Csontegészség

2. / 2 oldal


Szerző: Pilling Róbert
2008. szeptember 30. | Forrás:  HáziPatika.com

A csontok egészségéhez két dolog fontos különösképpen: az egyik a mechanikai megterhelés, azaz a rendszeres testmozgás és sport, és a megfelelő ásványianyag-ellátás, ami az építő folyamatokhoz szükséges.

Miből áll a csontszövet?

A kész csontszövet kötőszövet, melynek alapállománya nagyrészt kollagénből áll, mellette számos más fehérje is megtalálható, pl. szialoprotein, oszteopontin, oszteonektin, növekedési faktorok és ún. citokinek. A nagy húzószilárdságú anyagba hidroxilapatit is épül be. Ha a stabil váz anyagát és felépítését a vasbetonhoz hasonlítanánk, akkor a kollagén felelne meg a vasalásnak, a hidroxilapatit pedig a szilárdító cementnek.

A csontszövet sejtjei és működésük

A csontszövet sejtjei közül a vérképzésből ismert monocytákból, makrofágokból létrejövő oszteoklasztok, - vagy más néven - csontfaló sejtek felelősek a csontszövet bontásáért. A csontépítés pedig az oszteoblasztok feladata. Egy részükből képződnek az oszteociták, azaz a csontsejtek. Összehangolt működésük teszi lehetővé a sérülések, törések gyors gyógyulását. Működésük hormonális szabályozás alatt áll. A csontátépülés mindig a csontok bontásával kezdődik, amelyhez az oszteoblaszt által kibocsájtott oszteoklaszt-tevékenységet serkentő anyagok adják meg a jelet. Az oszteoklasztok pedig az oszteoblasztok működését serkentik.
Az oszteociták vagyis a csontsejtek többek között mechanikai érzékelőként is működnek. Mechanikai nyomás, húzó- és nyíróerők hatására az oszteocita-oszteoblaszt-rendszer fokozottan kezd működni, és mintegy utasítják a csontfalósejteket, hogy pusztítsák a csontszövetet, de ennek végsősoron nem a csont leépítése, hanem átépítése a célja, ami logikusan először a leépítéssel kell, hogy kezdődjék.
Az oszteoblasztok ekkor kollagenáz enzimet adnak le környezetükbe, mely a csontok ásványi anyagát megszabadítja az őket az oszteoklasztoktól megvédő fehérjerétegtől. Ekkor semmi nem áll a csontfalók útjába, elkezdik leépíteni csontszövetet. A csontokban erre néhány napon belül üregek keletkeznek, amelyeket 90-150 napon belül tudnak a csontépítő folyamatok újra kitölteni.
Attól függően, hogy milyen mechanikai megterhelésnek van kitéve az adott csont, belső szerkezete tömörebb vagy lazább. Mechanikai hatásra tehát végül csonttömeg-többlet keletkezik, de fordítottja is igaz sajnos, igénybevétel hiányában a csontállomány megfogyatkozik.

Mindentől függ a bontás és építés?

Az ún. citokinek jelzik egy adott csontterületen, hogy eljárt fölötte az idő, ideje lebontani. A növekedési faktorok a csontépítő folyamatokat serkentik.
A teljes csontanyagcserét számos tényező befolyásolja: az említett mechanikai hatásokon túl, az egyén életkora, táplálkozása és hormonháztartása, mivel a csontépítő és -bontó folyamatok hormonális szabályozásnak vannak alárendelve. Így a csontok nemcsak a "helyi", szöveti igényeknek tudnak eleget tenni, de a szervezet egész működése is meghatározza, hogy milyen anyagok és milyen mértékben kerülnek be a vérből a csontokba és épülnek be, illetve, hogy a csontállomány fogyásával melyek távoznak onnan a vérbe. Ahhoz, hogy az építő folyamatok lejátszódhassanak, építőanyag is kell, ez pedig nagyrészt kalcium, valamint egyéb ásványi anyagok. Bontáskor ugyanezek távozna a csontból a legnagyobb mennyiségben. Mindebből az következik, hogy a csontok egészségéhez két dolog fontos különösképpen: az egyik a mechanikai megterhelés, azaz a rendszeres testmozgás és sport, és a megfelelő ásványianyag-ellátás, ami az építő folyamtokhoz szükséges, méghozzá főleg olyankor, amikor a felépítő folyamatoknak kell dominálniuk.

Életkor és nem

A csonttömeg az életkortól függően változik. Fiatalkorban a csont tömegét növelő, építő folyamatok vannak túlsúlyban, ezért ekkor nagyon fontos a megfelelő táplálkozás, azon belül pedig az elegendő kalciumellátás. Későbbi életkorban az arány megfordul, és a bontó folyamatok lesznek a meghatározóak.
A pubertáskortól kezdve a csontszövetben zajló folyamatokban meghatározó szerephez jutnak a nemi hormonok. Nélkülük nem tudna kialakulni, majd 20 és 40 éves kor között megmaradni az optimális csonttömeg. Úgy tűnik, hogy a nemihormonok ahhoz a többlethez segítik hozzá a csontokat, amely az utódok létrehozásához és felneveléséhez szükséges. A csont tartalékaiból tud juttatni az anya a magzatnak terhesség és szoptatás idején, ha a szükség úgy hozza, hogy a táplálék nem fedezi a baba kalcium- és egyéb ásványi anyag szükségletét.
A férfiaknál a csonttömeg-többlet, az izomtöbblettel együtt a testi erőhöz szükséges, amely a párválasztásban és utódgondozásban ad a férfinak jobb esélyeket.

1. oldal 2. oldal

következő oldal


teljes cikk megjelenítése

Szerző:Forrás:Megjelent:
Pilling RóbertHáziPatika.com2008. szeptember 30.


Egészség témájú olvasnivalók a weben

Cikkajánló

Témakör: Mozgás

Betegséggel edzeni

Szerencsére az aktív testmozgás egyre többünk életmódjának szerves része lesz. Sőt, vannak olyanok, akik a világ minden kincséért se hagynák ki az aznapra "előírt penzumot". Pedig betegen edzeni nemhogy nem használ, hanem veszélyes is.

tovább

Tesztajánló

Csontritkulás teszt

A világon 200 millió ember, hazánkban a lakosság közel 10%-a szenved csontritkulásban, de ennél többen is veszélyeztetettek. Az alábbi teszt segítségével megtudhatja: Ön is közéjük tartozik-e?

Tippek:

Nem mindegy, hogy milyen gyümölcsöt vásárol! A sokáig szállított vagy tárolt, de látszólag friss, egzotikus gyümölcsök vitamintartalma sokszor kisebb, mint a mélyhűtött hazainak.

Kapcsolódó cikkeink

Szponzorált hirdetések