A bélflóra életkori változása

Az élet folyamán a mikrokörnyezet összetétele szinte teljesen kicserélődik. Születéskor a gyomor-bélrendszer steril, a baktériumok bélbe költözése csak a születés után, az első táplálékfelvételt követően indul meg. A vastagbélben először főként az Escherichia coli és a streptococcusok telepednek meg, amelyek rögtön bekebelezik az összes oxigént. Ezáltal a bélcsatorna anaerob állapotúvá (oxigénmentessé) válik. A kizárólag anyatejjel táplált csecsemő pocakjában leginkább bifidobaktériumok terjednek el, a tápszeres csecsemők bélrendszere sokkal összetettebb, clostridiumok, bacteriodesek, streptococcusok, bifidobaktériumok egyaránt képviseltetik magukat. Az életkor előre haladásával számos változáson megy keresztül a belek mikrokörnyezete. Egyes baktériumok teljesen eltűnnek, mások felszaporodnak. A születés után elsőként letelepedett bifidobaktériumok szinte teljesen kihalnak, míg az enterococcusok, enterobaktériumok, clostridiumok, lactobacillusok felszaporodnak. A megnövekedett számú korokozók mérgező anyagok felszaporodásához jelentenek kedvező feltételeket, melynek talaján számos betegség, például rákos sejtburjánzás is kialakulhat.

Fertőzésekkel szembeni védelem idős korban

A főleg télen, hideg időben kialakuló felső légúti hurutos megbetegedések kialakulásában jelentős szerepet kap a szervezet ellenállóm képességének átmeneti vagy tartós gyengülése. Az életkor előre haladásával az immunrendszer aktivitása, a jótékony védősejtek száma fokozatosan csökken. Ennek köszönhetően az idősebb korban jelentkező fertőzések jobban megviselik az egyént, a gyógyulás lassabban következik be.
Egy olasz tudományos vizsgálatban 363 hatvan évnél idősebb személy vett részt, akiket három csoportra osztottak. Az egyik csoport résztvevői három héten át naponta két alkalommal joghurtitalt fogyasztottak, a másik csoport tagjai lactobacillus casei-vel és joghurt kultúrával dúsított tejet kaptak, a harmadik kontrollként szerepelt, tehát nem kapott semmilyen probiotikus "finomságot". Minden csoportot további alcsoportra osztottak, így hosszabb időszakon át tudták figyelni az immunrendszer változásait. A nyomonkövetésre akkor került sor, amikor az adott földrajzi területen magas előfordulást mutatott az influenzás megbetegedések gyakorisága. A vizsgálat alatt minden héten ellenőrizték az egyének fizikális státuszát. Az eredmények szerint nem volt számottevő eltérés a megbetegedések számát illetően a három vizsgált csoport között, jóllehet a kialakult influenzás tünetek fennállása jóval tovább tartott abban a csoportban, amely nem részesült probiotikum kúrában.

Túladagolhatók a probiotikumok?

Mint ahogyan létezik egyéni érzékenység a zöldségek, gyümölcsök, húsfélék és egyéb ételek fogyasztását illetően, így a probiotikus élelmiszerek esetén is tapasztalhatók olyan eltérések, amelyek semmi mással, csak az egyéni alkati, genetikai különbségekkel magyarázhatók.
A hatvan év felettiek vizsgálatában a férfiak harmincegy százaléka, míg a nők huszonkét százaléka tapasztalt hasi diszkomfort érzést, azaz hányingert, puffadást, gázképződést. Éppen ezért a probiotikus joghurt adagját napi két pohárról egyre csökkentették. A redukált adag bevitele mellett mindössze két személynél maradtak meg a kellemetlen hasi panaszok, így náluk a joghurt, illetve tej fogyasztását teljesen meg kellett szakítani.

Mi a teendő a téli, influenzajárványos időszakokban?

Érdemes már tavasszal készülni a zord, téli, járványos napokra. Hogy miképpen? A szervezet természetes védekező rendszerének erősítésével, melynek többféle módszere ismeretes. Talán egyik leghatékonyabb mind közül a rendszeres testmozgás, amelybe a gyaloglás is belefoglaltatik. Emellett a megfelelő, kiegyensúlyozott táplálkozás természetesen szintén nagyon fontos szerepet tölt be. Gondoljunk arra, hogy az egyoldalú táplálkozás, a túlzott cukor, só, olajban sütött ételek bevitele milyen károkat tud okozni a különböző szervek működésében. Arra azonban kevesen gondolnak, hogy emellett az immunrendszert is jelentősen legyengíti. Így tehát nincs más választás, csak az, hogy tudatosan kell ügyelni a változatos étkezésre, a halak, alacsony zsírtartalmú húsfélék mértékletes fogyasztására, a növényi olajok (az olíva olaj kivételével) bevitelének korlátozására, a zöldségfélék, gyümölcsök mindennapos pótlására, az édességek minimalizálására és természetesen a probiotikus élelmiszer rendszeres bevitelére. Emellett a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztásra is természetesen, annál is inkább, mivel idősebb korban a szomjúságérzet kevésbé tud kínozni, így sokszor elfelejtünk inni. Egy dologról nem esett még szó, az érzelmi egyensúlyról, amely nélkülözhetetlen a betegségek megelőzésében.
Felső légúti betegség fennállása esetén érdemes a kalóriabevitelt kis mértékben csökkenteni és a táplálkozást probiotikumokkal kiegészíteni.