Miből nyerjük az energiát?
Az életműködéshez szükséges energiát a makrotápanyagok (fehérjék, zsírok, szénhidrátok) felvételével és azok elégetésével biztosítjuk. A fehérjék, zsírok és szénhidrátok elégetésekor felszabaduló energia mértékegysége az SI-rendszer szerint a J (Joule), valamint a kJ (kiloJoule), használatos még a hétköznapi életben leginkább elterjedt kilokalória (kcal) elnevezés is. 1 kcal = 4,184 (~4,2) kJ.
- 1g zsírból 38,94 kJ (9,3 kcal)
- 1 g szénhidrátból 17,16 kJ (4,1 kcal)
- 1 g fehérjéből 17,16 kJ (4,1 kcal) energia szabadul fel a szervezetünkben.
- Többek számára ismeretlen, hogy az alkoholnak is nagy az energiatartalma, azaz 1 g alkoholban 30 kJ (7,1 kcal).
Az energiaforgalmat az elfogyasztott tápanyagokból, valamint a leadott energia mennyiségéből számíthatjuk ki. Akkor beszélünk egyensúlyról, ha ez a két érték azonos, ilyenkor a testtömegünk állandó, sem fogyás, sem pedig hízás nem áll fenn. Ebből következik, ha a bevitt energia nagyobb, akkor az energia raktározódik, és többletsúly jelentkezik. Ha a leadott energia a nagyobb, akkor szervezetünk raktárait kezdi bontani, ami fogyással jár együtt.
Energiaszükséglet 10 éves kor alatt és felett
Az egyes életkorokban különböző mennyiségű energiára van szükség. Tíz éves kor alatt a csecsemőknek és a gyermekeknek az elfogyasztott táplálékkal kell fedezni a növekedéshez, fejlődéshez, a szervezet fenntartásához és az aktivitáshoz szükséges energiát. Tíz éves kor felett a szükségletet az elfogyasztott energiának kell fedeznie, amelyet befolyásol a fizikai aktivitás. A pontos mértéket az alapanyagcserével számítjuk ki.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Az alapanyagcsere kiszámítása
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Fizikai aktivitások mértéke
A fizikai aktivitás mértékére a nem aktív, mérsékelten aktív valamint igen aktív kategóriákat használjuk.
A különböző munka- és szabadidő-tevékenységet kifejtő felnőttek napi energiaszükségletét meghatározó átlagos faktor
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kalóriaszükségletet meghatározó egyéb faktorok
Bármilyen különös, de alvás közben is használunk energiát, igaz nem olyan mértékben, mint egy könnyu tevékenység (pl. tévénézés) során, a többi aktivitásról (vasalás, portörlés, stb.) nem is beszélve.
Az alábbi táblázat összefoglalja a 10-18 éves korúak napi energiaszükségletét meghatározó faktorokat.
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az energiaszükséglet csökkenése az életkorral
Ha egy 46 éves férfi ugyanannyit eszik, mint 20 éves korában, akkor bizonyára elhízik. Ugyanis ahogy öregszünk, úgy csökken az a kalóriamennyiség, amelyre szükségünk van. A szervezet működése fokozatosan lassul, ez részben a megváltozott hormontermelődésnek köszönhető. Az alábbi táblázat bemutatja, hogyan csökken az energiaszükséglet az évek során.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Legjobban: