Ötven felett a futópadon

A rendszeres mozgás pozitív hatásairól mindenki sokat tud, ám mégis vannak, akik félelemből, az egészségi állapotuk vagy az életkoruk miatt nem kezdenek el sportolni. Pedig az óvatos, fokozatos és körültekintő mozgás az időseknek is jót tesz!

A mozgás előnyeiről, pozitív hatásairól rengeteget olvashattunk, hallhattunk. Ám sokszor úgy tűnik, ezek a tanácsok csak a fiatal, egyébként is jó kondícióval rendelkezőknek szólnak, akiknek idejük, kedvük, energiájuk (és persze pénzük) is van arra, hogy lemenjenek egy divatos edzőterembe, kipróbálják a legújabb sportágakat, vagy éppen megvegyék maguknak a legújabb és leghatékonyabb sporteszközöket.

Azonban a mozgás öröme nemcsak a fiataloknak jár. Egyáltalán nem lehetetlen idősebben, akár nyugdíjasként elkezdeni sportolni. Igaz, hogy ilyen esetekben más típusú gyakorlatokat kell előnyben részesíteni, és nem árt a valamivel nagyobb óvatosság sem, de az ötvenen, hatvanon felülieknek is érdemes belevágni. Náluk ráadásul az egészségügyi hatások sokkal látványosabbak lehetnek, mint a fiataloknál! Minél idősebb valaki, annál jobban ki van téve a leggyakoribb, anyagcserével összefüggő betegségeknek, ezek megjelenését vagy súlyosabbá válását pedig lassítani lehet a rendszeres sportolással - sőt bizonyos problémákat akár teljesen vissza is lehet fordítani!

SzívinfarktusA szív- és érrendszeri betegségek esetében az egyik legfontosabb rizikófaktornak a mozgásszegény életmód tekinthető. Minél kevesebbet mozog valaki, annál valószínűbb, hogy kialakul nála a népbetegségnek számító magasvérnyomás-betegség, a hiperkoleszterinémia, a diabétesz - az ízületi problémákról vagy a csökkent állóképességről nem is beszélve.

Ha azonban valaki rendszeresen sportol, akkor nő a szív teljesítménye (azaz több oxigéndús vér áramlik az izmokba és a szervekbe), csökken az egyes tevékenységek energiaigénye (azaz, jobb lesz az állóképességünk és nem fulladunk ki olyan hamar).

A mozgás 12 pozitív hatása

- segít kordában tartani a testsúlyt;

- megerősíti az izmokat;

- segít fenntartani az ízületek mozgékonyságát;

- hozzájárul a csontdenzitás megőrzéséhez;

- csökkenti a vér stresszhormon-szintjét;

- erősíti az érfalakat;

- csökkenti a vérnyomást;

- segít kontrollálni a vércukorszintet és a vér koleszterinszintjét;

- megszépíti a bőrt;

- csökkenti a depressziós tüneteket;

- hozzásegít a jobb, pihentetőbb alváshoz;

- javítja a mozgáskoordinációt és az egyensúlyérzéket.

Senior torna, kocogás, súlyzózás - melyiket válasszuk?

Egyénenként változó, hogy ki milyen környezetben élvezi jobban a sportolást. Van, aki számára erőteljes motivációt jelent, ha a társaival együtt végzi a gyakorlatokat, mások viszont szeretnek egyedül lenni, elmélyülni. Biztonsági okokból azonban, különösen, ha betegség, szívroham után kezdünk újra mozogni, akkor jobb, ha van mellettünk valaki. A választott mozgásforma legyen élvezetes, és lehetőleg mozgassa át az egész testet (emellett természetesen legyen biztonságos) - ezek a legfontosabb szempontok, melyeket figyelembe kell vennünk, mielőtt bármilyen sportba fognánk. A szakemberek szerint négy mozgástípus van, melyeket érdemes kombinálni; ezekkel a lehető legtöbb előnyre tehetünk szert. Az erőt igénylő gyakorlatok, például a súlyzózás, segítenek az izmok építésében és gyorsítják az anyagcserét. Az egyensúlyt fejlesztő gyakorlatok javítják a mozgáskoordinációt, így segíthetnek megelőzni az eséseket. A nyújtó, illetve a hajlékonyságot fokozó gyakorlatok ruganyosabbá teszik a testet, és hozzájárulnak ahhoz, hogy minél könnyedebben sportolhassunk. Végül az állóképességet fokozó mozgások javítják a szív és a tüdő teljesítményét.

A leghatékonyabb mozgásformák az idősebbek számára a séta, a biciklizés, az úszás, a kocogás, a jóga vagy tai chi, illetve a speciális senior tornák, melynél az erősítő, nyújtó és egyensúlyt fejlesztő gyakorlatokat ötvöznek egymással. A legjobb eredményt akkor érhetjük el, ha több sportot kombinálunk!

Sportolni szívroham után

Természetes, hogy egy komoly betegség után az ember szeretne minél jobban vigyázni magára, óvni nehezen visszanyert egészségét, ám az, ha passzivitásba süllyedünk, nem segít. Sőt emiatt később akár újabb problémákat, egy új szívrohamot is kockáztathatunk.

