Nagyszülők harca

Melegedő - V. Kulcsár Ildikó rovata


Szerző: V. Kulcsár Ildikó
2012. szeptember 24. | Forrás:  50plusz.hu

A hatéves Bálint őrült sebességgel igyekezett fölfelé a városligeti játszótér csúszdájára, mert meg akarta előzni a háta mögött nyomuló-vihogó lánycsapatot.

Ügyes volt és gyors, és amikor épp behelyezkedett, hogy csússzon, egy szöszke kislány határozott mozdulattal félrelökte. Gyorsan beült helyére - ha Bálint nem kapaszkodott volna erősen, bizony lepottyan a magasból -, és hangosan kacagva, diadallal csúszott le, megelőzve a fiút.

- Hé, kisasszony, mit képzelsz? - háborodott fel Bálint nagymamája, aki eddig békésen üldögélt egy közeli padon, de látva, hogy az unokája majdnem lezuhan a csúszdáról, méregbe gurult. - Micsoda dolog ez? Miért nem várod ki a sorodat? Majdnem lelökted az unokámat! Hogy viselkedhet így egy kislány? - kiabálta a nagymama, mire a szöszke lány, behúzta a nyakát, és egy másik padhoz somfordált, ahol a nagyapja üldögélt. Persze a nagypapa semmit sem vett észre a konfliktusból, mert belemélyedt az újságjába.

- Papa az a néni nagyon megszidott - mutatott a szomszédos padra a kislány, és a következő percben - ahogy egy szöszkéhez illik - sírva is fakadt. Több se kellett a nagypapának! Sír az ő bájos-kedves, gyönyörű unokája!? Gyorsan a másik padhoz sietett, ahol a nagymama simogatta, vigasztalgatta az ijedt Bálintot, és udvariasan, ám roppantul határozottan fordult hozzá.
- Jó napot kívánok, asszonyom! Mondja, miért bántja, miért szidja az én unokámat?

- Miééért? - gurult méregbe a nagymama. - Kérdezze csak meg a kislányt, hogy mit csinált a mászóka tetején! Majdnem lelökte az én Bálintomat! Ha az unokám nem kapaszkodott volna ügyesen és erősen, hívhatnánk a mentőket, mert biztosan kitört volna a lába. És most kísérhetnénk szegénykét a kórházba...

- Megfordult a világ - dörmögte a nagypapa -, manapság a lányok erősek és harciasak, a fiúk gyengék és határozatlanok. A mi generációnkban volt utoljára egészséges a fiú-lány szerep. Mi még udvaroltunk a magácska korosztályának, meg is védtük a lányokat, ha kellett, és önök nőiesek voltak meg kedvesek.

- Milyen igaza van! - nézett rá csodálkozva a nagymama. - A harminchat éves lányom férjhez ment, megszülte ezt a jólelkű, kedves Bálintot, közben vezető beosztásban dolgozik, a nála egy évvel fiatalabb öccse pedig állandóan tépelődik... Most egy nagyon helyes lány udvarol neki már két éve, de az én fiacskám nem akar elköteleződni...

- Jól mondja - kuncogott a nagypapa -, az én kisebb fiamnak is udvarol egy lány, de ő sem tudja eldönteni, mit akar. Kedves asszonyom, engedje meg, hogy bemutatkozzam...!
A két gyerek eleinte kíváncsian figyelte a nagyszülők harcát, de látva, hogy a nagypapa és a nagymama békésen beszélget, unatkozni kezdtek. - Van nálam labda - súgta Bálint a lánynak, aki boldogan felkiáltott: - Ott a kosárpálya, fussunk!

- Hová mentek, gyerekek? - kiáltott utánuk a nagymama kedvesen.

- Kosarazunk! - kurjantott vissza Bálint és a kislány. A gyerekek játszottak, néha összevesztek, majd gyorsan kibékültek, béke és nyugalom lengte be a játszóteret. Már sötétedett, amikor a nagymama ijedten pillantott az órájára, és megszakította a kellemes, múltidéző beszélgetést. - Jaj, mennünk kell, mert a lányom aggódni fog Bálintért! Bár nekem nem kell sietni, mert amióta szegény férjem elment, nem vár otthon senki.
- Én már tíz éve élek egyedül - mondta a nagypapa csöndesen.

Mint régi ismerősök baktattak négyen a hetvennégyes troli megállója felé, amikor kislány váratlanul Bálintra kiáltott. - Fussunk előre, mert mondani akarok valamit!

- A te nagymamád és az én nagypapám szerelmesek - súgta vihogva Bálint fülébe, aki megbotránkozva nézett rá. - Ők már öregek, nem csinálnak ilyet!

Eljött a búcsú perce. - Mit szólnátok gyerekek, ha két nap múlva megint találkoznánk itt, négyesben? - nézett rájuk a nagypapa jókedvűn. - Én benne vagyok - vágta rá gyorsan a nagymama kedvesen. - Ugye, te is, Bálintkám?

Aztán mindketten ámulva néztek az eddig jól nevelten álldogáló unokáikra, akik parttalan, abbahagyhatatlan vihogásba törtek ki. - Jaj, de kajlák, édes istenem! - sóhajtotta a nagypapa.

Szerző:Forrás:Megjelent:
V. Kulcsár Ildikó50plusz.hu2012. szeptember 24.


Egészség témájú olvasnivalók a weben

Cikkajánló

Témakör: Táplálkozás

Ételek, italok hatása a daganatos betegségek kialakulására és megelőzésére

A rákos betegségek ismerete az ókorba nyúlik vissza. Már az ógörög gyógyító, Hippocrates is említést tett a daganatos betegségek és a táplálkozás összefüggéseiről. Kiemelte például a mandula rendszeres fogyasztásának jótékony szerepét.

tovább

Tesztajánló

Asztma-kontroll teszt

Ön asztmás, és szeretné tudni, milyen mértékben van kézben tartva a betegsége? Tesztünk segítségével ezt könnyen megtudhatja!

Kapcsolódó cikkeink

Szponzorált hirdetések