A feledékenység nem feltétlenül jelent Alzheimer-kórt, fontos azonban, hogy feledékeny idős hozzátartozóinknál gondoljunk az Alzheimer-kór lehetőségére és juttassuk el a megfelelő szakemberhez. Prof. Dr. Iván Lászlót, a Semmelweis Egyetem professor emeritusát, az orvostudományok kandidátusát kérdeztük.

- Ismerjük az élő szervezetek azon tulajdonságát, hogy amit használunk, az fejlődik, amit nem, az visszafejlődik.
Vonatkozik-e ez a törvényszerűség az öregedő agyra?

	dr. Iván László

- Számos vizsgálat szól arról, hogy a központi idegrendszernek alapvetően fontos, hogy milyen ingerek érik és milyen behatásokkal, érzelmi kíséretekkel történik mindez.
Amennyiben a központi idegrendszert parlagon hagyjuk heverni, akkor az agyban a sejtek közötti kapcsolatok - amelyek hálózatot alkotnak - a személyiség fejlődését is negatívan határozzák meg. A hálózatképzésükkel biztosítják az emberi agy érlelődését, a személyiség ezzel összefüggő fejlődését.

A "használat alatt" azt értjük, hogy az agy és az idegrendszer fejlesztésében a benyomások, érzelmek meghatározó fontosságúak. A személyiség több mint az agy, több mint a sejtek összessége. Genetikailag kódolt örökítő anyagok által ugyan meghatározott, de az én vezérelt tudatos fejlődése, működése, annak kialakulása az érzelmek gazdagodásával a tudáshoz kapcsolódó élményeknek a kialakulása hozza létre.

- Táplálkozásunk befolyásolja-e az agy működését, ha igen milyen jellemző összefüggések ismertek?

- Az elmaradott országokban, de azokban az országokban is, ahol a jólét mellett jelentkeznek az alultápláltság jelei-, a szükséges aminosavaknak, fehérje aminosavaknak, zsíroknak, vitaminoknak, nyomelemeknek a csökkent bevitele, az agy fejlődésében is lemaradást okoznak. Ha több összetevő is elmarad, akkor elég korán már visszafogja az agy és személyiség fejlődését.

- És a vegetarianizmus?

- A vegetáriánusok bizonyos tápanyagokat (húsféléket) mellőznek, de táplálék-kiegészítőkkel a vegetáriánusoknál is nagyon jól lehet biztosítani a fejlődést. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy vannak nagyon rossz szokások, divatok, amikor a vegetarianizmus helyett drákói tápanyag megvonást vezetnek be, ami káros, mert fontos fehérjékből, vitaminokból, rostokból szenvednek hiányt.

- Miről ismerhető fel az Alzheimer kór korai szakasza és mi a teendő?

- Kezdetben, amikor az úgynevezett indítási fázisban van a betegség, gyakorlatilag alig mutatkozik, mert egyéb szellemi károsodások, demenciák is indulhatnak ki. Például szórakozottság, feledékenység, tanulási képességnek a hiányossága. Az érintett személy hangulatilag letörté válik.
Ezek a depressziós folyamatok olyanok lehetnek, hogy elfedik a valóságos hátteret. Azt látjuk, mintha depressziós lenne az egyén, mert a depressziónál a figyelem csökken, az érdeklődés beszűkül. Annak a látszatát adhatja, mintha ez egy depresszió lenne, leépülés. Ezeket hívjuk pszeudo-, egyébként áldepressziónak.

Másik oldalon vannak az Alzheimer kór általában pszichés jelenségei. Látszólag úgy tűnik, mintha lehangolódna, mintha gátolt lenne, mintha szorongana. Ekkor már elindul a sejtkárosodás, sejtvesztés. Minden olyan dologra fel kell figyelni, amikor a figyelem a gondolkodás, asszociációk, képzettársítások, memorizálások területén változás áll be.

- A betegségnek vannak-e provokáló tényezői?

- Igen. Ma már tudjuk, hogy az egyént érintő stressz hatások, amik nemcsak lelki stressz hatások, hanem a szervezetet érő egyéb stressz hatások is, (akár műtétek, balesetek, mérgezések) provokálhatják. Kétségtelen, hogy maga az alapfolyamat belülről, endogén módon indul meg és eredményezi az előrehaladó leépülést, hanyatlást. Nincs két egyformán induló és egyforma típusú Alzheimer kór sem.