Szellemileg is frissen

Van-e időskori memóriacsökkenés?

2. / 2 oldal


Szerző: Máriáss Márta
2007. július 7. | Forrás:  HáziPatika.com

Vajon milyen időskor vár ránk? Szellemileg frissen vagy eltompulva fogunk élni? Képes-e az idősebb agy a tanulásra, vagy elkerülhetetlenül beleütközik szellemi képességei csökkenésének korlátaiba?

Valóban bealkonyulna?

Időskorban valahol a nagyon rövid távú vagy munkamemória és a hosszú távú között elakadhat a memória működése. Ez az oka annak, hogy az Alzheimer-kóros betegek vagy más, nem diagnosztizált okból történő elbutulás (demencia) során az új információk nem képesek megragadni az emlékezetben. Tetten érhető az a szabályszerűség, hogy minél korábban, - tipikusan gyermekkorban - rögzültek a hosszú távú emlékezetben a megszerzett információk, annál később vesznek el. Az igazán sérülékenyek a viszonylag friss, közelmúltból nyert emléknyomok. Az elbutulás során időben visszafelé számolódik föl a tudás. Hibás volna azonban emlékezetkieséseinkben, feledékenységünkben elkerülhetetlen időskori jelenséget látni. Kóros demencia csak az idősek 10-15 százalékát érinti, s az is az esetek többségében elég jól karbantartható tréninggel, gyógyszerekkel.

A demencia progresszív degeneratív agyi kórkép, jelei a memória, a gondolkodás, a viselkedés és az érzelmek területén egyaránt tetten érhetők. Fontos elkülöníteni a kóros tüneteket normális gyengeségeinktől. Egyszerű feledékenységnél emlékszünk az elfelejtett dologgal kapcsolatos egyéb tényekre. A beteg nem csak beszélgetőpartnere nevét felejti el beszélgetés közben, hanem azt is, hogy ki az, honnan ismeri. Mindenkivel előfordult, hogy a buszon ülve kikapcsol, is tudatosan kell felidéznie, hova is utazik. A demens ember gondolkodási zavarai olyan mértékűek, hogy saját utcájában sem tudja megmondani, hol van. Nem tudja követni a beszélgetést. Nem pusztán elfelejti, hova tette a dolgait, de a legképtelenebb helyekre képes rakni azokat. Könyvét a mosógépbe, vasalót a hűtőbe, kenyerét a cipős szekrénybe. A demencia gyakran érzelmi, hangulati zavarokkal jár. A gyanakvás, ingerlékenység, depressziós, apatikus hangulat és szorongás is lehet a demencia jele. Biztos diagnózist csak 6-12 hónappal az első jelek és ismételt megfigyelés után lehet mondani. Hangsúlyoznunk kell, hogy a demencia a pontos októl függetlenül betegségnek tekintendő. A demenciák és az Alzheimer-kór esetében a sejtanyagcsere során kórosan lerakódott anyagcsere-termékeket gyanúsítanak az orvosok.

A demenciákon kívül az agy működését károsan befolyásolhatják még az érelmeszesedés, vagy kisebb és nagyobb vérzések az agyban, amelyek miatt fontos agyterületeken maradhatnak a sejtek oxigén és tápanyag nélkül.
A többség azonban szellemi frissességben eltöltött időskor elébe nézhet.

Kis kitérő után szép kilátások

Összességében az idős agy lassacskán tömegének mintegy hat százalékával és agyterülettől függően sejtjeinek10-40 százalékával lesz kisebb. Ez nem jelent feltétlenül látható változást a szellemi teljesítőképességben. A sejtszám-csökkenést ellensúlyozza további idegsejtek közötti kapcsolatok kiépülése. A tapasztalatok szerint az idős agy gondolkodása nem marad el a fiatalétól, sőt!
Médiatár főoldal
videó

Mikor forduljunk orvoshoz Alzheimer-kór gyanújával?

Mikor forduljunk orvoshoz Alzheimer-kór gyanújával?
Bonyolultabb kapcsolatokkal nagyobb háttérismeretet képes mozgósítani. Csupán a gondolkodás sebessége hagyhat alább. A gondolkodás sebességének lassulását a bonyolult kapcsolatrendszer, az ingerület által bejárt hosszabb út, valamint az információt vivő idegi hírvivő molekulák kisebb arányú termelődése és jelenléte magyarázhatja. Térjünk most vissza oda, ahol a memória működését félbehagytuk. Hogyan kerül a megjegyzendő információ a hosszú távú memóriába?

Miután a megjegyzés sok energiába kerül, csak a kiválogatott, ismétlések során is megmaradt információknak van esélye a megmaradásra. A hosszú távú emlékezet molekuláris nyomok és idegsejt-kapcsolatok kiépülésével jár. Ennek bonyolult folyamat részleteiben még nem ismert. Azt viszont már tudjuk, hogy a hosszú távú memóriába való raktározódás, a sejtkapcsolatok átépülése jórészt a mély alvás idején történik. A tanulás és ismétlés utáni alvás kedvezően hat az emléknyomok megmaradására.

A tanulás trükkjeivel egy másik cikkben foglalkozunk, annyit azonban máris érdemes megjegyezni, hogy az "a jó pap, aki holtig tanul", s erre minden esélye megvan, bizonyára sokat és jól alszik. Érdemes hát nem beletörődni az időskori alvásproblémákba!

1. oldal 2. oldal

következő oldal


teljes cikk megjelenítése

Szerző:Forrás:Megjelent:
Máriáss MártaHáziPatika.com2007. július 7.


Egészség témájú olvasnivalók a weben

Cikkajánló

Témakör: Egészség

Agykarbantartás

Bámulattal hallgatjuk sok idős tudós előadását, tanúi lehetünk szellemi frissességüknek, miközben tudjuk, hogy 30-40 éves kor után szellemi teljesítőképességünk hanyatlani kezd. Hogyan lehetséges mégis a gondolkodás és tanulás, emlékezés frissen tartása?

tovább

Praktikák:

Étrendminták

Étrendminták
tovább

Tippek:

Ha nehéz tárgyat kell felemelni, guggolásból, egyenes háttal tegye. Testéhez közel tartsa, és emeléskor lélegezzen ki!

Tesztajánló

Asztma-kontroll teszt

Ön asztmás, és szeretné tudni, milyen mértékben van kézben tartva a betegsége? Tesztünk segítségével ezt könnyen megtudhatja!

Kapcsolódó cikkeink

Szponzorált hirdetések