Csontegészség

2. / 2 oldal


Szerző: Pilling Róbert
2008. szeptember 30. | Forrás:  HáziPatika.com

A csontok egészségéhez két dolog fontos különösképpen: az egyik a mechanikai megterhelés, azaz a rendszeres testmozgás és sport, és a megfelelő ásványianyag-ellátás, ami az építő folyamatokhoz szükséges.

Miből áll a csontszövet?

A kész csontszövet kötőszövet, melynek alapállománya nagyrészt kollagénből áll, mellette számos más fehérje is megtalálható, pl. szialoprotein, oszteopontin, oszteonektin, növekedési faktorok és ún. citokinek. A nagy húzószilárdságú anyagba hidroxilapatit is épül be. Ha a stabil váz anyagát és felépítését a vasbetonhoz hasonlítanánk, akkor a kollagén felelne meg a vasalásnak, a hidroxilapatit pedig a szilárdító cementnek.

A csontszövet sejtjei és működésük

A csontszövet sejtjei közül a vérképzésből ismert monocytákból, makrofágokból létrejövő oszteoklasztok, - vagy más néven - csontfaló sejtek felelősek a csontszövet bontásáért. A csontépítés pedig az oszteoblasztok feladata. Egy részükből képződnek az oszteociták, azaz a csontsejtek. Összehangolt működésük teszi lehetővé a sérülések, törések gyors gyógyulását. Működésük hormonális szabályozás alatt áll. A csontátépülés mindig a csontok bontásával kezdődik, amelyhez az oszteoblaszt által kibocsájtott oszteoklaszt-tevékenységet serkentő anyagok adják meg a jelet. Az oszteoklasztok pedig az oszteoblasztok működését serkentik.
Az oszteociták vagyis a csontsejtek többek között mechanikai érzékelőként is működnek. Mechanikai nyomás, húzó- és nyíróerők hatására az oszteocita-oszteoblaszt-rendszer fokozottan kezd működni, és mintegy utasítják a csontfalósejteket, hogy pusztítsák a csontszövetet, de ennek végsősoron nem a csont leépítése, hanem átépítése a célja, ami logikusan először a leépítéssel kell, hogy kezdődjék.
Az oszteoblasztok ekkor kollagenáz enzimet adnak le környezetükbe, mely a csontok ásványi anyagát megszabadítja az őket az oszteoklasztoktól megvédő fehérjerétegtől. Ekkor semmi nem áll a csontfalók útjába, elkezdik leépíteni csontszövetet. A csontokban erre néhány napon belül üregek keletkeznek, amelyeket 90-150 napon belül tudnak a csontépítő folyamatok újra kitölteni.
Attól függően, hogy milyen mechanikai megterhelésnek van kitéve az adott csont, belső szerkezete tömörebb vagy lazább. Mechanikai hatásra tehát végül csonttömeg-többlet keletkezik, de fordítottja is igaz sajnos, igénybevétel hiányában a csontállomány megfogyatkozik.

Mindentől függ a bontás és építés?

Az ún. citokinek jelzik egy adott csontterületen, hogy eljárt fölötte az idő, ideje lebontani. A növekedési faktorok a csontépítő folyamatokat serkentik.
A teljes csontanyagcserét számos tényező befolyásolja: az említett mechanikai hatásokon túl, az egyén életkora, táplálkozása és hormonháztartása, mivel a csontépítő és -bontó folyamatok hormonális szabályozásnak vannak alárendelve. Így a csontok nemcsak a "helyi", szöveti igényeknek tudnak eleget tenni, de a szervezet egész működése is meghatározza, hogy milyen anyagok és milyen mértékben kerülnek be a vérből a csontokba és épülnek be, illetve, hogy a csontállomány fogyásával melyek távoznak onnan a vérbe. Ahhoz, hogy az építő folyamatok lejátszódhassanak, építőanyag is kell, ez pedig nagyrészt kalcium, valamint egyéb ásványi anyagok. Bontáskor ugyanezek távozna a csontból a legnagyobb mennyiségben. Mindebből az következik, hogy a csontok egészségéhez két dolog fontos különösképpen: az egyik a mechanikai megterhelés, azaz a rendszeres testmozgás és sport, és a megfelelő ásványianyag-ellátás, ami az építő folyamtokhoz szükséges, méghozzá főleg olyankor, amikor a felépítő folyamatoknak kell dominálniuk.

Életkor és nem

A csonttömeg az életkortól függően változik. Fiatalkorban a csont tömegét növelő, építő folyamatok vannak túlsúlyban, ezért ekkor nagyon fontos a megfelelő táplálkozás, azon belül pedig az elegendő kalciumellátás. Későbbi életkorban az arány megfordul, és a bontó folyamatok lesznek a meghatározóak.
A pubertáskortól kezdve a csontszövetben zajló folyamatokban meghatározó szerephez jutnak a nemi hormonok. Nélkülük nem tudna kialakulni, majd 20 és 40 éves kor között megmaradni az optimális csonttömeg. Úgy tűnik, hogy a nemihormonok ahhoz a többlethez segítik hozzá a csontokat, amely az utódok létrehozásához és felneveléséhez szükséges. A csont tartalékaiból tud juttatni az anya a magzatnak terhesség és szoptatás idején, ha a szükség úgy hozza, hogy a táplálék nem fedezi a baba kalcium- és egyéb ásványi anyag szükségletét.
A férfiaknál a csonttömeg-többlet, az izomtöbblettel együtt a testi erőhöz szükséges, amely a párválasztásban és utódgondozásban ad a férfinak jobb esélyeket.

1. oldal 2. oldal

következő oldal


teljes cikk megjelenítése

Szerző:Forrás:Megjelent:
Pilling RóbertHáziPatika.com2008. szeptember 30.


Egészség témájú olvasnivalók a weben

Cikkajánló

Témakör: Egészség

Gyógyító fürdők

Úgy érzi, hogy jót tenne sajgó vállainak, fájós derekának vagy végtagjainak, ha gyógyfürdőben kezeltethetné magát? Beszéljen orvosával! Cikkünkből megtudhatja, mi tartozik ehhez az ellátási formához.

tovább

Tesztajánló

Csontritkulás teszt

A világon 200 millió ember, hazánkban a lakosság közel 10%-a szenved csontritkulásban, de ennél többen is veszélyeztetettek. Az alábbi teszt segítségével megtudhatja: Ön is közéjük tartozik-e?

Praktikák:

Gyógynövénytár

Gyógynövénytár
tovább

Kapcsolódó cikkeink

Szponzorált hirdetések