A krónikus vénás betegség sokunk életét keseríti meg a láb fájdalma, feszülő, égő érzése, elnehezülése vagy a vádli görcse formájában, melyek főként a nap vége felé, melegben vagy, a hosszú ülőmunka, esetleg tartós ácsorgás során mind gyakrabban lépnek fel. Az említett panaszok mellett ödéma, kisebb-nagyobb, sötét, kitágult visszérszakaszok árulkodhatnak arról, hogy valami nincs rendben vénás keringésünkkel. A felsorolt tünetek valószínűsíthetően vénás eredetű (visszeres) problémát jeleznek, a pontos diagnózist azonban csak szakember (háziorvos vagy érbetegek ellátásában jártas szakorvos például angiológus, érsebész) állapíthatja meg.

Mivel a visszeres panaszok és tünetek hátterében olyan betegség áll, mely a vénás rendszer károsodásával jár, rendkívül fontos a korai felismerés, az életmódváltás és a megfelelő kezelés. A betegség sokakat érint, hiszen az eddigi legnagyobb vénás nemzetközi szűrés, a Vein Consult Program 2011-es eredményei szerint a háziorvosok által leszűrt páciensek 80%-át érinti. Mégis jellemző, hogy orvos helyett inkább otthoni praktikákkal próbálunk szabadulni a kellemetlen panaszoktól - helytelenül, a betegség súlyosbodását és a lehetséges szövődményeket szem elől tévesztve.

Kik figyeljenek oda jobban?

A visszértágulatok kialakulásában fontos szerepe van az öröklődésnek, de ugyanúgy az életmódnak is, hiszen azon tevékenységek, melyek tartós állással, üléssel járnak, fokozzák a vénás pangást. A túlsúly is jó "barátja"a visszereknek: azok, akik felesleges kilókkal küzdenek, sokkal nagyobb százalékban szenvednek ettől a betegségtől.

Kiemelt rizikócsoportba tartoznak a terhes nők, esetükben nagyrészt a hormonális tényezők okolhatók, hiszen az ösztrogén hatására csökken az érfalak rugalmassága, nő az áteresztőképesség, azaz nagyobb eséllyel alakul ki a végtagokon vizenyő.

Forduljunk orvoshoz az első tünet megjelenése után!

Az orvosi vizsgálatok cseppet sem kellemetlenek, az orvos a beteg kikérdezésével a lehetséges kiváltó okokat, társbetegségeket (diabétesz, magas vérnyomás stb.) igyekszik feltárni amellett, hogy fizikális vizsgálatot és szükség szerint műszeres vizsgálato(ka)t végez. Ennek során felméri a bőrön látható-tapintható elváltozásokat, gyulladását, megkopogtatja a vénákat, feltérképezi a betegségben érintett érszakaszokat, azok átjárhatóságát (ez a doppler-vizsgálat, melyet ultrahanggal végeznek). Ha a pontos diagnózis is megvan, gyógyszeres kezelést javasolhat a vénafalat belülről erősítő, úgynevezett venoaktív készítmény formájában, és különféle életmóddal kapcsolatos tanácsokkal látja el az érintetteket. A terápia mielőbbi megkezdése és előírás szerinti követése elengedhetetlen a betegség súlyosbodásának megelőzése, vagyis a még fájdalmasabb panaszok, illetve a nehezen gyógyítható elváltozások megelőzése érdekében!

Rémítő következmények

A kezeletlen probléma súlyosabb következményekkel jár: a végtagokban pangó vér ugyanis kitágítja a kis ereket, így azok képtelenné válnak a megfelelő sebességű szállításra, sőt akár az áramlás iránya is megfordulhat. Az itt megrekedő méreganyagok gyulladásos folyamatokat indíthatnak el, mely ödéma képződésével jár, s ha elhanyagoljuk, szépen lassan (1-2 évtized alatt) lábszárfekély is kialakulhat. Ez utóbbi azonban már sokkal nehezebben kezelhető, súlyos betegség, mely valóban jelentős terhet jelent mind a betegnek, mind a környezetének.

Jó hír azonban, hogy ez a kezelés nélkül folyamatosan súlyosbodó, krónikus betegség időben felismerve, kisebb- nagyobb életmódbeli változtatásokkal, modern terápiás eszközök alkalmazásával jól kezelhető, súlyosbodása lelassítható, a szövődmények kialakulása kivédhető. Sokat tehetünk az évek során lábunk egészségéért, ha időben felismerjük a figyelmeztető jeleket, és orvoshoz fordulunk panaszainkkal.