Sokkoló helyzetek

Hogyan dolgozzuk fel a kríziseket?


2013. július 3. | Forrás:  50plusz.hu

Az élet, a sors újabb és újabb próbatételek elé állít, egyikünk sem kerülheti el a krízishelyzeteket. Mindenki másképp mászik ki a gödörből, de nem árt, ha tisztában vagyunk azzal, mi játszódik le ilyenkor bennünk.

A krízis szónak a pszichológiában nem feltétlenül negatív a kicsengése, mert minden krízishelyzet után új fejlődési fokra léphet az egyén. A személyiségfejlődés értelmi, érzelmi és társas szinten zajlik. Értelmi fejlődésünk lényege az, hogy hogyan dolgozzuk fel a világ dolgait, az érzelmié, hogy hogyan küzdünk meg a problémákkal, míg a társasé, hogy hogyan viselkedünk, amikor új emberek jelennek meg az életünkben.
"A változások okozta krízist mindhárom területen meg kell emésztenünk - mondja Lukács Liza pszichológus. - Fontos az is, hogy az életünket érintő változások során mi irányítunk, vagy esetleg más kezében van-e a gyeplő? Aki dönt, annak mindig nagyobb a felelőssége, ennek ellenére könnyebben megküzdünk a problémákkal, ha úgy érezzük, nálunk van az irányítás, és nem csak elszenvedjük a változásokat."

Költözés

A költözés egy olyan krízis, amely az érzelmi fejlődést zavarja meg, mert az embernek sok mindent ott kell hagynia, ami jó volt. Ám arról sem szabad megfeledkezni, hogy új lehetőségek jönnek! Egy-egy költözést mindig hosszas mérlegelés előz meg: sorra vesszük az előnyöket és a hátrányokat. Amikor elveszítünk valamit, ami hozzánk tartozik, az olyan, mintha magunkból veszítenénk el egy kis darabot. A pszichológia ezt tárgyvesztésnek hívja. Szerencsére az ember redukálja magában a rossz dolgokat, úgy kezdi el látni az előnyöket és a hátrányokat, hogy azok a választás mellett szóljanak.

Kirepülnek a gyerekek

A szülők számára mindig nehéz, ha a gyerekük elköltözik otthonról, kirepül a családi fészekből. Nemcsak a fiataloknak kell számtalan problémával megküzdeniük, a szerepváltások változást igényelnek a szülőtől is. Mivel a házasságok 52 százaléka válással végződik, sok az egyszülős család, ezért a szülő nehezebben engedi el a gyerekét. Ha a szülők együtt vannak, akkor is nehéz megemészteni a gyerek elköltözését. Ilyenkor egymás támaszai, lehetőségük van arra, hogy az űrt pótolják, és újra felfedezzék egymást. A szülő egyszerre általában több problémával is szembesül: elveszítette a fiatalságát, ráadásul a gyerekek is kirepültek. Ilyenkor tehát összecsúszik két krízis. A gyerekek ilyenkor jól teszik, ha mennyiségi helyett minőségi szempontból változtatnak a szülőhöz fűződő kapcsolatukon.

Munkahelyváltás, nyugdíjazás

A munkahelyváltás krízis szempontjából sokban hasonlít a költözéshez. Még akkor is krízisként éljük meg, ha egy jobb helyre kerülünk, mert bele kell rázódnunk az új munkába, meg kell felelnünk az elvárásoknak, új közösségbe kerülünk, el kell fogadtatni magunkat. Fontos szempont, hogy hogyan tudunk beilleszkedni egy hierarchiába. A hatalomhoz való viszonyunkat a gyerek-apa kapcsolat határozza majd meg.

Nem mindegy, hogy mi döntöttünk úgy, hogy munkahelyet váltunk, vagy kirúgtak minket. Ha 40-50 évesen egyik napról a másikra szűnik meg a munkahelyünk, az igazi sokk. Némileg könnyebb a dolog, ha volt időnk felkészülni a változásra. A munka elvesztése is tárgyvesztés, önértékelési zavart, szorongást, elbizonytalanodást okozhat, ráadásul az ember családban betöltött helye is megváltozik. A társadalomban és a családban ránk osztott szerepek már nem lesznek érvényesek. Az emberek a munkanélküliség első néhány hetét szabadságként fogják fel, aztán elkezdenek intenzíven új elfoglaltságot keresni. Ha ez hosszú ideig nem sikerül, egyre nehezebb lesz a helyzetük, lelki problémáik testi tüneteket okoznak.

Gyász

A családon belüli haláleset mindig nagyon megviseli az embert. A gyász mélységét befolyásolja az elhunyt személye, kora, a halál körülménye. A "normális" gyászfolyamat szakaszai a következők:

1. Nem hisszük el, hogy meghalt, sokkhatás alatt vagyunk, mégis teljesen jól "funkcionálunk" - elintézzük a temetéssel kapcsolatos dolgokat. Szakemberek azt ajánlják, hogy nézzük meg az elhunytat, hogy minél gyorsabban kikerüljünk ebből az állapotból.

2. Felfogjuk a történteket, nagy érzelmi gödörbe kerülünk, depresszióba esünk, bűntudatot érzünk. A bűntudat fokozottabb, ha nem volt olyan szoros a kapcsolat az elhunyttal. Ilyenkor nagy segítség a gyászolónak, ha a környezetéből valaki meglátogatja, foglalkozik, beszélget vele.

3. Melankolikusak vagyunk, ritkán keressük a kapcsolatot a külvilággal, elszigetelődünk. Ebben a szakaszban sem szabad egyedül hagyni a gyászolót!

4. Lassan kezdünk nyitni kifelé, kialakítjuk az új identitásunkat, az új életünket.

A gyász azonban nem mindig folyik a normális mederben, lehet olyan trauma, amely során a gyászoló megragad valamelyik szakasznál. Az idős embereknél halmozódnak a problémák: megöregedtek, kirepültek a gyerekek, a párjuk is meghalt. Fokozottabban érzékenyek, lelkileg gyengék, testileg is legyengülnek, nem sokkal a párjuk után ők is meghalnak. Ennek az az oka, hogy amikor a pszichés immunrendszer károsodik, rendszerint testi betegségek is kialakulnak.

Forrás:Megjelent:
50plusz.hu2013. július 3.


Egészség témájú olvasnivalók a weben

Cikkajánló

Témakör: Táplálkozás

Az alma jótékony hatásai

Egyik legismertebb gyümölcsünk, szerte a világon termesztik, fogyasztják a több ezer fajta valamelyikét. Az alma becsét, jó hírét, a gyógyító erejébe vetett ősi hitet jelzi az is, hogy több nép mitológiájában is szerepel.

tovább

Praktikák:

Mozgássorok

Mozgássorok
tovább

Tesztajánló

Asztma-kontroll teszt

Ön asztmás, és szeretné tudni, milyen mértékben van kézben tartva a betegsége? Tesztünk segítségével ezt könnyen megtudhatja!

Kapcsolódó cikkeink

Szponzorált hirdetések