Megjósolhatja-e egy gép a csonttörést?

Új irányelvek a csontritkulás megelőzésében és kezelésében

1. / 2 oldal


Szerző: Hámor Éva
2008. február 2. | Forrás:  HáziPatika.com

Új irányelveket jelentetett meg klinikusok számára az Egyesült Államok Nemzeti Osteoporosis Társasága a csontritkulással társuló csonttörési kockázat becslésére.

A megelőzési és kezelési irányelv új változatában foglaltak nagy része az Egészségügyi Világszervezet (WHO) komputerizált algoritmusából készült. Az algoritmus, a csontsűrűség (bone mineral density - BMD) és kilenc meghatározott törési rizikótényező (életkor, nem, törési anamnézis, szülőknél előforduló medencetáji törés, oralis szteroid kezelés, testtömeg index, combnyaknál mért BMD-érték, szekunder csontritkulás, dohányzási és alkoholfogyasztási szokások) meghatározásán alapul.

A betegség diagnosztikája

A csontritkulás- kiváltképpen korai stádiumában- a klasszikus orvosi diagnosztika módszereivel (anamnézis, fizikális és radiológiai vizsgálat) nem diagnosztizálható. A hagyományos radiológia módszereivel ugyanis az eredeti csonttömeg legalább 30%-os csökkenése szükséges ahhoz, hogy az ásványi csonttömeg megfogyatkozása észlelhető legyen. Előrehaladott esetben viszont, amikor a létrejött deformitások szabad szemmel is láthatóak és a betegnek panaszokat is okoznak, a diagnózis már elkésett. Ilyenkor a terápiás lehetőségek csak a további csontvesztés megállítására alkalmasak és a már kialakult deformitásokat nem befolyásolják. Elengedhetetlen azonban a hagyományos röntgendiagnosztika a perifériás és csigolyatörések kimutatására.

Alkalmazható módszerek

A csontritkulás korai felismerésének első lépése a csontok ellenálló képességét leginkább meghatározó ásványi csonttömeg pontos mérése csontdenzitometriás módszerekkel (fotonabszorpciós osteodensitometria /SPA, DEXA/, kvantitatív computertomographia, kvantitatív csontultrahang-vizsgálat). Ezen módszerek nemcsak a korai diagnózis megállapítására alkalmasak, de lehetővé teszik a betegség, illetve a terápia hatékonyságának monitorozását is. A csonttömeget (bone mineral content, BMC) g/cm-ben, a csontsűrűséget (bone mineral density, BMD) g/cm2-ben adják meg a csontváz különböző helyein történt mérések során.
Egy adott beteg mérése során kapott BMD értéket a korban és nemben illesztett normál értékéhez viszonyítják vagy a populációs átlag százalékában fejezik ki. Amennyiben az ásványi csonttömeg egy határérték alá csökken, a csonttörés kockázata jelentősen megnövekszik akkor is, ha ez fiatalabb korban következik be pl. szteroid indukálta csontritkulás esetén, vagy idős korban a fiziológiás involuciónak megfelelően.

Jó tudni

Egy alacsony csontsűrűség érték nem azonos a csontritkulás diagnózisával. Csak a klinikai adatok, a laboratóriumi és radiológiai vizsgálatok együttesen döntik azt el, hogy az alacsonyabb denzitás hátterében valóban csontritkulás, avagy más metabolikus csontbetegség áll. Amennyiben kizárásos alapon csontritkulás a diagnózis, még mindig eldöntendő, hogy a tünetként jelentkező csontvesztés hátterében involutiós folyamat (nők premenopauzás, menopauzás, férfiak időskorral összefüggő csontritkulása), vagy valamilyen másodlagos ok áll. Fontos tudni azért is, mert szekunder csontritkulás esetén a fokozott csontvesztést is előidéző kórok(ok) megszüntetése vagy kezelése mellett várható csak eredmény az antiporotikus terápiától.

1. / 2 oldal

A cikk folytatódik

előző oldal

1. oldal2. oldal

teljes cikk megjelenítése

Szerző:Forrás:Megjelent:
Hámor ÉvaHáziPatika.com2008. február 2.


Egészség témájú olvasnivalók a weben

Cikkajánló

Témakör: Lélek

Önnek vannak jó szomszédai?

Tud segítséget kérni a szomszédaitól, ha szükséges? Ha nem, akkor érdemes lenne kicsit javítani a kapcsolatot velük. Életet menthet.

tovább

Praktikák:

VitaminABC

VitaminABC
tovább

Kapcsolódó cikkeink

Szponzorált hirdetések