkasi fájdalom képében jelentkezik.

Angina pectoris

Jó tudni!

Nem minden mellkasi fájdalom angina pectoris, és esetenként a szívizomban komoly vérellátási zavar léphet fel anélkül, hogy fájdalmat éreznénk. Az ún. instabil anginában nincs összefüggés a terhelés és az angina létrejötte között. A legváratlanabb pillanatban előfordulhat. A fájdalom általában fokozódik, hosszabb ideig tart, egyre kisebb fizikai aktivitás képes kiváltani, sőt nyugalomban is jelentkezhet, tünetei sokkal tarkábbak, és rohamonként változnak. Ebben a formában nagy a veszélye a szívizominfarktus kialakulásának, ezért ez sürgős kórházi kezelést tesz szükségessé.

A szívizom vérellátási zavara a legtöbb esetben mellkasi fájdalmat okoz, ezt nevezzük angina pectorisnak. Az angina pectoris nemcsak fájdalom formájában mutatkozik meg. Lehet közönséges nyomásérzés, mintha a mellkasra egy nehéz súly nehezedne, mintha valaki ráült volna a mellkasra. A klasszikus megjelenési formája a bénító erejű, markoló jellegű szegycsont mögötti fájdalom, mely a vállakba, főként a bal karba, a bal kisujj irányába, máskor a hasba, állkapocsba, fogakba vagy a lapockák irányába sugárzik. Az angina pectoris tüneteit fizikai megterhelés - munka, hideg, dohányzás, kiadós étkezés - vagy stressz, érzelmi megterhelés stb. válthatja ki. A tünetek rövid ideig tartanak, a beteget hideg verejték lepi el, halálfélelmet érez. Gyakori, ritkán egyetlen tünet a roham alatti nehézlégzés. Az angina éjjel is előfordulhat olyan álmok hatására, melyek jelentősen növelik a pulzust és a vérnyomást.
A mindig hasonló tünetekkel járó és kiszámítható megterhelésre jelentkező anginát "stabil" angina pectorisnak nevezzük, és ez jobb kórlefolyást jelez.
A viszonylag ritka ún. Prinzmetal ("variáns") angina általában a koszorúerek görcse miatt következik be, tünetei nyugalomban jelentkeznek.

Okok

A tünetek hátterében - az esetek többségében - a koszorúerek szűkülete áll. A szűkületek általában érelmeszesedés (ateroszklerózis - az idők folyamán az erek falában felhalmozódó zsíros lerakódás) következtében alakulnak ki. A koszorúér-betegségre hajlamosító tényezők között vannak nem befolyásolható és befolyásolható rizikófaktorok. Nem befolyásolható az öröklött hajlam a betegség kialakulására, az életkor, és a nem (férfiak veszélyeztetettebbek, azonban a klimax után a nők hajlama nagyjából megközelíti a férfiakét). Vannak azonban olyan hajlamosító tényezők, melyek felismerése esetén annak jó irányba való korrigálásáért tehetünk magunk is. Ilyenek a zsíranyagcsere-zavarok (magas koleszterin, trigliceridszint), magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás, dohányzás, mozgáshiány. Ezen kívül néhány laboratóriumi eltérés is utalhat koszorúér-betegség kialakulására való hajlamra. A közhiedelemmel ellentétben a stressz nem független rizikófaktor. A betegség kialakulásában a stressz közvetett módon, a többi rizikófaktoron keresztül játszik szerepet, azaz a stresszben élő ember hajlamos az elhízásra, egészségtelen táplálkozásra, kevés mozgásra, dohányzásra és ilyenkor könnyebben alakul ki magasvérnyomás-betegség is.
A különböző rizikófaktorok együttes jelenléte nagymértékben emeli a koszorúér megbetegedés és az ateroszklerózis kialakulásának kockázatát.

1. / 2 oldal

A cikk folytatódik

előző oldal

1. oldal2. oldal

teljes cikk megjelenítése

Szerző:Forrás:Megjelent:
dr. Somogyi MáriaHáziPatika.com2013. december 4.


Egészség témájú olvasnivalók a weben

Cikkajánló

Témakör: Táplálkozás

Étrendi tanácsok időseknek

Bár "az öregség nem betegség" mondás igaz, de azért nem árt figyelembe venni az időskorban bekövetkező élettani változásokat, amikor egészséges és tápláló étrendet szeretnénk kialakítani idős családtagjainknak vagy magunknak.

tovább

Praktikák:

Gyógynövénytár

Gyógynövénytár
tovább

Kapcsolódó cikkeink

Szponzorált hirdetések