Vannak ezek a leginkább alkalmi, mitikussá vált ételek, amilyen a farsangi fánk is, amelyeknek ahány a készítőjük, annyiféle a receptjük is. És persze mindenki a magáéra esküszik, szembemegy a fúziós konyha világdivatjával, nem az összeötvözhetőt, hanem a megkülönböztető jegyeket keresi, hangsúlyozza. Ha úgy nézem, nincs igazuk, mert mindegyik farsangi fánkot süt, a vak is látja azonnal. De ha úgy nézem, mégis igazuk van, mert nincs két egyforma farsangi fánk, de mégis mindegyik mennyei, ha jól sikerül. Na, ezt elérni viszont nem könnyű.

Farsangi fánk
legyen könnyű, miként a hab, és omlós, hogy szinte elolvadjon az ember szájában. A színe pedig legyen aranysárga. Ennyiben foglalja össze az Ínyesmester a minimumkövetelményeket, melyeknek egy becsületes farsangi fánk megfelel. Lássuk hát a mi receptünket!

Hozzávalók:
fél kiló liszt, 3 tojássárgája, 3 deka élesztő, 6 deka cukor, 7 deka vaj, 4 deci tej, kevés rum vagy rumaroma, csipetnyi só. A sütéshez olaj, bőségesen.

Előkészítése:
Az élesztőt kevés cukros, langyos tejben felfuttatjuk, a lisztet tálba öntjük.

Elkészítése:
belekeverjük a lisztbe az élesztőt, a tojássárgáját, a cukrot, a vajat, a rumot, a sót, összedolgozzuk annyi langyos tejjel, hogy a nokedlihez szükségesnél kicsit keményebb legyen a fakanállal hólyagosra összedolgozott tészta. Konyharuhával letakarjuk a tálat, és meleg helyre tesszük, amíg a tészta duplájára nem dagad. Ez lehet akár másfél óra is. Nagyon belisztezett gyúródeszkán, a tetejét is liszttel megszórva ujjnyi vastagságúra nyújtjuk, kiszaggatjuk, takaró alatt újra kelni hagyjuk, míg nagyjából kétszer olyan vastagra dagad. Nagyon bő, nagyon forró (de nem füstölgő!) olajba annyi fánkot teszünk, amennyi még szabadon úszik. Előbb lefedve sütjük őket, aztán megfordítjuk, és már fedő nélkül sütjük tovább, mielőtt lyukas kanállal tálba szednénk. Megszórjuk porcukorral, és az asztalra adjuk, barack-, málna-, ribizli-, csipkelekvár való hozzá, kinek melyikkel ízlik leginkább.