És én megfogadtam: soha többé nem megyünk a fiamékkal együtt nyaralni! - hadarja Klári, csinos, precíz, ötvenvalahány éves könyvelőnk, akiről tudom, hogy imádja a fiát, büszke az okos menyére, és nagyon készült erre a nyaralásra. - Igaza volt a férjemnek, aki sokáig ellenállt - teszi hozzá keserűen -, mert nem akart a gyerekekkel közösködni. Azt mondta, jobb lenne, ha kettesben utaznánk!

- Megbolondult az időjárás, máskor már kánikula van ilyenkor az olasz tengerparton, most meg hideg volt, és esett, magam is láttam az interneten - mondom csöndesen.

- Fütyülök az időjárásra, aki előszezonban nyaral, annak számítania kell a rosszabb időre! Így is tudtunk úszkálni három napon át, és láthatod, lebarnultam - jelenti ki felindultan. - A menyemmel volt baj - teszi hozzá drámai hangon.

Pedig a nyaralás jól indult. Kocsival mentek, a férje és a fia felváltva vezetett, útközben is remekül érezték magukat. És a jókedv a rossz idő ellenére velük maradt az első három napon. Nagyokat ettek, jókat sétáltak, kerékpárt béreltek, kirándultak, sokat nevettek. Csakhogy a negyedik reggelen kisütött a nap, és a barnulni vágyó meny azonnal levágtatott a strandra, meg sem várta a család többi tagját.

- Képzeld el, mire mi is leértünk, levette a bikini felsőrészét, és félmeztelenül grasszált! Azt hittem, elájulok, amikor megláttam. Akkor jöttem rá, hogy korábban nem voltam velük strandon, tehát csak most szembesültem azzal, hogy egy magamutogató nőszemélyt vett feleségül a fiam. Ezt a lányt tartottam okosnak és intelligensnek? Hogy tévedhettem ekkorát?

- Kibírtad csöndben? - kérdezem, mire Klári felcsattan.

- Hogy bírtam volna ki, amikor az egész strandon csak két német lány meztelenkedett a menyemen kívül! Biztosan tudod, hogy az olaszoknál nem divat a felsőrész nélküli fürdőruha. Csoda, hogy nem figyelmeztette senki!

- Csak te. Ugye?

- Nem neki szóltam, hanem a fiamnak - feleli Klári ingerülten. - Ne nézz rám így, szólnom kellett, mert szégyelltem magam a menyem miatt! Csakhogy a fiam lekvár. Azt állította, hogy őt nem zavarja, megszokta már. Hallottál már ilyet? Férfi az olyan, akit egyáltalán nem idegesít, ha a felesége ország-világ előtt kitálal mindent? Megáll az eszem! Aztán a következő napfényes délelőttön olyan méregbe gurultam, hogy megmondtam a fiamnak, ha ő hallgat, akkor majd én figyelmeztetem őnagyságát.

- Megtetted?

- Nem, mert a szerencsétlen gyerekem megérezte, hogy "helyzet van", tehát szólt a kisasszonynak, aki felvette a felsőrészét, csakhogy "bedobta a durcit" is, és az egyhetes nyaralás vége mosolyszünettel telt. Némán ült közöttünk a vacsorán, nem nevetett a vicceken, nem akart társasjátékozni, vásárolni, úgy viselkedett, mint egy idegen. Ettől a fiam ideges-feszült lett. A férjem nagyokat hallgatott, én próbáltam jókedvre deríteni a csapatot, de nem sikerült.

- Nem lett volna okosabb hallgatni?

- Nem, mert sajnáltam a fiamat...

- ???

Klári nagy levegőt vesz, közben látom, hogy gonoszka fények csillannak a szemében. - A mi családunkban általában csinosak a nők, de legalább nőiesek. Nézd meg a lányomat! Bögyös. Én öreg vagyok a menyemhez képest, de nekem sem kell négy számmal nagyobb melltartót vennem. De a menyem...!

- Nem értem! Arról beszélsz virágnyelven, hogy a menyed vasalódeszka? - kérdezem meglepve, majd kitör belőlem a nevetés. - Klári, mi volt a bajod? Az, hogy a felsőrész nélkül grasszál, vagy az, hogy lapos...?

- Az utóbbi - mondja drámai hangon. - Szegény kisfiam, csak ez jutott neki.

- Ehhez semmi közöd - mondom, mire Klári felcsattan.

- Úgy reagálsz, mint a férjem! Ő is ezt hajtogatta.

- Tudomásul kell venned, hogy a fiadnak ez tetszik...

- Lárifári! Ő egészséges férfi. Talán egy plasztikai sebész segíthetne... Nem gondolod?