Méltósággal elmenni

Búcsú a haldoklóktól

1. / 2 oldal


Szerző: Kéky Kira
2007. október 11. | Forrás:  HáziPatika.com

Aki még nem élte át, nem is sejti, milyen az: elbúcsúzni, végleg, megváltoztathatatlanul. Aki átélte, az tudja, hogy rettenetesen nehéz annak, aki itt marad. De annak is nehéz, aki elmegy.

Kórházban vagy otthon meghalni

A középkorig nyúlnak vissza a hospice ellátás gyökerei. A szó jelentése: menedék. A hospitiumok, kicsi kórházak a keresztes lovagok útvonalán található vendégházak voltak, itt "kísérték el" a haldoklókat a mennyországba.

A 20. század közepe tájékán merült fel annak az igénye, hogy ne csak az otthonukban ápoltak, hanem a kórházban haldoklók is méltósággal halhassanak meg, ne rideg, személytelen körülmények között. A tanatológia, a halál tudománya olyan tabukérdésekkel foglalkozik, mint a haldoklás, a fájdalom és a gyász.
A modern kori hospice az 1970-es évekre vált mozgalommá. A halál tudománya három híres asszonyt tekint szellemi megalapítójának: Kübler-Rosst, aki az Amerikai Egyesült Államokban segített a haldoklókon, a Nobel-békedíjas kalkuttai Teréz anyát, aki Indiában tette mindezt és Cicely Saunderst, aki Angliában nyitott elsőként házat a haldoklóknak.
Saunders - aki eredetileg ápolónő volt - kifejezetten azért szerzett orvosi diplomát, hogy megoldást találjon a haldoklók kínzó fájdalmának és a szenvedésének enyhítésére. Komplex módon állt a problémához, mert nemcsak a testi, hanem a szomatikus, pszichés, szociális, spirituális fájdalmat is enyhíteni akarta. A hospice ellátás Magyarországon mindenki számára ingyenesen vehető igénybe. A segítségnyújtás a hozzátartozókra is kiterjed, már az ápolás alatt és a gyász feldolgozása idején is.
A halál különbözőképpen, mégis egyformán megviseli a haldoklót és a hozzátartozókat, de teljesen egyéni, hogy kit hogyan - mondta dr. Hegedűs Katalin, a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület elnöke.
- Nemrég egy beteg úgy kerül be hozzánk, hogy iszonyú halálfélelemmel küszködött, a hozzátartozók azt kérték, hogy segítsünk enyhíteni ezt. Amikor a haldokló megnyugodott, elfogadta azt, ami történik vele, akkor hirtelen a hozzátartozók kezdtek kapkodni, és előjegyeztették még egy kemoterápiára, pedig tudni lehetett, hogy nem éri meg az újabb kezelés elkezdését.

Az elnökasszony szerint ha nyíltabb lenne a kommunikáció, ha egyértelmű lenne mindenki számára, hogy mi a hospice, akkor tudnák, hogy itt nem elveszik az embertől a reményt az életben maradásra, hanem segítenek neki a szenvedéseinek enyhítésében.
- Nagyon rossz a kommunikáció, ha az tudatosul az emberekben, hogy a beteget beszállítjuk ide, és itt meghal - hívta fel a figyelmet a szakember.
- Előfordul, hogy a beteg az ellátás, kezelés hatására jobban lesz és haza tud menni. Mi jóval többet tudunk tenni például az iszonyatos fájdalmak enyhítésére, mint a kórházakban.

Kezelés, terápia

A hospice nem csupán annyi, hogy valaki fogja a haldokló kezét, meghallgatja őt, hanem konkrét ápolás is történik. Abban is tud segíteni, hogy a beteg otthon kaphassa meg azokat a gyógyszereket, kezeléseket, amelyek nagy részét hagyományosan kórházi ellátásként adnak. A gyógyszerek beállítása, a katéterezés, a gyógytorna, masszírozás elvégzése, a sebek kötözése, az infúzió és fájdalomcsillapítók beadása mind otthon történhet meg.
Ezt nevezik palliatív, tehát támogató kezelésnek. Ez már nem gyógyítás, hanem a tünetek enyhítése. Magyarországon 1991 óta létezik ez az ellátási forma, körülbelül 50 hospice szervezet működik. Vannak közöttük otthoni és intézményi ápolást nyújtók is. Az ellátást az OEP is finanszírozza, de léteznek egyházi működtetésű hospice intézmények is.

A haldokló testi fájdalmainak enyhítése mellett a lélek gondozása azért fontos, mert segíti a beteget abban, hogy elfogadja az elkerülhetetlent. Így enyhülnek azok a testi és lelki panaszok, amelyek a fennálló betegség mellett tovább rontják az életminőséget. A halál közeledte nagy lelki megterhelés a beteg és a családja számára, a pszichiátriai tüneteket (mint például a szorongást, a depressziót, az alvászavart) feltétlenül kezelni kell.
A betegek ellátásában orvos, hospice nővér, fájdalomcsillapító szakorvos, pszichológus, lelkész, szociális munkás, gyógytornász, dietetikus, jogtanácsos is részt vesz attól függően, hogy a betegnek éppen mire van szüksége. Mivel alapvető cél, hogy a beteg ember élete utolsó részét lehetőleg az otthonában, de legalábbis családja körében élhesse, ezért a hospice ellátás során alapvető a családdal való szoros együttműködés, a család bevonása.

A hospice a halált az élet részének tekinti, nem támogatja a folyamat megrövidítését. A szakemberek úgy gondolják, hogy a beteghez való szeretetteljes odafordulás értelemmel és tartalommal töltheti meg ezt az életszakaszt. A hospice szolgálatot nyújtók azt vallják, hogy a haldoklót egyenrangú félként kell kezelni. Úgy vélik, hogy ismernie kell az állapotát, a tünetei okát, a kezelés menetét, várható eredményét és mellékhatásait. Fontos az őszinteség.

1. / 2 oldal

A cikk folytatódik

előző oldal

1. oldal2. oldal

teljes cikk megjelenítése

Szerző:Forrás:Megjelent:
Kéky KiraHáziPatika.com2007. október 11.


Egészség témájú olvasnivalók a weben

Cikkajánló

Témakör: Mozgás

Erzsike néni titka

Igen, a legendák köztünk élnek! Sőt, megszólaltathatók, kifaggathatók! Megtudhatjuk tőlük, mi az a plusz, mi az a hajtóerő, ami például háromszoros olimpikonná tehet egy tornászlányt, és mi a titka, hogy ma, 83 éves korában is energiát sugároz magából?

tovább

50plusz.hu Fórum

Praktikák:

Étrendminták

Étrendminták
tovább

Kapcsolódó cikkeink

Szponzorált hirdetések