6 kérdés - az életbiztosításokról


Szerző: Nádasi Tibor
2011. november 25. | Forrás:  50plusz.hu

Nagy keletje lenne egy életbiztosításnak, ha tényleg az életet lehetne biztosítani vele. A halhatatlanság ígérete mindig is érdekelte az embereket, akad nem egy történelmi példa, hogy biznisznek sem utolsó.

De hát nem erről van szó, hanem éppen ellenkezőleg. Ezt mindenki tudja... De valóban tudja? Most ellenőrizheti. Ha valami felkelti a kíváncsiságát, részletesebben érdekli, akkor érdemes felkeresni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete honlapjának fogyasztói oldalait vagy a biztosítók saját honlapjait.

Mire való a haláleseti vagy kockázati életbiztosítás?

A klasszikusnak mondható kockázati életbiztosításnál arra vállal kötelezettséget a biztosító díjfizetése ellenében, hogy ha a biztosított a biztosítás időtartamán belül meghal, akkor egy előre meghatározott személy vagy más kedvezményezett részére kifizet egy előre meghatározott biztosítási összeget. Ha a kitűzött lejáratkor a biztosított életben van, akkor a biztosítás kifizetés nélkül megszűnik. Az ilyen életbiztosítás arra szolgál, hogy a biztosított halálakor a hátramaradottakat gyászukban ne sújtsa még anyagi romlás is, például egy megörökölt, nagy összegű adósság miatt. Tipikusan felhasználható tehát a kockázati biztosítás hitelfedezetként.

Miben tér el ettől az elérési biztosítás?

Elérési biztosításnál a biztosító akkor is fizet biztosítási összeget, ha a biztosított szerencsésen megéri a biztosítási időtartam lejártát. Ha a biztosított a biztosítás lejárta előtt meghal, akkor a biztosítás megszűnik, és az addig befizetett díjak a felhalmozott hozammal együtt a kedvezményezettet, illetve az örököst illetik meg.

Mitől vegyes a vegyes biztosítás?

Azért nevezik vegyesnek, mert kombinálja a kockázati és az elérési biztosítást. Vagyis kétféle biztosítási eseménnyel is számol. A szerencsésebb: ha a biztosított megéri a biztosítási időtartam lejártát, remélhetőleg jó egészségben, akkor a biztosító neki fizeti ki az előre meghatározott, nyereséggel növelt biztosítási összeget. A szomorúbb: ha a biztosított a biztosítási időtartam alatt meghal, a biztosító a halál időpontjában érvényes, nyereséggel növelt biztosítási összeget kifizeti a kedvezményezettnek. A vegyes biztosítás kettős természete abban is megmutatkozik, hogy egyszerre két célnak is megfelelhet: egyrészt anyagi segítséget jelent a családnak, ha a biztosított elhunyna, másrész viszont arra is alkalmas, hogy így takarítson meg pénzt valaki egy későbbi, jelentősebb kiadásra vagy akár nyugdíjas éveire. Befektetésként a biztosítás természetszerűleg kifejezetten hosszú, évtizedes, vagy azt meghaladó időtávra szól.

A hosszú távra szóló biztosítási termékeknél általában jelentős szerepe van a befektetési eredménynek, mely a biztosító befektetési tevékenységének függvénye. Az eredményesség mértéke előre nem kiszámítható, ezért erre a biztosítók általában nem adnak garanciát. Fontos ezért, hogy a szerződés megkötése előtt alaposan megismerjük a biztosítás feltételeit, és tisztában legyünk azzal, hogy az adott biztosítás tartalmaz-e fix összegre vonatkozó kifizetést, hozam- vagy tőkegaranciát.

Mire jó a befektetési egységekhez kötött biztosítás?

A befektetési, más néven unit-linked életbiztosításról már a neve is elárulja, hogy legfőképpen befektetésre szolgál. Szemben a klasszikus életbiztosításokkal itt a szerződő megválaszthatja, hogy az általa befizetett díj egy részét, az életbiztosítási díjtartalékot milyen típusú és kockázatú befektetésekbe helyezze el a biztosító. Általában különböző kockázatú és várható megtérülésű eszközalapok közül választhat, de sok esetben arra is lehetősége van, hogy a befizetett díjat különböző eszközalapok között ossza meg. Fontos számot vetni azzal, hogy ez is hosszú távra szóló befektetés, egy-két éven belül biztos veszteség annak, aki ki akar szállni. Ezenkívül a legtöbb esetben a biztosító nem vállal tőke- és hozamgaranciát, előfordulhat tehát, hogy a befektetés értéke csökken, és veszítünk, ha ezt realizáljuk.

Hogyan fizetnek a járadékbiztosítások?

A járadék rendszeresen (általában havonként) esedékessé váló pénzbeli juttatás, amelyet a járadékra jogosító körülmények fennállásáig, vagy élethossziglan folyósítanak. Nem mindegyik járadéktípus tekinthető életbiztosításnak, csak az, amelynek a kezdete, vége, vagy tartama a biztosított halálától függ. A járadékbiztosítás lehet egyszeri díjas vagy rendszeres díjfizetésű. Az életjáradék tarthat a biztosított élete végéig, ezt nevezik egyszerű életjáradéknak, vagy tarthat egy meghatározott időpontig, időtartamig is, de legfeljebb a biztosított haláláig, ha az ennél az időpontnál előbb bekövetkezik. A biztosító vállalhat úgynevezett garanciaidőt, ez azt jelenti, hogy meghatározott ideig (néhány évig) mindenképpen folyósítja a járadékot - függetlenül a biztosított életben lététől.

Milyen kiegészítő biztosításokat lehet megkötni?

Az életbiztosításokhoz általában lehet kötni önálló szolgáltatást nyújtó, kiegészítő jellegű biztosításokat is további kockázatokra. Ilyenek lehetnek például: baleseti halál esetén a haláleseti szolgáltatáson kívül további szolgáltatás, illetve szolgáltatás rokkantság, kórházi ápolás, műtét esetén, ha az ok baleset volt; szolgáltatás betegség miatt bekövetkező rokkantság, műtét, kórházi ápolás esetén; rettegett vagy kritikus betegségek (rák, infarktus, szélütés) esetén járó szolgáltatások, továbbá meghatározott esemény bekövetkezte után a hátralevő díjak átvállalása.

Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával.
További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu, www.facebook.com

Szerző:Forrás:Megjelent:
Nádasi Tibor50plusz.hu2011. november 25.


Egészség témájú olvasnivalók a weben

Cikkajánló

Témakör: Lélek

Nem "pszichomasszázs"

A betegségek kezelésének leggyorsabb módja, ha bekapjuk a gyógyszert - a gyógyszergyártók nagy örömére. A pszichoterápia azonban nem csak tüneti segítséget nyújt, hanem a probléma gyökerét keresi.

tovább

Praktikák:

Étrendminták

Étrendminták
tovább

Kapcsolódó cikkeink

Szponzorált hirdetések