Szellemileg is frissen

Van-e időskori memóriacsökkenés?

1. / 2 oldal


Szerző: Máriáss Márta
2007. július 7. | Forrás:  HáziPatika.com

Vajon milyen időskor vár ránk? Szellemileg frissen vagy eltompulva fogunk élni? Képes-e az idősebb agy a tanulásra, vagy elkerülhetetlenül beleütközik szellemi képességei csökkenésének korlátaiba?

A memória nyomában

Nagyon ellenkező példákat tudunk sorolni arról, ki milyen szellemi frissességben tölti idős napjait. Van, aki végre megvalósítva álmait vadonatúj technikai fejlesztésekbe kezd otthonában, olvas, tanul. Mások egyhangúan morzsolják napjaikat, családjuk aggódva szemléli, hogyan szűkül be számukra a világ, hogyan lehet egyre kevésbé megbeszélni velük dolgokat, mennyire érdektelenek, miért jelent egyre leküzdhetetlenebb akadályt a háztartásba kerülő új gépek, szerkentyűk használata. A két véglet nem alkalmas messzemenő következtetésekre.
Szerencsére azonban a kutatókat is érdekelte, milyen esélyünk van szellemi frissességben, jó emlékezőtehetséggel megélni öreg napjainkat, így férkőztek a memóriáért és tanulásért felelős egyik fontos agyi terület, a hippokampusz közelébe.

A hippokampusz a halántéklebeny mélyén elhelyezkedő, alig néhány centiméter kiterjedésű agyterület, az ismeretek rögzítésének, a memóriaműködés egy rendkívül fontos elemének ad otthont. Jobbkezeseknél a baloldali hippokampusz a szóbeli, a jobboldali a képi és térbeli információkat, esetleg a szagokon keresztül nyert ismereteket segít elraktározni.
TIPP

Szeretne többet tudni a témában? Nézze meg az Alzheimer-korról szóló rovatunkat!



Sejtjei az agy többi részéhez képest különösen érzékenyek az oxigén- és tápanyaghiányra, és a stressz-hormonok hatását is rosszul viselik. Az öregedés különösen nagy károkat tehet benne, mindjárt látni fogjuk, hogyan.
Jó hír viszont, hogy korábbi feltételezésekkel szemben, nem igaz, hogy az idegsejtek felnőtt korban már csak pusztulni tudnak, szaporodni nem. Márpedig naponta akár 3-4000 idegsejttel és az általuk létrehozott kapcsolatokkal lehetünk gazdagabbak az agy egy-egy régiójában. Úgy tűnik, ebből a szempontból a hippokampusz az agy kitüntetett területe, itt valóban tetten érhető az idegsejtek folyamatos osztódása. Ha az idegsejtek nem működnének ilyen módon, valószínűleg egy új telefonszámot sem tudnánk megjegyezni.

Érzékeny terület

Nos, az időskor háromféleképpen is veszélyeztetheti a hippokampusz területét. Az első a futólag már említett tápanyaghiány. Talán nem is kell magyarázni, miért jut többek között ide is kevesebb oxigén- és tápanyag. A csökkent teljesítményű szív, a sérült érrendszer kevesebbet tud szállítani.
Az agyműködésre - akár az összes élettani folyamatunkra általában - elmondható, hogy a kedvetlenség és rossz hangulat csökkenti hatékonyságát. Nincs ez másképp a némely idős emberre jellemző pesszimizmussal, depresszióval sem. A hippokampuszban egészen konkrétan is sikerült kimutatni, hogy a depressziós embereknél ez a tanulás és emlékező működésben fontos terület zsugorodik. Nagy valószínűséggel azért, mert több idegsejt pusztul, mint képződik. Némiképp meglepő lehet, hogy az idegsejtek képződését a testmozgás is kimutathatóan serkenti. Ezzel igazolást nyert az a régi megfigyelés, miszerint a testmozgás karban tartja az általános és a szellemi frissességet is. A pontos összefüggésért valószínűleg több, mozgással kapcsolatos tényező is felelős. Ezek közül csupán egyik lehet a mozgás hatására felpezsdült keringés. Fred Cage, amerikai kutató kimutatta, hogy az ingergazdag környezet és mozgás együttesen kétszeresére képes srófolni az új idegsejtek működését.

A memória működése

Az emlékezőtehetség valójában félrevezető kifejezés, hiszen nem képességről vagy tehetségről van szó, hanem ugyanolyan élettani működésről, mint az emésztés vagy a kiválasztás esetében. A memória és emlékezés folyamatát szemügyre véve működése - persze nagyon leegyszerűsítve - úgy kezdődik, hogy agyunk gazdaságosságra törekedvén kiszűri a számunkra fontos információkat. Hiszen, ha mindent befogadna, elég hamar kitehetné a "Megtelt" táblát. Nem volna módunk mindig újat tanulni, sőt a felejtésre való képtelenség, megakadályozna minket abban, hogy tökéletesítsük a már megtanultakat.

A működésben a gazdaságos információszűrés már az érzékszereknél kezdődik. Nyilván csak az jut be az agyunkba, amit érzékelünk. Bizonyos hullámhosszú elektromágneses hullámok például érdektelennek tűnnek, ezeket fel sem fogjuk. Nem érzékelünk mindenféle fényt, vagy a denevérek társalgását sem vagyunk képesek felfogni.

Az első érzékszervi szűrést követően az információk a nagyon rövid távú, - más felosztás szerint - a munkamemóriába jutnak, de nem feltétlenül mennek tovább. Ezért például a tárcsázás idejére megjegyzett telefonszámot nem feltétlenül raktározzuk el hosszabb távra, csak, ha megfelelő ismétlődés során biokémiai vagy sejtszintű nyomot is hátrahagy a megjegyzendő inger vagy információsor.

1. / 2 oldal

A cikk folytatódik

előző oldal

1. oldal2. oldal

teljes cikk megjelenítése

Szerző:Forrás:Megjelent:
Máriáss MártaHáziPatika.com2007. július 7.


Egészség témájú olvasnivalók a weben

Cikkajánló

Témakör: Egészség

A "tanult" beteg

Nem is hinnénk, hogy mennyi korosodó embert érint hazánkban a csontritkulás. K. Mária 64 éves nyugdíjas több éve tudja, hogy az ő csontjai is törékenyebbek az átlagnál. Ő azonban nem folytatott strucc-politikát, hanem igazi "tanult" beteggé képezte...

tovább

Praktikák:

Étrendminták

Étrendminták
tovább

Tippek:

A kipirosodott, kicserepesedett bőrt ne kozmetikai krémekkel, hanem gyógyszertárban kapható zsíros, glicerines kenőcsökkel kenje! Nagyon jó az egyszerű vazelin is, és olcsóbb a legújabb kozmetikai csodáknál!

Kapcsolódó cikkeink

Szponzorált hirdetések