Ötven felett a futópadon

2. / 2 oldal


Szerző: Huták Judit
2011. január 3. | Forrás:  HáziPatika.com

A rendszeres mozgás pozitív hatásairól mindenki sokat tud, ám mégis vannak, akik félelemből, az egészségi állapotuk vagy az életkoruk miatt nem kezdenek el sportolni. Pedig az óvatos, fokozatos és körültekintő mozgás az időseknek is jót tesz!

Sportolni szívroham után

Természetes, hogy egy komoly betegség után az ember szeretne minél jobban vigyázni magára, óvni nehezen visszanyert egészségét, ám az, ha passzivitásba süllyedünk, nem segít. Sőt emiatt később akár újabb problémákat, egy új szívrohamot is kockáztathatunk.
Néhány évtizeddel ezelőtt még az volt az elfogadott eljárás, hogy szívroham után a beteget minél jobban kímélni kell, így a mozgástól is eltiltották. Szerencsére ma már máshogyan gondolkodnak a szakemberek. Infarktus, szívroham után a legtöbb ember néhány hét, hónap múlva visszatérhet a korábbi életéhez. Ám egy ilyen "figyelmeztetés" nagyszerű ürügy lehet arra, hogy a korábbi rossz szokásainkon változtassunk.

Az új étrendhez, a stressz-szegény élethez, a dohányzás elhagyásához vagy a kevesebb alkoholhoz nehéz ugyanis igazodni - különösen, ha korábban inkább a hedonista életvitel volt ránk a jellemző -, a legnehezebb talán mégis a rendszeres mozgást beiktatni a hétköznapokba. Ezt nehéz megszokni, időt is kell rá szánni, egyedül unalmas, az edzőteremből kinéznek - a kifogásokat hosszú órákig lehetne sorolni. Kutatások azonban kimutatták, hogy jobb a túlélési arányuk azoknak a szívrohamon átesetteknek, akik rendszeresen mozogni kezdenek, mint akik visszatérnek korábbi, inaktív életmódjukhoz.

Klári néni három tanácsa
1. Az a mozgás is mozgás, amit nem tekintünk sportnak! A kertészkedés, táncolás, a kutyasétáltatás is alaposan átmozgat, így ezeket a tevékenységeket se hanyagoljuk el!
2. Még idősebb korban sem kellemetlen lemenni egy edzőterembe a sok fiatal közé! A tapasztalat azt mutatja, hogy a "gyerekek" örömmel és tisztelettel fogadják azt, aki velük együtt szeretne sportolni járni, sőt segítenek is nekik!
3. Vezessünk naplót a mozgásról, a teljesítményünkről, a kedvenc gyakorlatainkról. Figyeljük a pulzusunkat is, és ezt is írjük be a füzetünkbe. Ez később felbecsülhetetlenül értékes információkat jelenthet, akár saját magunk, akár az orvosunk számára.

A rendszeres mozgás nemcsak a szívet segít megerősíteni, hanem az egész testnek jót tesz. Sőt a lelki hatásokról sem szabad elfeledkezni: a sportolás javítja a hangulatunkat, segít a depresszió elleni küzdelemben, a segítségével helyreállhat az önbizalmunk és az önbecsülésünk - ezek pedig a gyógyulás szempontjából igencsak fontos dolgok!

Csak óvatosan!

Előfordulhat, hogy valaki olyan erővel veti bele magát a sportolásba, hogy túl hamar kifullad, netán nem megfelelő gyakorlatokat választ, emiatt pedig fájdalmai lesznek - sőt akár az életét is veszélyeztetheti, ha nem fokozatosan kezdi a mozgást.

Ha szívroham (vagy bármely más betegség) után kezdünk mozogni, az első és legfontosabb legyen az óvatosság. Ne akarjunk másokat lekörözni, nem kell semmit bizonyítanunk, és meg se próbáljuk a korábban esetleg elvesztegetett éveket, hónapokat egyetlen hét (vagy egy edzés) alatt behozni! A betegségek után természetes, hogy fáradékonyabbak, gyengébbek vagyunk, azonban már öt-tíz perc (fokozatosan emelve) is jó hatással lehet a szervezetünkre.

Médiatár főoldal
videó

Érettebbeknek is jót tesz a hastánc!

Érettebbeknek is jót tesz a hastánc!
Mindenképpen forduljunk szakemberhez, ha betegség után kezdünk el mozogni! A háziorvosunk vagy a szakorvos jó tanácsokkal láthat el minket, és természetesen a rendszeres kontrollvizsgálatok jelentőségét sem szabad lebecsülni. Költséges, de hosszú távon megtérülő befektetés, ha néhány alkalomra személyi edzőt fogadunk. Ő (az orvos előírásait is figyelembe véve) segít összeállítani a megfelelő edzéstervet, megmutatja az edzőterem gépeit, ötleteket ad a minél hatékonyabb sportoláshoz, és nem utolsósorban motivál!

A mozgás során ne feledkezzünk el a bemelegítésről, illetve az edzés végi nyújtásról, levezetésről sem. Ezekkel a kulcsfontosságú lépésekkel megelőzhetjük a sérüléseket.

Rögtön hagyjuk abba a gyakorlatokat, ha fájdalmat érzünk, ha "nem esik jól" az adott mozdulat. Azonnal hívjunk mentőt, ha az alábbi tüneteket észleljük magunkon: légzési nehézségek; mellkasi fájdalmak vagy fájdalmak a nyakban, karban, hastájékon; szédülés; sápadtság; hányinger vagy hányás; hideg veríték; gyengeség, ájulás; nagyon szapora, vagy érezhetően szabálytalan szívverés.

1. oldal 2. oldal

következő oldal


teljes cikk megjelenítése

Szerző:Forrás:Megjelent:
Huták JuditHáziPatika.com2011. január 3.


Egészség témájú olvasnivalók a weben

Cikkajánló

Témakör: Táplálkozás

Ételek, italok hatása a daganatos betegségek kialakulására és megelőzésére

A rákos betegségek ismerete az ókorba nyúlik vissza. Már az ógörög gyógyító, Hippocrates is említést tett a daganatos betegségek és a táplálkozás összefüggéseiről. Kiemelte például a mandula rendszeres fogyasztásának jótékony szerepét.

tovább

Tesztajánló

Asztma-kontroll teszt

Ön asztmás, és szeretné tudni, milyen mértékben van kézben tartva a betegsége? Tesztünk segítségével ezt könnyen megtudhatja!

Tippek:

A piaci és főként haza zöldségek frissebbek, ezért nagyobb vitamintartalmuk. Ha nyugdíjas, kihasználhatja a délelőtött, a piac általában szerdán délelőtt a legolcsóbb.

Kapcsolódó cikkeink

Szponzorált hirdetések