Nem az a lényeg, hogy milyen hosszú lesz életünk, hanem, hogy milyen lesz hosszú életünk - írja Professzor M. Klentze. Vagyis nem a naptári évektől függ fiatalságunk, hanem testi, lelki, szellemi frissességünktől. Nem biztos ugyanis, hogy szerveink mindegyike abban az életkorban tart, amely a naptári évek szerint átlagosan jellemző. Gondoljunk például a maratoni futókra, akiknek szív-érrendszere biztosan nagyon fiatal, viszont a bőre hamarabb öregszik, mint a hasonló korban lévő, nem sportolóké. Vagy gondoljunk azokra, akik valamilyen krónikus betegségben (például aszthmában) szenvednek, amelynek hatására életfunkcióik gyorsabban kezdenek hanyatlani, mint társaiké.

Reakcióidő

A reakcióidő azt mutatja meg, hogy az idegrendszer milyen gyorsan reagál és válaszol a fel­fogott érzetekre. Például a fény felvillanását milyen gyorsan tudjuk egy kapcsoló azonnali lenyomásával jelezni. Nyugalomban az átlagos reakcióidő 250-270 ms, de fizikai terhelés alatt a reakcióidő nő. A nyugalmi reakcióidő genetikai tényezők függvénye, ebből következik, hogy nem lehet nagymértékben fejleszteni. Viszont minél edzettebbek vagyunk, annál közelebb van egymáshoz a nyugalmi és a terhelés alatti reakcióidő.

Legmagasabb hallható hang

A romló hallás a 65 éven felüli lakosság 30-50 százalékát érinti. A veszélyeztetettek kiszűrhetők, mert a korral járó halláscsökkenés a magas hangok tartományában kezdődik. Mérése a számítógép által generált hangokkal történik. Ha a legmagasabb hallható hang ismételt vizsgálatnál is jelentősen eltér a korátlagtól, akkor további fül-orr-gégészeti vizsgálatra van szükség.

Rövid távú memória

Az emlékezet lényegében három fázisból áll: a beérkező információk kódolásából, az így nyert, ún. emléknyomok tárolásából, és ezek előhívásából. A rövid távú emlékezet működésének előfeltétele a kódolás, melynek során a beérkező ingereket az agy raktározhatóvá alakítja. Ehhez elengedhetetlen a figyelem (koncentráló képesség) és az érzékszervek megfelelő működése. A hosszú távú emlékezet kapacitása gyakorlatilag korlátlan, a rövid távú emlékezeté azonban nagyon is korlátozott. Hallás után a legtöbb ember 5-9 tagú számsort tud csak azonnal visszamondani. A képeket néhány másodpercre tudjuk fényképszerűen rögzíteni. A rövid távú memória a hosszú távú előszobája, az emlékezet szűk keresztmetszete. A korátlagnál jelentősen gyengébb teljesítmény esetén itt is időben felmerülhet a további szakorvosi kivizsgálás szükségessége, a kisebb eltérések viszont célzott gyakorlatokkal jól fejleszthetők.

A figyelem vizsgálata

Ez a teszt a dinamikus látás, és a vizuális figyelem pontosságát vizsgálja, mindkettő változik a korral, és mindkettőnek szerepe van - egyebek között - a biztonságos gépkocsivezetésben. Mérése az ún. Landolt-teszt segítségével valósítható meg. A Landolt-teszt során, egyik oldalukon nyitott gyűrűket (ezek az úgynevezett Landolt-gyűrűk, innen származik a teszt neve) kell megjelölni minél gyorsabban és pontosabban. A Landolt-próbában nyújtott gyengébb teljesítménynek sokféle oka lehet, például a látás zavara, a koncentráció, a figyelem nehezítettsége általános lassulás miatt. Az okok tisztázása után a figyelem pontossága fejleszthető.

Izomerő

Az egészség fenntartásának egyik legfontosabb feltétele a jó fizikai állapot, az edzettség. Az izomrostok száma és tömege - és ezzel az izomerő - a korral csökken. Elsősorban a gyors összehúzódást végző izomrostok fogynak, ötvenéves kor után évtizedenként kb. 10 százalékuk vész el. Hatvan év felett ez a folyamat felgyorsul. A csökkenés az edzett emberekben azonban lassabban és kisebb mértékben következik be. Az izomtömeg nagyságának nemcsak a fizikai mozgásképesség és a szellemi teljesítőképesség megőrzésében, hanem az elhízás elleni védelemben is óriási szerepe van. Az izomrostok ugyanis - szemben a zsírszövettel - nyugalmi állapotukban is energiát használnak fel, ezért minél nagyobb a tömegük, annál több kalóriát fogyaszthatunk a hízás veszélye nélkül. Rendszeres, testre szabott gyakorlatokkal az izomerő idősebb korban is jól fejleszthető.