Határozzuk meg először mit nevezünk magas vérnyomásnak!

Magyar Hipertónia Társaság szakmai állásfoglalását is figyelembe véve hipertóniáról beszélünk, ha a vérnyomás nyugalomban 3 különböző (legalább egyhetes időközzel mért) értéke meghaladja 140/90 Hgmm értéket.

Milyen vérnyomás érték elérése a cél?

A magas vérnyomásos (hypertoniás) beteget azért kell kezelni, hogy szervi szövődmények (az agy, szív vagy a vese erein létrejövő károsodások) ne alakuljanak ki. A legújabb tanulmányok szerint ezt az értéket fiatal korban 130/80 Hgmm-re, idősebb korban pedig legalább a normális érték felső határáig 140/90 Hgmm-ig kell csökkenteni.

Mik a kezelés lehetőségei?

A lehetséges kezeléseket két csoportra szoktuk osztani, a nem gyógyszeres kezelésre, valamint az egyre nagyobb számban rendelkezésre álló és egyre hatásosabb gyógyszeres kezelésre, de tudnunk kell, hogy a gyógyszeres kezelés lehetőségei ellenére sem szabad lemondani a nem gyógyszeres kezelésről a gyógyszeres kezelés lehetőségei ellenére sem szabad lemondani. Egyrészt azért, mert ezt a gyógyszeres kezelés sem pótolja, hiszen ezek az egészséges életmódnak is fontos pillérei. A magas vérnyomás betegség oka legtöbbször nem derül ki, ugyanakkor jól ismerjük azokat az életmódban rejlő kockázati tényezőket, amelyek e betegség kialakulásához vezetnek. Elfogadott tény, hogy az elhízás, az alkoholfogyasztás, a nagy mennyiségű konyhasó bevitele, a fizikai aktivitás hiánya külön-külön tényezőként is, de legtöbbször együttes jelenlétükkel tehetők felelőssé a magas vérnyomás kialakulásában. Az életmód kedvező irányú megváltoztatása, az ún. nem gyógyszeres kezelés, a vérnyomást az esetek egy részében önmagában is képes normalizálni. Hatása különösen fontos a magas-normális és a határértékkel jellemezhető hipertónia esetében. A gyógyszeres kezelésre szoruló hipertóniában megfelelő életmód-változtatással a hipertónia szövődményeinek kockázata jelentősen csökkenthető és a gyógyszeradagok is mérsékelhetőek.

A dohányzás

A dohányzás a magas vérnyomás betegségnek nem kockázati tényezője. Sőt, a dohányosok vérnyomás átlaga a velük egykorú nem dohányzók vérnyomásátlagával összehasonlítva alacsonyabb is. Ez azonban csak a vérnyomásra igaz, a kockázatra nem. A magas vérnyomás okozta kockázatot a dohányzás megsokszorozza, ezért a dohányzásról történő leszoktatás megemelkedett vérnyomás esetén a dohányzás abbahagyásától számítva szinte azonnal számottevő kockázatcsökkenéssel jár.

Az elhízás

A magyarországi felmérések szerint a felnőtt lakosság kb. 60%-át érinti. Az elhízás és a magas vérnyomás közötti összefüggés jól ismert. Már a gyermekkori elhízás is hajlamosít a magas vérnyomás kialakulására, ezért a gyermekek és serdülők testsúlyának normalizálása különösen fontos. A testsúly csökkenése csökkentette a koleszterin-, húgysav- és vércukorszintet is, és természetesen csökkenti a szívre háruló megterhelést is. Ennek csökkentése a keringési elégtelenség, koszorúsér betegség és hirtelen halál kockázatát kedvező irányba változtatja. Az elhízás mértékét és veszélyeit két mutató segítségével határozhatjuk meg. Az egyik az ún. testtömeg-index (BMI, a testsúly kg-ban megadott értéke osztva a méterben megadott testmagasság négyzetével).

A hétköznapi gyakorlatban 25-ös index esetében már túlsúlyról, 30-as felett elhízásról beszélünk. Az elmúlt évek ismeretei alapján két alapvető elhízási típust különböztetünk meg: a gyakorlatban csak alma és körte néven emlegetett elhízástípusokat. Az alma alkatú elhízásról kiderült, hogy az esetek jelentős részében hipertóniával, inzulin-rezisztenciával és zsíranyagcsere-zavarral társulva a koszorúér betegség komplex kockázati tényezőjeként önálló tünetegyüttest (szindrómát) alkot. A szindrómát metabolikus szindrómának, X-szindrómának, halálos négyesnek nevezzük. A szindrómát létrehozó anyagcsere-elváltozások elindító tényezője az elhízás. A megfelelő táplálkozással, rendszeres mozgással nemcsak a vérnyomás, de az anyagcsere-függő kockázati tényezők is kedvezően befolyásolhatóak.