Cipellőktől a papucsig

Az egészséges láb nem lehet a divat áldozata

1. / 2 oldal


Szerző: Kiss Éva
2008. február 2. | Forrás:  HáziPatika.com

A cipő formája az évszázadok során sokat változott, az éghajlaton, az időjáráson és a használati célszerűségen kívül a divat is meghatározta. Örvendetes, hogy ma már a lábbeli egészséges voltára is egyre jobban odafigyelünk.

Lábunk egészségét a lábbeli őrzi

Legfontosabb talán, hogy legyen kényelmes, ne nyomja a lábat - kezdte dr. Illyés Árpád, a János Kórház ortopédus szakorvosa, akit arra kértünk meg, vegye sorra a cipőválasztás szempontjait. Milyen követelményeknek kell megfelelnie egy lábbelinek ahhoz, hogy egészségesnek tekinthessük? Kezdjük legalul: a vékonyabb-vastagabb, keményebb-puhább talpak közül a megfelelő középutat érdemes megkeresni, ami kellően rugalmas, de nem túl puha. A túl vékony vagy túl puha talpú cipő (például, amikor a légtalp kilyukad) az Achilles-ín fájdalmait okozhatja, a túl vastag, merev talp pedig amiatt okozhat lábfájdalmakat, hogy nem segíti eléggé a lábfej átgördülési mozgásfázisát. Nagyon fontos a sarok felépítése is. A sarokrész természetesen sosem lehet alacsonyabb, mint a cipő első része. A négy-öt cm-nél magasabb sarkú cipő rendszeres viselése során a testsúly az előlábra terhelődik, ami ennek következtében (ha a cipő első része elég tág) szétterül, lelapul, a harántboltozat lesüllyed, és ez ismét csak lábfájdalomhoz vezet. A túl magas sarok másik kellemetlen következménye, hogy (ha az előrész szűk) a láb lecsúszik, beszorul a szűk előrészbe, a lábujjak összenyomódnak, torzulhatnak. Az ajánlott szármagasságot elsősorban az szabja meg, hogy milyen tevékenység közben viselik a cipőt: annak, akinek a munkaköréből adódóan sokat kell állni, járkálni, tanácsosabb a bokát is tartó, magas szárú cipőt viselni.

Deformitások

A rosszul megválasztott cipő maradandó, legalábbis nehezen gyógyuló károsodásokat is okozhat, ilyen például a bütyök és a bőrkeményedés. Az előbbi ugyan elsősorban genetikai hajlam alapján alakul ki, de a rossz formájú cipő okozta lábméretváltozás, az inak megrövidülése is elősegítheti. Nemcsak a rosszul megválasztott, hanem a több éve folyamatosan használt, viseltes lábbeli is okozhat kellemetlenséget, bajt. Ha ugyanis a cipő hátsó kérge elveszíti a tartását, instabil lesz benne a láb, ami bokatáji fájdalmakhoz vezet. Az sem tesz jót, ha a kéreg hátul túl magas, vagy túlságosan befelé hajlik, mert ez az Achilles-ín fájdalmát okozza.

Divat miatt szenvedni?

Szinte minden korban van olyan divat, szokás, ami ellentmond a célszerűségnek, az egészségszempontú gondolkodásnak. Sokan nem is gondolnak bele, milyen apróságok okozhatnak visszatérő problémákat. Így például divatos a befűzetlenül viselt cipő, vagy az, amelynek nincs merev kérgi része - mivel nincs tartásuk, ezek viselése instabillá teszi a lábat. Elképesztő volt egy-két éve az extrém magas talpú, különösen balesetveszélyes cipők, szandálok divatja. A kockázatos őrület annyira elterjedt, hogy Angliában kénytelenek voltak betiltani, életveszélyessé nyilvánítani a 10 cm-nél magasabb talpú lábbeli forgalmazását. Ha nem is veszélyes, de felesleges kényelmetlenséget okozhat a szintén mostanában divatos, túl keskeny orrú, "Pinokkió-cipő". A fiatalok közt dívik a sportcipők egész napos, utcai használata is. Ez ellen különösebb kifogás nem lehet, ha a sportcipő valóban a célnak megfelelő, jól szellőző, egészségesen kialakított darab. Aki pedig rendeltetésszerűen használja is, például rendszeresen fut vagy sportol, jó, ha tudja, hogy körülbelül kétezer kilométer használat után a futócipőt le kell cserélni, mert anyaga, tartása ennyi után elfárad. Míg a futó ruházata bármilyen lehet, ha kényelmes, a lába megérdemli a minőségi kiszolgálást. A divattól függetlenül mindenki számára megfontolandó, hogy a lábon nem érdemes spórolni! Akár utcai, munkahelyi, sport- vagy otthoni viseletnek szánja is valaki a lábbelit, érdemes jó minőségűt vennie. Mivel a cipő idomul a viselőjéhez, ezért ha csak lehet, kerüljük a testvérek közti "öröklést" és a más által használt cipő viselését is.

Anatómiai sajátosságok

A cipővásárlásnál figyelembe kell venni a lábformát. Attól függően, hogy az 1. és a 2. lábujj milyen hosszú, az ortopédia három alaptípust különböztet meg: görögöt, egyiptomit és szögletest. A talp formájánál az előláb és a sarok szélességének egymáshoz való viszonya számít, tehát hogy melyik szélesebb, illetve keskenyebb, esetleg egyforma a kettő. A vevőnek ismernie kell a saját adottságait: van-e valamilyen lábdeformitása (lúdtalp, bütyök, a sarokcsont kóros helyzete, dőlése). Ha ez olyan mértékű, hogy már fájdalmat okoz, kellemetlenséggel jár, akkor mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Nem feltétlenül kell megvárni a fájdalom jelentkezését azonban abban az esetben, ha az illető olyan munkakörben dolgozik, hogy sokat kell állnia, járnia, vagy valamilyen sportba kezd, és ehhez a lábat megterhelő tevékenységhez keres megfelelő cipőt magának. Az ortopéd orvos útmutatásai szerint választott, készíttetett vagy valamilyen betéttel egyedivé alakított cipő sokat segíthet a problémán.

1. / 2 oldal

A cikk folytatódik

előző oldal

1. oldal2. oldal

teljes cikk megjelenítése

Szerző:Forrás:Megjelent:
Kiss ÉvaHáziPatika.com2008. február 2.


Egészség témájú olvasnivalók a weben

Cikkajánló

Témakör: Lélek

Így öregedjünk tudatosan!

Nem árt időben gondolnunk öregségünkre. Nem mindegy, hogy mi magunk formáljuk azt, vagy az formál, deformál minket. Milyen esélyeink vannak az élet utolsó negyedében? Hogyan lehet rá felkészülni?

tovább

Praktikák:

Gyógynövénytár

Gyógynövénytár
tovább

50plusz.hu Fórum

Kapcsolódó cikkeink

Szponzorált hirdetések