Hűsítő és egészséges ételek


Szerző: Kiss Erika dietetikus
2012. augusztus 22. | Forrás:  Nők Lapja Egészség

A meleg nyári napokon sokszor nincs is kedvünk enni, inni viszont annál inkább! De szervezetünknek ilyenkor is szüksége van a vitaminok, ásványi anyagok mellett jó minőségű fehérjére és rostokra is. Nem könnyű mindezt okosan megvalósítani.

Logikusnak tűnik, hogy melegben hideget együnk. Tény, hogy a fagylalt, a jégkrém, a hideg üdítő jól is esik ilyenkor. De valahogy mégsem hűt igazán. Amint elfogy a jeges finomság, visszatér a forróság, az izzadás, ha lehet, még erősebben.

Az viszont nem lehet véletlen, hogy Olaszországban nem a déli forróság idején eszik a fagylaltot a helybéliek, hanem este, amikor lemegy a nap. A beduinok sem forrásvízzel hűtik magukat a sivatagban, hanem forró teával, amely belülről hűsít. Mind kerülik a zsíros, nehéz ételeket, mert azok elnehezítenek, és nem esznek csípős, erősen fűszerezett ételeket, amelyek belülről forrósítanak.

Az 1900-as évek elején kutatásokat végeztek a Földközi-tenger partján fekvő országokban. Az életmódot, táplálkozást is vizsgáló felmérés eredménye meglepő volt. Az alacsonyabb keresetű, egyszerűbb életmódot folytató családok körében bizonyos krónikus betegségek lényegesen ritkábban fordultak elő, mint Európában. Ma már jól tudjuk, hogy miért. Sok zöldség, sok olívaolaj, sok hal. Azóta az egészséges táplálkozást reklámozó kampányok sok tekintetben a mediterrán táplálkozás jellegzetességeit veszik alapul. Érdemes hát ezeket kicsit részletesebben is megnézni, mi és miért hat ilyen jól. Az, hogy ezek ráadásul jólesnek a nagy melegben, csak ráadás.

Zöldségkavalkád

Avokádó, cukkini, padlizsán, zöld, sárga, piros paprika (pepperoni), paradicsom, hagyma, fokhagyma, articsóka, spárga - röviden összefoglalva talán ezek a legnépszerűbb zöldségfélék a mediterrán térségben. Csakhogy míg nálunk az egy főre eső évi zöldségfogyasztás 80-90 kiló, addig Dél-Európában 200 kiló.

A friss idényzöldségek nemcsak magas vitamin- és ásványianyag-tartalmuk miatt fontosak. A mediterrán étrend fontos vonása, hogy a zöldségek nagy részét nyersen, egyszerű salátákban vagy enyhén párolva fogyasztják, így a vitamintartalom sem csökken, és a gyomrot sem fekszi meg az étel.

Magyarországon a saláta gyakran egyet jelent a nehéz, majonézes, krémes öntettel, pedig ez az ízét és az emészthetőséget is rontja. A déli országokban inkább csak aprított zöldségeket fogyasztanak mindenféle öntet, dresszing nélkül. A saláták szinte állandó tartozéka a paradicsom, az olívabogyó és valamilyen sajt, amit előszeretettel hintenek meg némi bazsalikommal.

Ha pedig köretről beszélnek, az nem feltétlenül krumpli vagy rizs. Sőt, ez a kettő a legritkábban. Sokkal jobb választás például a cukkini és a padlizsán. Esetleg mindkettő, mert nem kell félni a keveréstől sem. Szépen mutat a zöld cukkini sárga paprikával és narancssárga répaszeletekkel, és bizony ez sem utolsó szempont, hiszen nemcsak a gyomrunknak, hanem a szemünknek is jól kell laknia.

Gyümölcsbomba

A déli országokban a friss gyümölcsön leginkább gyümölcstálakat értenek. A magas gyümölcsfogyasztási mutatókba nem számolják bele azt, amit feldolgozott formában fogyasztanak el: például a gyümölcsitalokat, gyümölcsjoghurtot vagy lekvárt, és ezeket sokkal ritkábban is fogyasztják, mint mi. A friss gyümölcs lényegesen értékesebb, mint a feldolgozott, hiszen a vitamin- és ásványianyag-tartalom a tárolás, hőkezelés során folyamatosan csökken, miközben a hozzáadott cukor miatt az energiatartalom nő. Közben még a víztartalom is csökken - így a hűsítő hatásból is sok elvész.

Annak, aki nem szokott hozzá a nyers gyümölcsök ízéhez, állagához, felnőttként nehéz átállnia. De párolva, sütve, turmixolva még a legfinnyásabbaknak is ízleni fog. Ezekkel a módszerekkel talán növelhető egy kicsit Magyarországon az egy főre jutó gyümölcsfogyasztás, e tekintetben ugyanis az európai mezőny legvégén kullogunk. Ez igazán szégyen ahhoz képest, hogy mennyi finomság terem meg nálunk itt helyben ebben az évszakban.

Könnyű fehérjeforrások

Marha, disznó? Felvágottak? Virsli? Ezekből nem sok fogy tőlünk délebbre. Nem csoda, hiszen nagy melegben egyszerűen nem esik jól, sőt elbágyaszt a nehéz húsétel, amelynek emésztése több órát vesz igénybe. Ezeknél sokkal könnyebben feldolgozható a hal, a tengeri herkentyű, a baromfi és a sokféle nyers és grillezett sajt. Ráadásul az olívaolaj, amely arrafelé a leggyakoribb zsiradékféle, többszörösen telítetlen zsírsavtartalma miatt segít megelőzni a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. És ha még hiányozna egy kis fehérje, ott a salátára szórt bab, dió, vagy más olajos magvak, melyek rost- és ásványianyag-tartalma is kiemelkedő.

Csak az étel tehet róla?

Jó lenne hinni abban, hogy elég változtatni az étrendünkön, és máris egészségesebben és tovább élhetünk. Ma már azért tudjuk, hogy a kép ennél bonyolultabb. Nem csak a táplálkozási szokásokon múlik, hogy a déli országokban jóval ritkábbak a szív- és érrendszeri betegségek. A helybeliek életmódja is döntő szerepet játszik benne, mert része a rendszeres testmozgás, a napi szieszta a nyári hőségben és nem utolsósorban a családközpontú gondolkodásmód, amely a stresszt is csökkenti. Minél többet veszünk át ebből, annál jótékonyabb lesz a hatása!

Szerző:Forrás:Megjelent:
Kiss Erika dietetikusNők Lapja Egészség2012. augusztus 22.


Egészség témájú olvasnivalók a weben

Cikkajánló

Témakör: Csontritkulás

Néma járvány

Amikor már meghajlik a hát, s törnek a csontok: kész. A csontritkulás (oszteoporózis) megelőzésére fiatalon kell törekedni, s a gyógyításnál is az az ideális, ha korai stádiumban fedezik fel, s kezdik kezelni a betegséget.

tovább

50plusz.hu Fórum

Kapcsolódó cikkeink

Szponzorált hirdetések