Néhány évtizeddel ezelőtt még az volt az elfogadott eljárás, hogy szívroham után a beteget minél jobban kímélni kell, így a mozgástól is eltiltották. Szerencsére ma már máshogyan gondolkodnak a szakemberek. Infarktus, szívroham után a legtöbb ember néhány hét, hónap múlva visszatérhet a korábbi életéhez. Ám egy ilyen "figyelmeztetés" nagyszerű ürügy lehet arra, hogy a korábbi rossz szokásainkon változtassunk.

Az új étrendhez, a stressz-szegény élethez, a dohányzás elhagyásához vagy a kevesebb alkoholhoz nehéz ugyanis igazodni - különösen, ha korábban inkább a hedonista életvitel volt ránk a jellemző -, a legnehezebb talán mégis a rendszeres mozgást beiktatni a hétköznapokba. Ezt nehéz megszokni, időt is kell rá szánni, egyedül unalmas, az edzőteremből kinéznek - a kifogásokat hosszú órákig lehetne sorolni. Kutatások azonban kimutatták, hogy jobb a túlélési arányuk azoknak a szívrohamon átesetteknek, akik rendszeresen mozogni kezdenek, mint akik visszatérnek korábbi, inaktív életmódjukhoz.

Klári néni három tanácsa
1. Az a mozgás is mozgás, amit nem tekintünk sportnak! A kertészkedés, táncolás, a kutyasétáltatás is alaposan átmozgat, így ezeket a tevékenységeket se hanyagoljuk el!
2. Még idősebb korban sem kellemetlen lemenni egy edzőterembe a sok fiatal közé! A tapasztalat azt mutatja, hogy a "gyerekek" örömmel és tisztelettel fogadják azt, aki velük együtt szeretne sportolni járni, sőt segítenek is nekik!
3. Vezessünk naplót a mozgásról, a teljesítményünkről, a kedvenc gyakorlatainkról. Figyeljük a pulzusunkat is, és ezt is írjük be a füzetünkbe. Ez később felbecsülhetetlenül értékes információkat jelenthet, akár saját magunk, akár az orvosunk számára.
A rendszeres mozgás nemcsak a szívet segít megerősíteni, hanem az egész testnek jót tesz. Sőt a lelki hatásokról sem szabad elfeledkezni: a sportolás javítja a hangulatunkat, segít a depresszió elleni küzdelemben, a segítségével helyreállhat az önbizalmunk és az önbecsülésünk - ezek pedig a gyógyulás szempontjából igencsak fontos dolgok!

Csak óvatosan!

Előfordulhat, hogy valaki olyan erővel veti bele magát a sportolásba, hogy túl hamar kifullad, netán nem megfelelő gyakorlatokat választ, emiatt pedig fájdalmai lesznek - sőt akár az életét is veszélyeztetheti, ha nem fokozatosan kezdi a mozgást.

Ha szívroham (vagy bármely más betegség) után kezdünk mozogni, az első és legfontosabb legyen az óvatosság. Ne akarjunk másokat lekörözni, nem kell semmit bizonyítanunk, és meg se próbáljuk a korábban esetleg elvesztegetett éveket, hónapokat egyetlen hét (vagy egy edzés) alatt behozni! A betegségek után természetes, hogy fáradékonyabbak, gyengébbek vagyunk, azonban már öt-tíz perc (fokozatosan emelve) is jó hatással lehet a szervezetünkre.

Érettebbeknek is jót tesz a hastánc!Mindenképpen forduljunk szakemberhez, ha betegség után kezdünk el mozogni! A háziorvosunk vagy a szakorvos jó tanácsokkal láthat el minket, és természetesen a rendszeres kontrollvizsgálatok jelentőségét sem szabad lebecsülni. Költséges, de hosszú távon megtérülő befektetés, ha néhány alkalomra személyi edzőt fogadunk. Ő (az orvos előírásait is figyelembe véve) segít összeállítani a megfelelő edzéstervet, megmutatja az edzőterem gépeit, ötleteket ad a minél hatékonyabb sportoláshoz, és nem utolsósorban motivál!

A mozgás során ne feledkezzünk el a bemelegítésről, illetve az edzés végi nyújtásról, levezetésről sem. Ezekkel a kulcsfontosságú lépésekkel megelőzhetjük a sérüléseket.

Rögtön hagyjuk abba a gyakorlatokat, ha fájdalmat érzünk, ha "nem esik jól" az adott mozdulat. Azonnal hívjunk mentőt, ha az alábbi tüneteket észleljük magunkon: légzési nehézségek; mellkasi fájdalmak vagy fájdalmak a nyakban, karban, hastájékon; szédülés; sápadtság; hányinger vagy hányás; hideg veríték; gyengeség, ájulás; nagyon szapora, vagy érezhetően szabálytalan szívverés.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +18 °C
Minimum: +9 °C

Nagyrészt erősen felhős időre számíthatunk több helyen - nagyobb eséllyel az ország északi felén - esővel, záporesővel, elvétve zivatar is kialakulhat. Az éjszaka második felében megszűnik a csapadéktevékenység, ezzel együtt a felhőzet is felszakad, és hajnalra kiderül az ég. A nyugati, délnyugati szelet erős, főként a front mentén az átmenetileg északnyugatira forduló szelet viharos lökések kísérhetik, majd hajnaltájt veszít erejéből a légmozgás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet többnyire 4 és 9 fok között alakul, de a tartósabban derült és szélcsendes hidegre hajlamos helyeken ennél alacsonyabb értéket is mérhetünk. Az időjárás most a hidegfrontra érzékenyeket érinti különösképpen rosszul.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra