A demencia kivizsgálása

1. / 2 oldal


Szerző: Dr. Nagy Tamás Gergely
2007. október 17. | Forrás:  HáziPatika.com

A szellemi leépülés különböző fajtáit orvosi nyelven demenciának (elbutulásnak) nevezzük. Lássuk, miről is van szó, és hogyan történik kivizsgálása.

Mi az a demencia ?

A demencia lényege a kognitív működéseknek, a mentális képességeknek, az életünk során már megtanult ismereteknek és jártasságoknak - fokozatos vagy hirtelen - elvesztése az agy betegsége illetve károsodása miatt. A demencia során megváltozik a személyiség, és a beteg önálló életvitelét korlátozza vagy lehetetlenné teszi. A szellemi képesség csökkenését mindig az egyén megelőző tudásszintjéhez, iskolázottságához és ismereteihez kell viszonyítani. Az elbutulástól meg kell különböztetni a mentális retardációt, amely a szellemi fejlődés ütemének jelentős elmaradását jelenti gyermekkorban az átlagoshoz képest, továbbá a gyengeelméjűséget (imbecilitás, debilitás, oligofrénia), amely a szellemi képességek veleszületetten alacsonyabb szintje.
Az agy mintegy 200 milliárd idegsejtből áll, amelyek bonyolult kapcsolatban állnak egymással. A demencia oka az, hogy a szellemi működések szempontjából fontos agyi területeken az idegsejtek - különböző betegségek miatt - kórosan átalakulnak, elpusztulnak vagy megszakad a köztük lévő kapcsolat. Mivel a különböző szellemi képességek az idegsejtek csoportjainak, az agy különböző területeinek épségéhez kötődnek, az, hogy kialakul-e elbutulás, attól függ, hogy mely idegsejtek közül melyek lesznek betegek. Szellemi leépülés, a demencia bármely életkorban előfordulhat ugyan, mégis jellemzően az idős kor betegsége. Számítások szerint Magyarországon a 65 év felettiek 10 százaléka, mintegy 200 000 személy demens. Közülük az Alzheimer betegség a leggyakrabban előforduló demencia-fajta, a demens betegek mintegy 60 százaléka szenved ebben a betegségben. A maradék 40 százalék túlnyomó többsége szív- és érrendszeri betegségére visszavezethető ún. vaszkuláris demenciában szenved, azonban többek között idegrendszeri fertőző betegségek, agydaganat, hidrokephalosz, máj- és vesebetegség, pajzsmirigy alulműködés (hypothyreosis), B12- és folsav hiány, alkoholizmus, elektrolit zavar, fejtrauma is szerepelhet a demencia előidézőjeként.

Az időskori feledékenység és a demencia közötti különbség

A tanult ismeretek és képességek elvesztése, a demencia a közkeletű felfogással szemben nem része a normális (egészséges/fiziológiás) öregedésnek. Bár előfordulhat, hogy idősebb korban az adott személy új dolgokat kevésbé hajlandó megtanulni, feledékenyebbé válik - ez az úgynevezett jóindulatú/ benignus időskori feledékenység. Azonban ezek a memóriaproblémák nem tekinthetők betegségnek, mivel nem túl fontos dolgokra vonatkoznak. Az időszakos feledékenység nem akadályozza meg az egészséges időst abban, hogy személyes dolgait, például pénzügyeit, bevásárlását intézze, tudja, hogy melyik évszak van éppen, nem téved el ismerős helyeken, a személyeket felismeri, jól számol, a napi eseményekben tájékozott, szóban és írásban jól fejezi ki magát, a különböző háztartási vagy egyéb eszközöket helyesen használja, vagyis képes a korábbiakhoz hasonlóan önállóan intézni a napi ügyeit.
A szellemi leépülés, a demencia mindig tünetcsoport, aminek az okát keresni kell. A demencia számos betegség fő- vagy melléktünete lehet, ami közös bennük, az az, hogy ezek a betegségek az agy sejtjeinek működését károsítják. Több mint 50 lehetséges kórokot kell a differenciáldiagnosztika során mérlegelni. Fontos feladat lehet a demencia elkülönítése a depresszió által okozott úgynevezett ál-demenciától. A depresszió fő tünetei (szorongás, szellemi teljesítménycsökkenés, reménytelenség, nagyfokú meglassúbbodás, érdeklődés hiánya, elhanyagoltság) olyanok, amelyek demencia benyomását keltik, sőt még az intelligencia-teszt vizsgálatok is téves információt adhatnak ilyen betegeknél. A szellemi hanyatlás okainak megállapítása neurológus vagy pszichiáter szakorvosok feladata. A panaszok, az orvosi vizsgálat, a laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján a demenciát nagy biztonsággal szakrendelőben diagnosztizálni lehet, kórházi kivizsgálásra ritkán van szükség.

1. / 2 oldal

A cikk folytatódik

előző oldal

1. oldal2. oldal

teljes cikk megjelenítése

Szerző:Forrás:Megjelent:
Dr. Nagy Tamás GergelyHáziPatika.com2007. október 17.


Cikkajánló

Témakör: Mozgás

6 kérdés - ha nyugodtan akar nyaralni

A nyaralás közeledtével sokan napokat, heteket töltenek a készülődéssel, előre ismerkednek a látnivalókkal, ezerszer átgondolják, mit kell feltétlenül becsomagolni. Vajon a biztonságukra, a nem várt kellemetlenségek kivédésére is elég gondot fordítanak?

tovább

Tippek:

A vashiány ellensúlyozására együnk sok száraz lencsét, babot, borsót, zabpelyhet, sovány marhahúst, teljes kiőrlésű lisztből készült és rozskenyeret, véres hurkát.

Praktikák:

Gyógynövénytár

Gyógynövénytár
tovább

Kapcsolódó cikkeink

Szponzorált hirdetések