Csak egy vérvizsgálat kell

Ha már évek óta nem végeztek önnél laborvizsgálatot, akkor legközelebb, ha a háziorvosánál jár, kérjen beutalót vér- és vizeletvizsgálatra. Ha családjában van már vesebeteg, akkor évente ismételtesse meg - ezt ajánlják a szakemberek, és ezt tanácsolja Szalamanov Zsuzsa, a Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért kuratóriumi elnöke is.

A vese bab alakú, páros, ökölnagyságú szerv, szerepe, hogy kiürítse a szervezetben feleslegessé vált vizet és a benne oldható anyagokat, különböző sókat és anyagcsere-termékeket.

Nagyrutin során azt ellenőrzik, hogy a vizeletben van-e albumin, illetve kreatinin. Ha van, akkor az a vese és az érrendszer megindult károsodására utal. Ha idejében kiderül a baj, akkor diétával jól karbantartható a betegség, és nem lesz szükség egyéb beavatkozásokra.
Ha azonban későn derül ki a vesekárosodás, akkor dialízisre lehet szükség. Végleges megoldást pedig csak a veseátültetés hozhat. Magyarországon körülbelül félmillió embernek van problémája a veséjével, de csak töredékük fordul időben orvoshoz.

Vesekárosodás - tünetek nélkül

A vesebetegség 10-20 év alatt alakul ki, és ezalatt semmilyen figyelmeztető jelet nem tapasztal a beteg. Amikor panaszaival orvoshoz fordul, akkor már nagyon rossz a vesék állapota - emelte ki dr. Kiss István, a nefrológia és művesekezelés országos szakfelügyelő orvosa.

Akinek régóta magas a vérnyomása vagy cukorbeteg, esetleg elhízott, illetve dohányzik, annál a vesebetegség szinte elkerülhetetlen. Minél több a rizikófaktor, annál biztosabb, hogy hamarosan károsodnak a vesék.
Veséink mindennap 200 liter vért szűrnek át és tisztítanak meg, ha tönkremennek, akkor a szervezet nem képes méregteleníteni, és a beteg meghal.
Tapasztalatok szerint a krónikus veseelégtelenségben szenvedők 90 százaléka felismeretlen marad, tehát túl későn kerül orvoshoz, esetleg más betegségek kivizsgálásakor derül fény arra, hogy a vesék gyakorlatilag a leállás határán vannak.
A veseprobléma - az úgynevezett beszűkült vesefunkció - megsokszorozza más betegségek kockázatát: több mint tízszeresére növeli az idő előtt bekövetkező szív- és érrendszeri eredetű halálozást. Ezért a legtöbb felismeretlen beteg szív- és érrendszeri betegség miatt hal meg, még mielőtt eljutna a végstádiumú veseelégtelenség állapotába. Pedig ha a veseelégtelenséget időben felfedezték volna, elkerülhető lett volna az infarktus vagy a szélütés.
Ahogy a vesebetegség súlyosbodik, úgy jelentkezik egyre több tünet: fáradtság, zavarodottság, gyengeség, légszomj és a test általános megdagadása, habzó, véres, esetleg teaszínű vagy zavaros vizelet, illetve a vizelés gyakoriságának a megváltozása. A becslések szerint 2015-re a világon 36 millió embernek lesz krónikus vesebetegsége.