7 tévhit - amitől nem jön álom a szemünkre
2013. június 18. | Forrás: 50plusz.hu
Le sem hunyja a szemét, csak forgolódik álmatlanul, és jobb híján azon rágódik, hogy miért nem tudja átaludni az éjszakát, mint mások? Nincs egyedül ezzel a gonddal, és a megoldásában még tévhitek is akadályozhatják!
A leggyakoribb ok valóban a szorongás, a nyugtalanság, a depresszió, de ez távolról sem jelenti azt, hogy más nem is lehet. Rengeteg fizikai, környezeti ok is kiválthat hosszabb-rövidebb időre álmatlanságot, az alkalmi légzési problémáktól, amilyen például az orrdugulás, egészen a zavaró környezeti hatásokig, amilyen a szokatlan fény vagy zaj, illetve szokásoktól való kényszerű eltérés, ilyen lehet például a tisztálkodási lehetőségek megváltozása egy utazás alkalmával. Bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is felléphet álmatlanság. Ilyenkor még az is előadódhat, hogy a zavaró körülményeket sikerül kiküszöbölni, de az álmatlanság utána is megmarad valameddig.
Mindenkivel előfordult már egyszer-kétszer élete során, hogy reggel megesküdött volna, egy szemhunyásnyit sem aludt egész éjszaka. Az esetek döntő többségében ez persze nem igaz, látszatálmatlanság, pszeudoinszomnia a jelenség neve, amikor álmunkban valami okból - egy lelkünket felkavaró esemény, egy komoly probléma miatt - az alvás alatt olyan intenzív mentális tevékenységet folytat agyunk, hogy felébredve úgy érezzük, ébren töltöttük az alvásidőt.

Még ha összes felmenője álmatlanságban szenvedett is generációkra visszamenőleg, az sem jelenti azt, hogy biztosan így lesz ez az ön esetében. Megállapítható, hogy lehet örökölni a hajlamot bizonyos olyan jellemzőkre, amelyek főszerepet játszhatnak az álmatlanság kialakulásában, ilyen lehet például a fokozott stresszérzékenység. De maga az álmatlanság a gének útján nem ragadhat át az utódokra.
4. tévhit: A szieszta segít megszabadulni az álmatlanságtól.
Szunyókálni egyet ebéd után vagy a szokásosnál korábban aludni térni mindenképpen üdvös dolog egy átvirrasztott éjszaka másnapján - feltéve, hogy annak oka bármi más volt, csak nem álmatlanság. Súlyos tévedés összekeverni egymással az álmatlanságot és a kialvatlanságot. Az álmatlanságra éppen az a jellemző, hogy minél inkább akarna az ember aludni, annál kevésbé sikerül. Makacs esetben előbb-utóbb szakember segítségét kell kérni, hogy fény derüljön a baj okára, és ezzel megnyíljon az út a megoldás felé.
Rengeteg recept született ennek a roppant kellemetlen jelenségnek a kiküszöbölésére. Szerencsés esetben ki-ki megtalálja azt, ami be is válik neki, és beépíti az esti lefekvés szokásrendjébe. Ha például nem érdekli, amit a tévében lát, lehet, hogy unalmában elalszik, de mi van akkor, ha tudni akarja a történet végét, és a kíváncsiság ébren tartja? Egy könyv is lehet olyan lebilincselő, hogy csak a hajnal első sugarai térítik vissza saját valóságába az olvasóját.
Némely alkoholos ital, például a bor vagy a konyak valóban elálmosít, ez mégsem ajánlható megoldás. Az alkohol rossz altató, akinek a vérében ott kering, annak nyugtalan az álma, és gyakran felriad.
7. tévhit: Az alvászavarokhoz hozzá lehet szokni.
Veszélyes tévedés azt hinni, hogy a szervezet előbb-utóbb hozzáedződik az álmatlansághoz. Ha az álmatlanság nem múlik el magától, kezdeni kell vele valamit, mert megterheli a szervezetet, amely az alvásadósságot magán kénytelen behajtani. A kimerült szervezet védtelen. Az álmatlanság, az alvászavarok ugyanúgy szakszerű kezelést igényelnek, mint egyéb testi és lelki bajaink.